Ünnepélyes hálaadó alkalom keretében avatták fel – a magyar protestáns gályarab prédikátorok kiszabadulásának 350. évfordulóján – a Debrecen-Bánki Református Általános Iskola udvarán az újból felállított gályarabemlékművet. Az eseményen egyházi és világi vezetők, katonák, pedagógusok, diákok és a helyi református közösség tagjai együtt emlékeztek a hitükért szenvedő protestáns mártírokra, és hálát adtak az emlékmű méltó megújulásáért és új helyén való elhelyezéséért.
Az ünnepség igei és történelmi szolgálatát Sajtos Szilárd alezredes, kiemelt vezető református tábori lelkész végezte. Beszédében részletesen felidézte a magyarországi protestantizmus egyik legsötétebb időszakát, az 1671–1681 közötti gyászévtizedet, amikor a Habsburg-ellenreformáció református és evangélikus lelkészek százait állította a pozsonyi vésztörvényszék elé.
A tábori lelkész ismertette a gályarabságra ítélt prédikátorok megrázó sorsát: a börtönéveket, a halálos ítéleteket, az embertelen gyalogmenetet és a nápolyi hadigályákig vezető utat, amelyet csupán kevesen éltek túl. Elmondta, hogy a magyar gályarab prédikátorok szenvedése egész Európa protestáns közvéleményét megrendítette. Mint fogalmazott: – A magyar gályarab prédikátorok szenvedése egész Európát megszólította, és ma is megszólít bennünket.
Sajtos Szilárd hangsúlyozta, hogy a még életben lévő mártírok kiszabadulása 1676 februárjában a nemzetközi diplomácia és Michiel de Ruyter holland admirális bátor fellépésének volt köszönhető. Rámutatott: De Ruyter maga is Istennek tulajdonította a szabadítást, vallva, hogy „egyedül Istené a dicsőség” – Soli Deo gloria.
Sajtos Szilárd: A magyar gályarab prédikátorok szenvedése egész Európát megszólította, és ma is megszólít bennünket
A tábori lelkész szolgálatában az emlékmű történetéről is szó esett. Elhangzott, hogy a szoborkompozíció eredetileg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolájában állt, majd az intézmény lerombolása után a Bolyai János Alapítvány a Protestáns Tábori Püspökségnek ajándékozta azt. Az emlékmű hosszú éveken át várta sorsa jobbra fordulását, mígnem a debreceni református tábori lelkész közbenjárásával és a Debrecen-Bánki Református Egyházközség áldozatvállalásával újra méltó helyre kerülhetett. A szoborkompozíció alkotója Berek Lajos mérnök ezredes, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola egykori dékánja, Mednyánszky-díjas szobrász, a bronz dombormű öntője Varga Lajos karcagi öntőmester. A kopjafa, a gálya és a horgony szimbolikája, valamint Michiel de Ruyter admirális arcképe a mártírok hitvalló életét és szabadulását idézi meg.
A továbbiakban Széles Diána, Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere osztotta meg ünnepi gondolatait a jelenlévőkkel. Beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az emlékmű felújításában és felállításában, külön is hangsúlyozva a bánki református közösség elkötelezett szolgálatát. Szavai szerint a gályarabemlékmű a lelkiismeret emlékműve, amely arra tanít, hogy voltak és vannak olyan magyarok, akik hitükért a legnagyobb áldozatra is készek.
Széles Diána, Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere
Az alpolgármester külön megszólította az ünnepségen részt vevő diákokat is, arra bátorítva őket, hogy a közösséget, az egymás iránti felelősséget és a keresztyén értékeket szem előtt tartva éljének. – A magyar nemzet története és jövője szorosan összefonódik a keresztyénséggel, és az ilyen emlékművek segítenek abban, hogy ez az örökség élő valóság maradjon – hangsúlyozta.
A hálaadó alkalom végén Hadházi Tamás, a Debreceni Református Egyházmegye esperese kérte Isten áldását. Imájában hálát adott a gályarab prédikátorok hitvalló életéért, a szabadulás csodájáért, valamint mindazokért, akik az emlékmű megálmodásában, megalkotásában és mostani felállításában részt vettek. Egyúttal erőt és bátorságot kért a mai nemzedékeknek, hogy a könnyebb körülmények között is hűségesen vállalják hitüket.
Hadházi Tamás: Hálás szívvel emlékezünk hitünk hőseire, a gályarabokra
Az ünnepség végén az elöljárók – Széles Diána alpolgármester, Hadházi Tamás esperes és Mészáros László dandártábornok, protestáns tábori püspök – a nemzeti színű szalag átvágásával avatták fel hivatalosan az újból felállított gályarabemlékművet, amely immár a Debrecen-Bánki Református Oktatási Központ udvarán hirdeti: egyedül Istené a dicsőség!
A galéria megnyitásához kattintson valamelyik képre!
A gályarab prédikátorok emléknapja – 350 éve szabadultak
350 évvel ezelőtt, 1676. február 11-én szabadultak ki a magyar protestáns gályarab prédikátorok, akiket hitük és szolgálatuk miatt hurcoltak el és ítéltek kényszermunkára. Az évforduló alkalmából február 11-én, a gályarab prédikátorok emléknapján konferenciát rendeztek Debrecenben, ahol a gályarab prédikátorok történetének egyházi, történelmi és lelki üzenetét közösen gondolják tovább.