Lezajlott az Ifjúságépítők ökumenikus szervezet tavaszi Ifivezető-képzése, amelynek a középpontjában a szakmai fejlődés mellett a hálózatosodás és a közösség állt. – Olyan helyzetekkel, történetekkel, sorsokkal kerülnek szembe az ifjúsági szolgálók, amelyekre nem lehet megoldási útmutatót adni. Nem is erre vágynak, hanem arra, hogy lelki támaszt, segítséget kapjanak egymástól, és idén próbáltunk ennek is teret adni – mondta Savanya Csenge, a rendezvény egyik szervezője.
A konferencia fő témáját egy előzetes kutatás alapján választották ki a szervezők, amelyet az Ifjúságépítők csapata végzett. Ökumenikus szervezetként több olyan lelkésszel, ifjúsági munkással dolgoznak együtt, akik tisztában vannak az aktuális kihívásokkal, így ők is jelentős segítséget nyújtottak számukra a témaválasztásban. Az idei konferencia középpontjában az Egység – egy test gondolata állt.
Savanya Csenge, a rendezvény egyik szervezője kiemelte, nem feltétlenül az aktuális problémákra, trendekre szeretnének csak reflektálni, hanem olyan megoldásokat akarnak nyújtani, amelyek hosszú távon is segítik az ifivezetőket. Hatodik éve rendezik meg az Ifivezető-képzést (IVK), és felismerték, hogy a menedzsmentmódszerek megtanítása csak egy ideig hatékony, ahogy megváltoznak a trendek, azok gyakran elavulnak. Ehelyett olyan képességeket szeretnének fejleszteni, amelyekkel az ifivezetők később maguk oldhatják meg az aktuális problémáikat, építhetik közösségeiket és hirdethetik Isten országát, hiszen ez a fő cél – szögezte le. Ügyelnek arra is, hogy minden résztvevő megtalálja a saját szintjének megfelelő, kezdő, közép- vagy haladó előadásokat. Emellett szakmai és evangéliumi fókuszú programok közül is választhatnak az érdeklődők. A közösségépítés mellett a szervezés és a bibliatanulmányozás témája például minden alkalommal helyet kap. – A hogyan, a miért és a kinek kérdésekre is keressük a válaszokat. Beszélünk arról, hogyan szervezzünk ifitábort, vagy hogyan indítsunk el a semmiből egy ifit. A miért kérdésre adott válasz általában az Istenre mutat, mert miatta végezzük ezt a szolgálatot. A kinek kérdés mentén próbáljuk minél alaposabban bemutatni, megismertetni azokat a korosztályokat, amelyek felé szolgálunk – fejtette ki a szervező. Emellett az év egyik fontos célja a hálózatosodás, hogy az országszerte szolgáló ifivezetők minél jobban megismerjék egymást, merjenek a másiktól segítséget kérni, illetve akik közel élnek egymáshoz, azok akár szorosabban is együttműködjenek a jövőben.
A különböző szintek a főelőadásban találkoznak, ami egy közös pont, mindenkinek szól, lelki tartalmú, nem pedig gyakorlati, tulajdonképpen a feltöltődést szolgálja. Mind a három főelőadás témája a címben szereplő egység és az egy test fogalma voltak. „Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai” – olvasható az 1Kor 12,12-ben, amely a konferencia alapigéje volt. Azért erre esett a választás, mert a szervezők szerették volna, ha az ifivezetők érzik, hogy nincsenek egyedül. – Jó megélni azt, hogy nem vagy egyedül szolgálóként ezen a területen. A testnek sok tagja van, és nem lehet mindenki kéz vagy száj. Néha azt érezzük, hogy csak én vagyok a kéz, vagy csak én vagyok a száj, és nem mindig érzékelik az emberek, hogy vannak mellettük mások is. Amikor találkoznak, akkor viszont felismerik, hogy nagyon értékes az, amit csinálnak, illetve megélhetik azt is, hogy bár különböző funkciókat látnak el, ahogy a test tagjai is, de Isten oda küld áldást Krisztus által, ahol egység van. Krisztus alatt tudunk egységben lenni, megerősödni, bátorítani egymást, megélni azt, hogy mondjuk az én szolgálatom nem olyan látványos, mint a másiké, én vidéken szolgálok, nem Budapesten, nálam kevesebb a fiatal, nálunk más módszerek működnek, de nagyon jó kapcsolódni a másikhoz, tanulni tőle. Nem tudhatjuk, hogy mi lesz jövőre. Most háború van, válság, koronavírus-járvány volt, és szolgálóként sokan a magányt élték meg. Ezért is nagyon fontos, hogy az idei IVK-n ezzel foglalkoztunk – számolt be Kasza Edina Tímea, a rendezvény főkoordinátora.
A konferencia első napján Szabados Ádám, az Evangéliumi Fórum munkacsoportjának vezetője, a veszprémi Evangéliumi Keresztény Gyülekezet volt lelkipásztora, jelenleg egyik igehirdetője tartotta a főelőadást. Az Egység – egy test témáján belül arról beszélt, hogy miért fontos az egység Jézus és a misszió szempontjából. Az előadást itt hallgathatja meg.
A második nap főelőadásán Simon Réka, a Büki Evangélikus Egyházközség lelkésze beszélt a felekezetek közötti egységről. Az előadást itt tekintheti meg.
A harmadik nap főelőadásának középpontjában a munkában való egység állt, amiért azonban nem áldozhatunk fel mindent. Az előadó Balázs André, a Magyarországi Baptista Ifjúsági Misszió vezetője volt. Az előadást itt tekintheti meg.
A harmadik, egyben utolsó nap közös, úrvacsorás istentisztelettel ért véget, ahol Édes Gábor, a Marcelházai Református Egyházközség lelkésze – az ifjúsági osztály korábbi vezetője – szolgált.
Az IVK témái között rendszerint helyet kapnak a pornófüggőségről, valamint az lmbtq-mozgalomról szóló előadások, hiszen az aktualitásukat nehéz lenne megkérdőjelezni. Idén utóbbi témáról kerekasztal-beszélgetés formájában értekeztek. Ezenkívül a városi és vidéki szolgálat különbségeiről, a felnőttek és a fiatalok közötti kommunikációról, a kiégésről és a párkapcsolatokról is szó esett. A három nap sűrű programmal szolgált a résztvevőknek, párhuzamos lehetőségek közül válogathattak, így mindenki megtalálhatta azt a rövid előadást – „sufnitalk”-ot –, műhelyt, kerekasztal-beszélgetést, amely érdekelte. A kezdő szinten főként a szervezés problémái kerültek előtérbe, míg a középszinten már azzal számoltak, hogy az adott szolgálónak van egy stabil ifije, így a mélyebb kérdésekkel, traumákkal való foglalkozásra fókuszáltak. A haladó szintre azokat várták, akik már hosszabb ideje foglalkoznak az ifjúsággal, így akár a gyülekezetbe való integrálás kérdése, illetve a bibliafókuszú ifimunka kerültek terítékre.
– Az előzetes felmérésünk megmutatta, hogy nem konkrét kérdések, problémák foglalkoztatják főként az ifimunkásokat – mondta el Savanya Csenge. – Olyan helyzetekkel, történetekkel, sorsokkal kerülnek szembe, amelyekre nem lehet megoldási útmutatót adni. Nem is erre vágynak, hanem arra, hogy lelki támaszt, segítséget kapjanak egymástól, és idén próbáltunk ennek is teret adni. Persze szükség van önmagunk fejlesztésére, képzésére is, de látjuk, hogy sokszor a legfontosabb az, hogy valakitől csak megkérdezzék, hogy hogy van a mindennapi rohanás közepette – foglalta össze.
– Azt várjuk, hogy épüljenek a kapcsolatok, hogy az egymáshoz közel szolgáló személyek tudjanak egymásról, tudjanak kapcsolódni egymáshoz, nemcsak az IVK-n, hanem utána is. Szeretnénk, hogy ez a konferencia egy találkozási pont legyen, ahol ezek a kapcsolatok elkezdődhetnek és megerősödhetnek. Emellett fontos, hogy akik ide jönnek, kapjanak egy minőségi képzést, hogy szakmailag fejlődjenek, de mellette megéljék a közösséget is és feltöltődjenek lelkileg – fejtette ki Kasza Edina.
