Mesterséges, de nem intelligencia

A hétfői esemény első kérdését Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője, a beszélgetés moderátora tette fel, arra kérve a résztvevőket, hogy mondják el, számukra mi a mesterséges intelligencia. Böszörményi-Nagy Gergely a fenti határozott kijelentését úgy egészítette ki, hogy az MI nem intelligencia. Szerinte nem is lehet az, mert eddig még azt sem sikerült meghatározni, hogy mi pontosan az intelligencia, de azt már tudjuk, hogy több mint egyszerű számítókapacitás. – Ítélőképesség, ízlés, érzelmi intelligencia, lélek: ezeknek a dolgoknak a mibenlétét nem tudjuk mérni, leírni, tehát reprodukálni sem tudjuk őket – mondta a Brain Bar alapítója, és hangsúlyozta, hogy az MI mindenféle felületes állítással szemben nem az emberi agy alapján készült, és például a ChatGPT pont azokat a dimenzióit nem használja a nyelvnek, amelyek emberivé teszik, csak abban jó, hogy kiszámítja, hogy egy szó után valószínűleg melyik szónak kellene következnie. – Ne becsüljük túl és ne becsüljük alul a saját agyunkat! – figyelmeztetett Böszörményi-Nagy Gergely.

Az MI a második Bábel tornya – jelentette ki Kovách Bendegúz, aki szerint a mesterséges intelligencia nem empirikus tapasztalaton alapul, hanem emberek által megfogalmazott tapasztalatokat szűkít le, és nincs saját élete, amire alkalmazza, így önmagában értelmezhetetlen. A lelkipásztor szerint az emberi élet csodái sokszor pont a valószínűtlenségekből adódnak: a nagy szerelmek vagy az Istennel való kapcsolat.

Bagyinszky Ágoston azt mondta, számára ez egy sokdimenziós matematikai tér, ahol számokra leképezve ott van az, ahogy a nyelvünket használjuk. A szerzetes szerint az MI ugyanakkor tükör is lehet számunkra. Trükkös tükör, mert nem mindig egyértelmű képet mutat, de marketinges csúsztatás intelligenciának hívni.

A tükörhasonlat vitát váltott ki a beszélgetők között. Böszörményi-Nagy Gergely szerint ez olyan tükör, ami töredékes, zavaros képet mutat rólunk, mint egy vidámparkban látott áltükör. Kovách Bendegúz erre úgy reagált, hogy akkor van ez így, ha azt várjuk, hogy tökéletes emberképet mutasson rólunk. Ő úgy véli, hogy az MI azt tárja elénk, amit rólunk össze tud gyűjteni az interneten, ami a rólunk elképzelt legjobbtól is távol van, de ezzel arra mutat rá, hogy az embernek nem ilyennek kellene lennie.

A mesterséges intelligencia abban ügyes, hogy egy gondolatmenethez frappáns példát ad, vagy összefoglal egy hosszabb szöveget, esetleg kérdéseket ír még hozzá. Pedagógusszemmel is érdekes, hogy hogyan lehet kreatív eszközként beépíteni az oktatásba – hangsúlyozta Bagyinszky Ágoston. Böszörményi-Nagy Gergely viszont azt mondta, nem érti, miért nem jobb, ha egy baráttal vagy ismerőssel beszél az ember arról a szövegről. A mesterséges intelligencia azért végtelenül unalmas kreatív partner, mert nincs mögötte küzdés – fogalmazta meg a Brain Bar alapítója. – Egy műben – szoborban, festményben, írásban – az alkotó személyes küzdelmei, senki által vissza nem adható ideje, mesterek generációi, személyes utazások, kiábrándulások, szerelmek tömkelege van – mondta, majd hozzátette, hogy ha a kreatív munkát kiszervezzük egy gépnek, az az intellektuális, kognitív képességeink satnyulásához vezet hosszú távon, hiszen például a nyelv nemcsak kommunikációs eszköz, hanem egyfajta szoftver is, amely huzalozza az agyunkat és irányítja a gondolkodást. Ráadásul egy gép azért sem jó beszélgetőpartner, mert egy üres doboz, amiben nincs lélek – jelentette ki Böszörményi-Nagy Gergely.

Arra a felvetésre, hogy bűnös dolog-e engedni a lustaságnak, Kovách Bendegúz úgy felelt, hogy amíg eszközként meg tudjuk tartani és nem alapozzuk rá az életünket, addig hasznos lehet. – A bűn ott kezdődik, hogy ha elhagyjuk az egészséges kereteket és istenpótléknak használjuk, és a technológiától várjuk a megváltást vagy az örök életet – mondta a református lelkipásztor. Böszörményi-Nagy Gergely szerint viszont naivitás azt gondolni, hogy majd okosan használjuk, mert az emberi természet gyenge pontjaira, például a lustaságra apelláló dolgok sosem maradnak meg sima eszközként, hanem függőségi viszonyt alakítanak ki, elég csak az okostelefonra gondolni. Kovách Bendegúz szerint ugyanakkor a függőség csak akkor alakul ki, ha űr van bennünk az Istentől való elszakadás miatt, de ha az életünkben Isten ott van, akkor az MI-hez tudunk egészségesen viszonyulni.

A beszélgetésben szó esett arról is, mely területeken érdemes használni a mesterséges intelligenciát, és hol kellene inkább mellőzni, valamint az a téma is felmerült, hogy tud-e jó prédikációt írni a ChatGPT. Utóbbiban a beszélgetők egyetértettek abban, hogy a kereteket, formalitásokat az MI jól képes alkalmazni, de hiányzik belőle a személyes és isteni elem, valamint a teológiai mélység.

A felületes világban a felületes tudást adó ChatGPT népszerű, de ahogy Böszörményi-Nagy Gergely fogalmazott, az nem igazi tudás, amit két másodperc alatt szerzel meg, és az végképp nem a te tudásod. – A tudás alkalmazott információ, a bölcsesség pedig az, hogy bizonyos információt valamikor nem alkalmazok, és erre a mesterséges intelligencia nem képes, nem tud valószínűtlen lenni, nem tudja a nem egyértelmű utat választani, míg az ember sokszor ezt teszi, ezért vannak a világunkban nemcsak egyenesek, hanem görbék is – mondta Kovách Bendegúz.

A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia érdekes, vizsgálandó dolog, de érdemes óvatosan használni. Ha pedig esetleg valami nagy bajt okoz, akkor ez volt az isteni terv – foglalta össze Böszörményi-Nagy Gergely.

December 4-én A Szólj be a papnak! következő budapesti alkalmán a függőségekről beszélget majd Balog Zoltán püspök, Kovács András Péter humorista és Fazekas György katolikus pap.