A legnagyobb ökumenikus világszervezet a kezdet óta figyelemmel kíséri az Európa szerte egyre kritikusabbá váló menekülthelyzetet. Az EVT korábban több állásfoglalásában is a humanitárius segítségnyújtásra és befogadásra helyezte a hangsúlyt, kiemelve, hogy az Európába érkező menekültek és migránsok, függetlenül származásuktól és vallási hovatartozásuktól, emberi bánásmódot érdemelnek még akkor is, ha „a jobb élet reményében érkeznek” a háborús konfliktus sújtotta régiókból, különösen Szíriából és a szomszédos országok menekülttáboraiból. A keresztyénség ereje Tveit szerint éppen abban nyilvánul meg, hogy kritikus helyzetet nem súlyosbítja vallási alapú konfliktussal, hanem emberként tekint minden egyes emberre, aki Európába útra kelt, elidegeníthetetlen méltóságukat elismerve és tiszteletben tartva.
„Az Egyházak Világtanácsa elfogadja és tiszteletben tartja az államok természetes jogát arra, hogy szuverén határaik védelmének érdekében lépéseket tegyenek, és hogy meghatározzák a belépés és tartózkodás szabályait, és elismeri az irreguláris migránsok növekvő száma által okozott problémákat. Ugyanakkor elvárjuk, hogy minden állam tiszteletben tartsa az aláírt nemzetközi egyezmények szövegéből és eszmeiségéből fakadó kötelezettségeit, különös tekintettel az emberi jogokra és a menekültjogra. Legálisan és erkölcsileg is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy bármely állam figyelmen kívül hagyja, vagy más országokba „szervezze ki” az emberi életek megmentésére és védelmére irányuló kötelezettségét” – részlet az EVT Központi Bizottságának júniusi állásfoglalásából.
Szabó István a több mint egyórás beszélgetésen ismertette helyzetértékelését és még intenzívebb együttműködést javasolt az egyházi világszervezetek, európai szakmai fórumok és a tagegyházak között, amit Tveit köszönettel fogadott. A felek egyetértettek abban, hogy a menekültek és migránsok áradatával közvetlenül érintett országok magukban nem lehetnek képesek kezelni a jelenlegi helyzetet, ami mind emberileg, mind politikailag, mind pedig adminisztratív szempontból korábban nem tapasztalt terhet jelent az ország számára. A gyakorta politikailag és ideológiailag motivált, nem ritkán túlzó és egyoldalú kritikával szemben összefogásra és szolidaritásra van szükség Európában, ahol az országok közötti feszültségek régen nem látott szintre emelkedtek. Tveit a magyarországi fejleményeket figyelmeztető jelként értelmezve azt hangsúlyozta, hogy nem Magyarország, hanem az Unió és valamennyi tagország közös kudarcáról, felelősségéről és feladatáról van szó a menekültügyben. Egyetértés volt abban is, hogy az egyházak a krízis gyökerének kezelését tartják legfontosabb céljuknak a humanitárius segítségnyújtás mellett. Ehhez pedig globális összefogásra és azon hatalmak szerepvállalására van szükség, akik Közel-Keleten, Afganisztánban és Szíriában a polgárháborús helyzet kialakulásában vétkesek és a megoldásban vonakodók.
A beszélgetés arra is alkalmat adott, hogy a delegáció a Magyarországi Református Egyház (MRE) menekültek közötti sokéves szolgálatával, a sikeres integrációs programok tapasztalataival, illetve az elmúlt hetekben a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) által koordinált humanitárius segítségnyújtásával is megismerkedhessenek. Az MRE kész ezeket a tapasztalatokat más egyházakkal is megosztani Európában, hangsúlyozta Szabó István, arra kérve az EVT vezetőjét, hogy rövid határidővel hívjon össze tanácskozást az európai tagegyházak és az Európai Egyházak Migrációs Bizottsága (CCME) részvételével.
A delegáció vasárnap a St. Columba Skót Misszióban, az MRE angol nyelvű gyülekezetében nem csak az úrvacsorás istentiszteleten vett részt, hanem a gyülekezet menekültek közötti szolgálatával is megismerkedett, amit Aaron Stevens, a gyülekezet lelkésze mutatott be. Az istentiszteletet követően pedig Kanizsai Dóra az MRE menekültmissziójának igazgatója ismertette a szolgálat eredményeit és kihívásait, illetve értékelte egyházi és szakmai szempontból egyaránt a magyarországi és európai menekülthelyzetet. Az istentisztelet arra is lehetőséget adott, hogy a nemzetközi küldöttség hazánkban élő menekültekkel személyes beszélgetés folytasson és egyik éttermében közös ebéden vegyen részt. A hivatalos program hétfőn az Európai Bizottság magyarországi képviseletén tett látogatással zárul.
A főtitkár vezette küldöttség tagja volt Doris Peschke, a CCME főtitkára, Dr Audeh Quawas, jordán orvos-politikus, az EVT Végrehajtó Bizottságának és a Nemzetközi Ügyek Bizottságának (CCIA) tagja, Alfredo Abad, a Spanyolországi Protestáns Egyház elnöke, a CCME al-elnöke, Marianne Ejdersten, az EVT kommunikációs részlegének igazgatója és Paul Jeffrey újságíró.
A delegáció egyházvezetőkkel, a kormány képviselőivel és szakemberekkel is találkozott, hogy a nemzetközi média által közvetített kép valóságtartalmát kritikusan szemlélve első kézből szerezzen információt a tényleges helyzetről Magyarországon. A program során további eszmecserére került sor Rétvári Bencével, az EMMI parlamenti államtitkárával, Veres András katolikus püspökkel, az MKPK elnökével, Fabiny Tamás evangélikus püspökkel, a Lutheránus Világszövetség európai alelnökével, Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel és Szűcs Tamással, az EB magyarországi képviseletének vezetőjével. A delegáció programját Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára és Ódor Balázs, az MRE külügyi irodájának vezetője gondozta.
Az EVT hivatalos közlemény az www.oikoumene.org oldalon olvasható.
Külügyi Iroda, fotó: EVT