Karácsonyi áhítatot tartottak a Budapesti Református Cigány Szakkollégiumban. A hétfő esti eseményen Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is részt vett. Az intézmény igazgatója, Káli-Horváth Kálmán kiemelte, nagy öröm számukra, hogy két év után újra közösen, széles körben tarthatnak karácsonyi alkalmat.
Az áhítat dicsőítéssel kezdődött, majd Balog Zoltán megemlékezett arról, hogy tizenegy évvel korábban részt vett az intézmény alapításában, még kormányzati felelősséggel, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárként. Szerződést kötöttek a katolikusok – a görögök –, a reformátusok, illetve az evangélikusok, hogy közösen segítsék a felsőoktatásba bekerülő roma diákokat, ismertette.
Ezt követően elmondta, hogy a legnagyobb ajándékkal érkezett, az örömhírrel. Ennek kapcsán felelevenített egy történetet, amikor Nagyváradon egy roma iskolába látogatott, ahova egy nagy zsákot vitt magával. Azt mondta az egybegyűlteknek, hogy a világ legnagyobb ajándéka van benne, majd megkérdezett egy kisgyermeket, hogy számára mi lenne a legnagyobb ajándék. A gyermek azt válaszolta, hogy egy kifli. – A zsákban Bibliák voltak, hiszen Isten Igéje a legnagyobb ajándék az emberiség számára. Minden napra jut belőle, a Bibliaolvasó Kalauz pedig segít abban, hogy melyik nap mit olvassunk. Ez a lelkipásztoroknak is könnyebbséget jelent, hiszen nem kell keresgélniük alkalomhoz illő Igéket, hanem nekünk, hallgatóknak kell minden történetben megtalálni magunkat – fejtette ki.
Balog Zoltán ezután felolvasta a Bibliaolvasó Kalauz által hétfőre kijelölt igeszakaszt, amelyben a bűnös nő megmossa Jézus lábát (Lk 7,36–50). A püspök elmondta, hogy Jézus vonzó és érdekes személyiségnek számított a korban, különleges vándorprófétának, aki mezítláb járta a vidéket. Ez a jelenség izgatta a kor „rendes embereit”, a középosztályt is, kíváncsiak voltak rá. Ezért hívta meg magához ebédre vagy vacsorára Jézust egy úgynevezett „rendes ember”, Simon, a farizeus. A beszélgetést azonban „kínos” esemény zavarta meg. Megjelent egy nő, egy utcanő. Férfiak között egy síró nő, aki drága olajjal kente meg Jézus lábát. Ekkor azt gondolta magában Simon, most lebukott Jézus, mert ha valóban próféta lenne, akkor tudná, hogy ki ez a nő. Úgy vélekedett, ha tudná, hogy ki ez, biztosan nem engedné neki, hogy hozzáérjen. – A „kínos” helyzetet azonban nem a nő viselkedése, hanem a szeretet okozta – emelte ki. Simon számára jelentett zavart a bűnös nő, mert a képmutatás közepette a szeretet kiszolgáltatottságot teremt, ezt érezte „kínosnak”. A farizeusnak nehéz volt meglátni Jézusban a szabadítót, mert azt hitte, neki nincs szüksége rá, úgy érezte, nélküle is meg tudja oldani az életét. Elhívta magához Jézust, hogy elmondhassa, járt nála a gyógyító próféta, és beszélgetett vele. – Azonban annak a nőnek a Jézussal való találkozás nem presztízskérdés volt – hangsúlyozta a püspök. Leszögezte, az igazi szeretet kockázatos, a nőnek is az volt, mert kimutatta az érzéseit, és kiszolgáltatottá vált. Az volt Jézus számára is, hiszen láthatjuk, hogy a kereszten végezte az életét a bűnösök között.
Végül Jézus „csőbe húzta” Simont, megkérdezte tőle, hogy kinek van nagyobb szüksége az adósságának elengedésére – a bűnbocsánatra –, annak-e, aki ötven dénárral tartozik az urának, vagy annak, aki ötszázzal. Simon azt válaszolta, hogy az utóbbinak, így maga mondta ki, hogy messzebb áll Istentől, mint a bűnös nő, aki nagyon szerette, ezért sok bűne bocsánatot nyert. Sőt, Jézus megfordítja ezt a gondolatatot: „Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.” (Lk 7,47) – Ebből láthatjuk, hogy a bűnbocsánat és a szeretet vonzzák egymást – zárta prédikációját Balog Zoltán.
Az áhítat végén ismét a dicsőítésé lett a főszerep, majd az adventi hangulatot erősítendő a kollégisták álltak elő egy rövid műsorral. Ezt követően közös vacsorával zárult az esemény.