Áradjon az igazság, mint a víz!

„A megváltásnak, Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának hitem szerint csak akkor van értelme, ha a teremtést is elfogadjuk, akár a megváltást” – fejti ki Loránt Gábor nyugalmazott lelkipásztor, villamosmérnök a Reformátusok Lapjában.

teremtes_borito.jpg

A munka és pihenés ritmusát ma már a világon mindenütt hetekben határozzuk meg, mivel Isten hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon pedig megpihent. Tartunk különleges heteket is, hasonlóan az ókori zsidósághoz, akik ugyancsak egy hétig ünnepeltek. Napjainkban egy-egy témát állítunk a középpontba, ilyen például a vasárnap befejeződő teremtés hete, melynek fenti, idei jelmondata az Ámósz próféta könyvének 5. részéből, a 24. versből származik.

A rendezvény nyomán óhatatlanul felmerül a kérdés: teremtés vagy evolúció – ez az elmúlt századok egyik legnagyobb dilemmája. A tudomány évmilliárdokról beszél, a Biblia viszont csak megközelítőleg hatezer esztendőről, ez a probléma gyökere. A kozmológia általánosan elfogadott eredetelmélete az ősrobbanás, a Biblia szerint viszont Isten teremtette a világot. Az ellentmondás feloldására számos próbálkozás történt: már korán megjelent kompromisszumként az a nézet, hogy a hat nap hat hosszú korszakot jelent, nem pedig a mai fogalmaink szerinti napokat.

A Szentírás világosan fogalmaz minden teremtési nap végén: „És lett este, és lett reggel: második nap… harmadik nap.” Sőt a Biblia olyan hajszálpontos, hogy az eredeti héber szövegben az első nap nem is első nap, mert akkor még nem létezett a napok sorozatában az „első” mint sorszámnév: „És lett este, és lett reggel: egy nap.”

Isten Ádámot nem újszülöttnek, hanem egy bizonyos korral teremtette, de ha egy orvos, genetikus vagy antropológus megvizsgálhatta volna, a teljes életútja elénk tárulna fogantatásától a vizsgálat időpontjáig. Ugyanígy Isten az egész világegyetemet is megteremthette korral. Természetesen egy hasonlat sohasem bizonyíték, az viszont igenis elgondolkoztató, hogy ha Isten nem így alkotta volna a világot, akkor Ádám fölött sohasem ragyoghatott volna fel a csillagos égbolt…

Mint ismeretes, a vákuumban mért fénysebesség háromszázezer kilométer másodpercenként. A napfénynek csak néhány perc kell ahhoz, hogy megtegye az utat a Földig, a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri viszont több mint négy fényévnyire van tőlünk. Ez alapján számolva ha Isten nem korral teremtette volna a világot, a Nap fénye Ádám teremtésekor már ragyogott volna (hiszen az égitesteket Isten a negyedik napon, az embert pedig a hatodik napon teremtette), az első csillag viszont csak több mint négy évvel az ember teremtése után ragyogott volna fel.

A Yale Bright Star Cathalogue körülbelül kilencezer szabad szemmel látható csillagot tart nyilván, ezek közül a tőlünk legtávolabbi égitest a Cassiopeia csillagképben van. Ádám számára tehát csak több mint tizenötezer évvel teremtése után ragyogott volna fel teljes egészében a látható csillagos égbolt… Ez is arra utal, hogy Isten korral teremtette a világot.

Sokak meggyőződése szerint a biológiai evolúció és a teremtés szintúgy kölcsönösen kizárják egymást – teológiai értelemben is. Ugyanis ha a természetes szelekció a fejlődés hajtóereje, akkor a fejlődés a pusztulásra épül – márpedig a Bibliában leírt bűneset előtt nem volt pusztulás. Ha az ember a majmokkal közös őstől származik, akkor nem volt Ádám, nem volt bűneset, és nincs szükség megváltásra sem. Ha az evolúció a fejlődés motorja, akkor igaza volt azoknak, akik azt hirdették, hogy az erősnek jogában áll a gyengéket elpusztítani. Akkor igaz az is, hogy nincs szükség mindenkire érvényes erkölcsre, hiszen csak azt érdemes cselekedni, ami nekem egyértelműen hasznos. A mai világ gondolkodása pedig erősen ebbe az irányba tart…

A megváltásnak, Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának hitem szerint csak akkor van értelme, ha a teremtést is elfogadjuk, akár a megváltást. Ha nem hisszük a világ és az ember teremtését úgy, ahogyan arról a Biblia tudósít, akkor „kirántjuk a szőnyeget” a megváltás alól is, hiszen a két tény kölcsönösen feltételezi egymást.

A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!