Irak északi, kurdisztáni területén él a világ egyik legrégibb keresztyén közössége. Sajtos Szilárd alezredes, református tábori lelkész többször is járt a Közel-Keleten, katonai misszió tagjaként. A keleti keresztyénségről szóló tanulmányában jelentős veszélynek nevezte, hogy a lakosság elmenekülésével az egyház sem tud megmaradni a térségben. Erről és személyes élményeiről beszélgettünk a lelkipásztorral.
„Ha ma megkérdezünk egy iraki kurdisztáni keresztyént a hitéről, órákat mesél a múltjáról, az óegyházról, az üldöztetésről, a mészárlásokról. Ha a jövőről kérdezzük, borúlátóvá válik. Azt mondják, harapófogóban vannak a síita arabok és a szunnita kurdok között. Egyházaik tagjai elmenekülnek az őseik földjéről, gyülekezeteik folyamatosan csökkennek. Talán a szolgálatunkkal, kapcsolatépítéssel, érdeklődéssel és látogatásokkal a Tábori Lelkészi Szolgálat is hozzájárul a békésebb, szebb jövő eléréséhez” – fogalmaz a közel-keleti misszió vallás- és teológiatörténetet taglaló tanulmányában Sajtos Szilárd lelkipásztor.
Járőrszolgálat előtti áldás Afganisztánban 2011-ben
A régió fővárosa Erbil, ahol másfél millióan laknak, és a világ legősibb városaként tartják számon. A kurdisztáni térség területén volt az ókori Asszíria központja, később az újbabiloni és a perzsa birodalom, majd Nagy Sándor államának egy része. A szír keresztyénség centrumaként működött a VII. századi iszlám hódításig. Az ott élő kurdok és az arabok többsége szunnita, kisebb része síita, az asszírok és örmények keresztyének. A helyi keresztyének úgy tartják, hogy egyházukat az első apostolok, Tamás és Péter alapította. A tábori lelkész egyik útja az észak-iraki Moszul melletti, 363-ban alapított Mar Mattai kolostorba vezetett; ez a világ legősibb ilyen építménye. A monostor a Szír Apostoli Ortodox Egyház fenntartásában működik, vezetője Mor Timotheus Mosa Alshamany érsek. Az egyház jelenleg ötmillió tagot számlál, eredeti területe a mai Szíria, Irak, Törökország, de a világ számos országában élnek hívei a korábbi kivándorlás és migráció miatt.
Mar Mattai kolostor
A régió komoly múltra tekinthet vissza már a keresztyénséget megelőzően is. Erre a területre deportálták a zsidókat, miután az Asszír Birodalom leigázta az Északi királyságot. Legutóbbi misszióján a lelkipásztor ellátogatott Náhum próféta sírjához, amely egy Moszul (az ősi Ninive) közelében lévő keresztyén falu nemrég felújított zsinagógájában található kőszarkofág. Náhum a bibliai tizenkét kispróféta egyike, akinek írásai az Asszír Birodalom és fővárosának, Ninive bukásáról szólnak. A próféta sírja szintén Moszul közelében, Al-Qosh-ban található, sírhelyét korábban helyi zsidók őrizték, napjainkban azonban egy káld katolikus családé ez a feladat, ami örökségként apáról fiúra száll.
A lelkipásztor járt az óriási hegyek között fekvő, egy barlangrendszerre épült, VII. századi Rabban Hormizd kolostorban is, a Keleti Egyház legrégibb székházában. Itt alakult meg előbb a nesztoriánus irányzathoz tartozó Kelet Szent Apostoli Katolikus Asszír Egyháza – itt volt az asszír patriarchák temetkezési helye a XVII. századig –, majd a Káld Katolikus Egyház is. A kolostor egyetlen lakója jelenleg Abuna Yohanna (János atya) káld katolikus pap, de a kolostor alatt fekvő Al-Qosh-ban komoly keresztyén közösség él.
A református lelkész több egyházi vezetővel is találkozott útja során, többek között a kurdisztáni szír egyház vezetőjével, Nicodemos Daoud Matti Sharaf érsek-metropolitával és a Mar Mattai kolostor vezetőjével, Timotheus Mousa A. Shamanival, akik 2017-ben magyar állampolgárságot kaptak, így biztosította a magyar állam a biztonságukat és a szabad mozgásukat a világban. Sajtos Szilárd a két keleti egyházvezetőnek magyar nyelvű Szentírást vitt ajándékba és a genfi zsoltárokat is tartalmazó református énekeskönyvet, valamint a Debreceni Református Egyházmegye templomait és gyülekezeteit bemutató angol nyelvű könyvet. Timotheus érsek a saját, fiatalkorában a teológiai tanulmányai során használt szír Bibliával, a Pesittával, és a IV. századi ősi szír vallásos himnuszokat tartalmazó Beth Gazo énekeskönyvvel ajándékozta meg a tábori lelkészt.
Irak kurdisztáni régiójában napjainkban a keresztények kisebb szigetekben élnek. Optimista becslés szerint sem éri el számuk a négyszázötvenezret, miután az elmúlt tíz év háborúi során a szélsőséges iszlamista csoportok célkeresztjébe kerültek és elmenekültek, ami már egyházuk fennmaradását is súlyosan veszélyezteti.
Az Evangélium a katonák között című kiadványt a jubileumi, október 18-i ünnepi istentiszteleten mutatták be. Az emlékkötet az idén százéves Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat misszióját mutatja be, amelyben Sajtos Szilárd tábori lelkész több tanulmánya is olvasható, többek között a közel-keleti keresztyénségről.
A megsemmisülés határán
A keresztyének zöme elmenekült azokról a földekről, ahol az Ószövetség prófétái vándoroltak, ahol Jézus Krisztus prédikált. Néhányan a bizonytalan jövő reményébe kapaszkodva igyekeznek kitartani. Az iszlám fundamentalista csoportok a kihalás szélére sodorták az amúgy is megtizedelt keresztyén lakosságot. Weberné Zsikai Mária írása a Reformátusok Lapjából.