Az Istentől való függőségünk arányában vagyunk függetlenek olyan szenvedélyektől, amelyek rabságba ejthetnek minket – hangzott el a Szólj be a papnak! rendezvénysorozat legutóbbi alkalmán. A december 4-én a budapesti Grund vendéglátóhelyen megtartott eseményen Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke, Kovács András Péter humorista és Fazekas György, azaz Gyuri atya, a Katolikus Szeretetszolgálat Alkoholistamentő Szolgálat vezetője beszélgettek. A rendezvényt Zila Gábor moderálta.
A Mindenki függ valamitől? címmel megtartott beszélgetés azzal kezdődött, hogy a résztvevők elmondták, mi köti őket a témához. Kovács András Péter egy alkoholista édesapa mellett nőtt fel, és az utóbbi években sokat foglalkozott a függőség témájával. Balog Zoltán is beszélt az édesapjáról, de más okból: – Volt egy másik Balogh Zoltán, aki újralapította Magyarországon a Kékkereszt Egyesületet, majd 1984-től a haláláig az iszákosmentő misszió vezetője volt – mondta a püspök, majd hozzátette, hogy ő maga is önkénteskedett ebben a szolgálatban, amelyben a szakemberek számára is megdöbbentő sikerek születtek. Gyuri atya nehéz családi körülmények és az állami gondozás után talált rá az alkoholra, és ahogy fogalmazott, előbb az esztergomi papi szemináriumból, aztán a szalézi szerzetesrendből is „kiitta” magát. – Nem terápiára volt szükségem, hanem szeretetre – mondta a 42 évesen megszabadult férfi, akit 45 évesen szenteltek pappá.
Isten szabadítása nem javítgat, tiszta lapot ad
Két ember újta az alkoholizmusból Jézushoz. Bóka Laci és Ica még szeptemberben, az Iszákosmentő Misszió visszaemlékező találkozóján beszélték el nekünk, hogyan jutottak el a mélypontra az alkoholizmusban, és Isten hogyan szabadította meg őket.
Előbb a hiány, utána a szer
Arra a kérdésre, hogy mi is a függőség, Gyuri atya elmondta, hogy valami, ami kényszeres cselekvés és korlátozza a szabadságot. Balog Zoltán szerint a definíció a szakemberek dolga, de ennél fontosabb, hogy nem szabad stigmatizálni azt, aki alkoholfüggő, mert a normálisok és a „deviánsok” közötti távolság növelése csökkenti a gyógyulás esélyét. – Az életünk közepén kell lennie valaminek vagy valakinek – mondta a püspök, hozzátéve, hogy van, aki Isten helyett a munkáját teszi oda, van, aki az alkoholt, a hatalmat, a gyereknevelést, de ez mind csak olyan ellenanyag, amit az ember a szeretethiányra válaszul próbál beadni magának. Balog Zoltán hozzátette, hogy mindegyik életeket tesz tönkre.
– Mindig előbb van a hiány, és utána a szer – jelentette ki Kovács András Péter. A humorista arról is beszélt, hogy a gyógyulás nem a szer letétele, hanem a hiány kitöltése, mert enélkül visszaesünk a függésbe. Másik fontos pontként azt említette, hogy nem mindegy, hogy az ember kontrollálja-e a szert, vagy fordítva.
Van-e jó függőség? – tette fel a kérdést Zila Gábor, a beszélgetés moderátora. – Krisztust tudnám ajánlani – válaszolt Balog Zoltán, majd hozzátette, hogy az Istentől való függőségünk arányában vagyunk függetlenek olyan szenvedélyektől, amelyek rabságba ejthetnek minket. – Az igaz hit is egyfajta függőség, de olyan valakitől függök, aki a szabadságomat akarja garantálni – mondta a püspök, és elmesélte, hogy édesapja első könyvének a címe a pohárcsere volt: a Sátán mérgező poharát Isten poharára cserélni. Gyuri atya ezt azzal egészítette ki, hogy az Istennek önként odaadott szabadság egy hosszú út, ahol vannak botlások, de nem szabad, hogy félelemből kerüljek függésbe Istennel, hanem az a jó, ha megélem, hogy szeret Isten, megélem, hogy szeretett vagyok.
– A vallás nem csodaszer: fogságba lehet vele ejteni embereket, manipulálni és függővé tenni őket – jegyezte meg Balog Zoltán. Kovács András Péter a vallásfüggőség veszélyeiről is beszélt. Elmondta, hogy neki a tanulás mellett sokáig az egyház volt a menekülőútja az otthoni gondok elől. 16–18 évesen a papi hivatáson is gondolkodott, a hétvégi összes misén ott volt, vasárnap este pedig a perselypénzt számolta a pappal. – Közben azt nem éltem meg, hogy milyen a normális emberi kapcsolat, a lányokkal ismerkedés – tette hozzá a humorista. Gyuri atya is arra emlékezteti mindig a híveket, hogy az első Isten, a második a család, és ha utána marad idő meg energia, akkor lehet egyházi szolgálatot vállalni. Balog Zoltán püspök szerint a vallástól való hamis függőséggel szemben a legjobb gyógyszer az igaz hit, mert az a szabadság és a rend között meg tud tartani.
A Zsinat lelkészi elnöke arra is figyelmeztetett, hogy senki ne gondolja, hogy ha megszabadult, akkor vége a történetnek. Emlékeztetett, hogy az anonim alkoholistáknál minden beszélő úgy kezdi, hogy a bemutatkozás után kimondja: „Alkoholista vagyok.” Kovács András Péter szerint ez azért is fontos, mert ezer emberből csak egy tud az alkoholizmusból a szociális, alkalmi iváshoz visszatérni, a többiek egy korty alkoholt sem ihatnak. Gyuri atya inkább úgy szeret bemutatkozni, hogy „Isten kedves gyermeke vagyok, aki alkoholista lett”, mert szerinte ez jelez egy sorrendiséget.
Gyerekek, akik az alkoholizmus árnyékában nőnek fel
Az egymillió alkoholista országa, halljuk sokszor hazánkra vonatkozóan, de a valóság még talán ennél is szomorúbb: a felnőtt lakosság egyötöde problémás alkoholfogyasztó. Mellettük pedig ott nevelkedik több százezer gyerek. Róluk és velük is beszélni kell, hogy a gyógyulás teljes legyen. Az írás a Láthatatlan árvák című könyv megjelenése nyomán született.
Az imádság nem lehet pótcselekvés
És hogy hogyan lehet segíteni egy alkoholista rokonnak, ismerősnek? Balog Zoltán hangsúlyozta, hogy azzal az illúzióval érdemes leszámolni, hogy egy jó baráti beszélgetés segít. Ennél több kell a püspök szerint, és a szeretet mellett a konkrét vállalások fontosságát emelte ki. Például, hogy harminc napon át elkíséri az alkoholista ismerőst egy csoportba, elvonóra. Ezt a fajta pluszenergiát bele kell tenni, hogy segíteni tudjunk.
Sok ilyen, alkoholproblémákkal sújtott családnál a gyerek is azt gondolja, mindez az ő hibája lehet, ezért Kovács András Péter azt mondaná az akkori énjének, hogy „nem a te hibád”. – Évek mentek rá a gyerekkoromból, hogy megpróbáltam jobbítani apámon. Pedig fogalmam sem volt, miért iszik. Ma ha ilyen ember lenne a családban, megkeresném az okokat – mondta. Gyuri atya azt is hangsúlyozta, hogy a gyógyuláshoz az alkoholista és a hozzátartozók akarata is kell. Kovács András Péter ehhez hozzátette, hogy gyakran meg is lepődnek a rokonok, hogy mi keresnivalójuk nekik a terápián, de amikor megjelennek, sokszor kiderül, mi az, ami kiváltotta és fenntartja ezt az állapotot.
A humorista azt is elmondta, hogy „teljesen kivolt” attól, amikor annyi segítséget kapott valakitől, hogy „majd imádkozunk érted”. Balog Zoltán erre válaszul felidézte Bertold Brecht Kurázsi mama és gyermekei című művét, amelynek egy jelenetében néhány paraszt ahelyett, hogy felverné a várost egy támadás előtt, elbújnak és imádkoznak a többiekért, miközben a néma Katrin fog egy dobot, és felébreszti a város őreit. A püspök hangsúlyozta, hogy az imádság ilyen használata ellen az egyház is tiltakozik. Az egyházvezető szerint az imádság nem lehet valamiféle pótcselekvés, mert ha valaki nem hajlandó nagyobb erőfeszítésre, akkor ez az imádkozás éppen a értelmét veszti el. – Majd odaát megbeszéljük, hogy mennyit használt az az ima, amit érted, meg édesapádért elmondtak – mondta Gyuri atya Kovács András Péternek, de ő is hangsúlyozta, hogy előbb tegyük meg azt, amit emberileg lehet, aztán imádkozzunk, a többit pedig bízzuk Istenre.
KAP: Az ember a humorista mögött
Az emberek azt hiszik, hogy azért, mert nevetnek a poénjaimon, vidám vagyok, pedig a nap hatvan százalékában szomorkodom – mesélte el nekünk Kovács András Péter. A humorista beszélt a család és a fellépések összeegyeztetéséről, terveiről, hitéről és arról, lehet-e Istennel viccelni. Elárulta, miért ment el a kedve videók posztolásától a közösségi médiában.
Jézus, a mértéktartó „westernhős”
Nézői kérdésként elhangzott, hogy Jézusnak voltak-e függőségei. Erre Balog Zoltán úgy felelt, hogy Jézus az Atyától függött, és ha félt is az emberi gyengeségtől és szenvedéstől, megszabadult mindentől, amikor teljesen bele tudta helyezni magát az Atya akaratába: „Legyen meg a te akaratod!“ Kovács András Péter elmondta, hogy ő azért is adózik csodálattal Jézusnak, mert amikor a pusztában böjtölés után bement a városba és „westernhősként” egyedül kiállt a papok ellen és rendet rakott, akkor utána visszament a pusztába – pedig ez az a helyzet, amikor az ember azt mondaná, hogy meg kell innom valamit. Úgy, hogy egyébként amikor ünnepeltek valamit, akkor Jézus is ivott bort; ahogy a humorista fogalmazott: ezt a fajta alkoholfogyasztást a legfelsőbb hatalom is jóváhagyta. Gyuri atya hozzátette, hogy Jézus örült az életnek, amikor mulatság volt, akkor mulatott, de tudta a mértéket, és fontos, hogy az ő élete közeppontjában ott volt az Atya és a szeretet, és ha mi is így élünk, akkor nem lesz gondunk a függőséggel.
Felmerült az is kérdésként, hogy miért üldözik a marihuánafogyasztást Magyarországon, miközben a pálinkát az ország miniszterelnöke alapvető élelmiszernek nevezte. Kovács András Péter elmondta, hogy számára a két szer között az a különbség, hogy az alkohol hatásait ismeri, ha a gyereke részegen jönne haza, tudná kezelni, de ha befüvezve, akkor kétségbeesne. Gyuri atya úgy véli, valószínűleg a fűre is igaz, ami az alkoholra, hogy ritkán, mértékkel fogyasztva nem probléma, azt pedig gondnak nevezte, hogy a kultúránkban annyira benne van az ivás, hogy a pálinkát alapvető élelmiszernek tartják. Balog Zoltán szerint ez egy rossz megjegyzés volt a miniszterelnöktől, de nyilván van benne irónia vagy önirónia, és miközben ez a kultúránk része, jó lenne valamiféle ellenpropaganda, mint amilyen például a dohányzás visszaszorítására közel húsz éve eredményesen zajlik. A fű elleni fellépés mögött a püspök azt a szándékot sejti, hogy nem akarják hagyni még ezt az ajzószert is meghonosodni. – Olcsó megoldás azt mondani, hogy azért tart itt az ország, mert pálinkával koccint a miniszterelnök, miközben teljesen általános, hogy itallal kínálják a gyógyulófélben lévő alkoholistát azok, akik korábban az italozásért szidták – mondta Balog Zoltán.
Szóba került még a hatalomfüggőség is, valamint az, hogy hogyan beszéljenek egymással az alkoholproblémákról a különböző generációk tagjai. A beszélgetés zárásaként pedig arról esett szó, miben tud többet adni egy egyházi közösség egy függőségből szabadulni vágyó embernek, mint más gyógyító közeg. Gyuri atya azt hangsúlyozta, hogy a valahova tartozás és a szerethetőség érzése, valamint az istenélmény tud segíteni a szabadulásban. Ezt Balog Zoltán püspök egy Szent Ágoston-idézettel egészítette ki: „Uram, Istenem, rád nézve vagyok teremtve, és amíg hozzád nem találok, addig nem találok nyugalmat.”
Kovács András Péter a rendszeresen összegyűlő közösség fontosságát hangsúlyozta. – A függőség ellentéte nem az absztinencia, hanem a kötődés – mondta a humorista, és hozzátette, hogy a templomi közösség nyilván Krisztusból nyeri a hatékonyságát, de ha van egy jó gyülekezet és lelkész, az sokkal többet ér, mint bármilyen elvonó vagy terápia.
Református Iszákosmentő Misszió
A több mint negyven éve működő Református Iszákosmentő Missziónál eddig közel negyvenezer szenvedélybeteg kapott segítséget. Az egész országból fogadják azokat a segítséget kérő embereket, akik nyitottak az Isten által kínált új élet lehetőségére. Több mint negyven csoport működik szerte az országban, ahol rendszeresen találkoznak a gyógyult testvérek, hogy még tovább erősödjenek a hitükben. A misszió és a kékkereszt az alkoholizmust lelki-testi betegségnek tekinti, Isten segítségét a mögöttes lelki terhek megoldásában keresi.
Elérhetőség:
cím: 1151 Budapest, Alag utca 3.
telefon: +36 1 307 7160; +36 1 271-0498/4; +36 30 567 6329
e-mail: rim@jobbadni.hu
Mesterséges, de nem intelligencia
A mesterséges intelligencia egy csalás – állítja Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója, aki ezzel a határozott véleményével nyitotta meg a Szólj be a papnak! legutóbbi alkalmát, ahol a résztvevők a MI jelentőségéről beszélgettek. Kovách Bendegúz református lelkész arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg eszközként használjuk és nem minden probléma megoldását várjuk tőle, addig a mesterséges intelligencia lehet hasznos, Bagyinszky Ágoston ferences szerzetes pedig tükörként tekint az MI-re.