A testvéregyházak küldöttei, a vendégek úgy érkeztek meg Erdélyből, Magyarországról, Litvániából, Lengyelországból, Togóból, Ghánából és Dél-Afrikából, hogy minden szükséges információt megkaptak, ezzel is eloszlatva az idegenben járó ember bizonytalanságát.
Legtöbb vendég-lelkipásztor számára felkínálták a vasárnapi istentiszteleteken való igehirdetési szolgálatot. A másnapi házigazdákat, a tartományi egyház elöljáróival együtt a detmoldi gyülekezet impozáns közösségi házában vendégelték meg. Az ízletes vacsorát a város és a betelepült nemzetiségek hagyományos ételeiből állították össze, jelezve ezzel is: Detmold nem csak ünnepi alkalmakkor gyakorolja a befogadó vendégszeretetet. A külföldi küldöttek, egykori és új munkatársak röviden itt köszönthették a Dietmar Arendset és feleségét, bölcsességet, igei látást és türelmet kívánva a 12 esztendőre szóló megbízatáshoz.
Vasárnap délelőtt a környék gyülekezetei örömmel fogadták a vendégek által hozott lelki táplálékot. Itt a templomot nem annyira hívek serege, mint a hozott igei üzenet töltött meg. Ezzel a lehetőséggel a szervezők mindkét célja érvényesült: egyrészt a gyülekezetek is találkozhattak a támogatott testvéregyházak küldötteivel, másrészt a vendégek is viszonozhattak valamit a kapott szeretetből.
A vasárnapi istentiszteleten mintegy 400 ünneplő jelenlétében kezdődött el az ünnepélyes alkalom. A kiemelt eseményen jelen volt Dr. Setri Nyomi és felesége, a Református Egyházak Közösségének főtitkára, Lippe-tartomány felekezeti és politikai felelős vezetői. A lippei-tartományi protestáns egyházat 58 gyülekezet alkotja, amelyek öt református és egy evangélikus egyházmegyébe szerveződnek. A 170 000 lelket számláló egyházmegye a 20 tartományi egyház közül a legkisebb.
Az istentiszteleten csodálatos zenei élményben gyönyörködhettek a jelenlevők, de gazdagodhattak a tartalmas köszöntők hallatán is. A központi helyen mégis az alapige volt és beiktatott szuperintendens igehirdetése. Az ünnepi szónok az aznapi igét János 10,12-18 verseit választotta textusként. Igehirdetésében kiemelte, hogy a Jó Pásztor követése, azt jelenti hogy azon az úton járunk, amelyik közelebb visz az emberekhez, akikkel közösséget alkotunk, akiknek erősítésre, bátorításra és vigasztalásra van szükségük. Üzenetében hangsúlyozta, hogy utaink oda fognak vezérelni bennünket ahol az igazságosság sérül ebben a világban, ahol hatékonyan kell küzdenünk az igazságtalan struktúrákkal szemben."
A beiktatás után a templomban egy rövid pódium beszélgetés hangzott el, amelyen a padeborni római katolikus püspök, az erdélyi református püspök (Kató Béla), a lippei lutheránus szuperintendens és az önkormányzat képviselője válaszolt az újságíró kérdéseire. A kérdések és válaszok a több oldalú kapcsolatok alakulásáról, azok gyümölcseiről és közös hasznáról szóltak. Szent irigység ragadta el az embert, amikor azt látta és hallotta, hogy a helyi önkormányzat milyen épülettel és más módon támogatja a társadalmi felelősséget is bőven magára vállaló aránylag kicsiny tartományi egyházat.
A hétfői napot közös ügyeink és sajátságos egyházi gondjaink megbeszélésére szánták a szervezők. Mindenki a maga egyházi és társadalmi téren tapasztalt örömeit és küzdelmeit osztotta meg a neki jutott időben. Imádságos témaként hozhatta magával a figyelmes hallgató az félmillió tagot számláló dél-afrikai protestáns egyház képviselőjének választás előtti aggodalmait, vagy a csupán kétezer tagot pásztoroló lengyel református püspök, lelki támaszt váró beszámolóját. A nyugdíj előtt álló Miroszlav Danys, aki a évtizedek óta tiszta látással irányítja és szervezi a diakóniai bel- és kűlkapcsolatait, ugyanakkor örömmel számolt be az Uniós finanszírozással épülő szociális ellátást segítő csehországi tanulmányi központról. Terveik szerint itt fogják képezni és felkészíteni azokat a kelet-európai fiatalokat, akik a nyugati szociális ellátórendszerben fognak dolgozni.
Egy rövid körkérdés erejéig a házigazdák és a vendégek megosztották a reformáció 500 éves évfordulójára vonatkozó terveiket ill. a közös ünneplés lehetőségét elemezték. Ditmar Arends záró beszédében megköszönte a nagy utat megtett vendégeknek a konstruktív jelenlétet és kiemelte, hogy egy ilyen találkozás nem csak a kistestvéreket erősíti meg, hanem a nagy-testvérek felelősségét is jelzi. Fontos tanulságként vonhatták le a résztvevők, hogy megosztott tapasztalatainkból nemcsak tanulhatunk egymástól, hanem gyengének vagy erősnek vélt számára egyaránt szükségük van egymásra.
Szöveg és fotó: Balogh Barnabás MRSZ lelkész-igazgató