Nagyszabású karitatív akciót indított a johannita rend magyar tagozata: a cél száz kárpátaljai egyházközség támogatása. A több mint két éve tartó orosz–ukrán háború miatt a kárpátaljai gyülekezetek egyre nehezebben tudják ugyanis a templomok fenntartását és a lelkészek életkörülményeit biztosítani.
Elköteleződött a diakónia és az egészségügy mellett, a csendes háttérben tevékenykedik Mezey Jánosné Zsednai Julianna. Egyike az idén Zsindelyné Tüdős Klára-díjban részesült nőknek. Gyermekkora óta alázattal szolgálja Istent és a református egyházat. Élen jár a betegek látogatásában, a magányosok vigasztalásában, az imaszolgálatban, a Kálvin téri templom közösségében és annak otthonossá tételében. Szolgálatáról beszélgettünk.
Magyar adományokon leprahátterű emberek sokaságának az élete fordul meg – hívja fel a figyelmet Riskóné Fazekas Márta, a kereken ötvenéves Lepramisszió – Magyarország igazgatója.
A magyarok nagy része számára a lazítás még mindig a semmittevést, a pihenést, a korlátlan étkezéseket jelenti. Pedig ha tudatosan megterveznénk a szabadidőnket, nemcsak egészségesebbek, de boldogabbak is lennénk. „Az egészséges élethez egy nap legalább egyszer meg kell izzadni és meg kell éhezni” – ez a gondolat is elhangzott az V. Leisure Konferencián, amelyet a Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság és a Károli Gáspár Református Egyetem közösen szervezett. Fritz Péterrel, az egyetem intézményvezető docensével a rekreáció fogalmáról, vagyis életmódról, sportról, lelki egészségről és ezek összefüggéseiről beszélgettünk.
Ilyenkor ősszel is számtalan csodát találhatunk a természetben, és nézve a téli álom előtt lassan átöltöző növényvilágot és a költözködő vagy nehezebb hónapokra készülő állatokat még inkább elgondolkodhatunk azon, hogy mi lenne, ha eltűnnének. A teremtés hetén még inkább eszünkbe kell jutnia annak, hogy a világot nem tulajdonba kaptuk, hanem megőrzésre, gondozásra.
És jó testvérek? – tesszük fel szülőként egymásnak a kérdést, ha szóba kerülnek a gyerekek. Ez a sokatmondó magyar kifejezés szoros kötődést jelöl. Közösségekben így nevezhetjük társainkat, és – ahogyan idegen nyelveken is – a testvéri megszólítás kifejezhet szoros barátságot is. Felmérések szerint azonban a testvérkapcsolatok fele nem működik. Mi lehet a széthúzás hátterében? Meghatározza-e a gyermeki testvérkapcsolat a felnőtt kori kötődéseinket? Ezekről a kérdésekről beszélgettük Schindler Zsófia pszichológussal.
Vajon mennyire számít önzésnek a vágy a pihenésre és a kikapcsolódásra? – Victor László, a Nyírpazonyi Református Egyházközség lelkipásztorának írása a Reformátusok Lapjából.
Fontos és aktuális témában jelent meg könyv a közelmúltban Dopaminkorszak címmel a Stanfordi Egyetem Orvostudományi Karának pszichiáterprofesszora, Anna Lembke tollából. A szerző olvasmányos stílusban, sok-sok történettel, köztük önvallomásokkal teszi fogyaszthatóvá a súlyos témát, amely az élvezet és a fájdalom kapcsolatáról, valamint a függőségről szól.
Önfeledt örömzene, napfényes harmóniák, taps és ringatózó kar: Amerika protestáns templomaiban a harmincas években terjedt el és indult világhódító útjára a gospel mint zenei irányzat. Szalkai Barnabás, aki a dunakeszi református templomban gyerekkorától kezdve végzett zenei szolgálatot, a nyolcvanas években ismerkedett meg a műfajjal. Sokáig vezette az 1Kor13 elnevezésű gospelegyüttest, a közelmúltban pedig elhatározta, hogy létrehozza a Sounds of Soul / Lélekhangok elnevezésű kórust.
– Most már imádkoznunk kéne – vetették fel a fiatalkorú növendékek, nehogy közös ima nélkül érjen véget a hitéleti alkalom egy budapesti javítóintézetben. A heti rendszerességű találkozásokon a teremtésről, bűnről vagy éppen a megtérésről is beszélgetnek lelkipásztorukkal a Biblia alapján. A fiatalok hitéleti alkalmán jártunk, ahol őszintén megoszthatják egymással nehézségeiket.
Nagyszabású életvédelempárti eseményt szerveznek szombaton Budapesten. A Mindenki Születésnapja Alapítvány egy sétával egybekötött ünnepléssel szeretne üzenni a társadalom szélesebb rétegének a méhen belül és kívüli emberi élet értékéről, valamint az életellenes lépések veszélyeiről. Magyarországon csak tavaly több mint huszonegyezer abortusz történt, ami naponta csaknem hatvan magzati életet jelent. Mi az orvostudomány álláspontja az ilyenkor felmerülő traumákról? Mennyire fontos ilyenkor a kommunikáció? Bálint Balázs szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.
A keresztyén hip-hop műfaja Magyarországon is fejlődik, hat, inspirál. Tibes a hazai közeg kiemelkedő előadója a zene hatására tért meg; azóta fesztivált szervez, YouTube-csatornáján aktuális keresztyén kérdéseket boncolgat. Krisztusi üzenetet hordozó dalai egyre több embernek jelentenek szellemi-lelki táplálékot. Miért tartja fontosnak, hogy a modern műfajokban is hirdessék az evangéliumot? Hogyan zajlik egy keresztyén rapkoncert? Lehet-e híresség egy keresztyén rapzenész? Ezekről kérdeztük Csaba Tibort, Tibest.
Korábban használaton kívülivé vált egyházi iskolaépület átalakításával hozott létre turisztikai célú központot a Tiszántúli Református Egyházkerület és a helyi egyházközség a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Csarodán. A felújított épületet szeptember 17-én adták át.
Ha egy egyetemista nyáron nem fesztiválon vagy strandon tölti az idejét, annak jó oka kell hogy legyen. A győri agglomerációban található Győrújbarát utcáját pedig ilyen kitartó hallgatócsapat járta, a református gyülekezetről és hitkérdésekről faggatva a helyieket, viharral és hőséggel egyaránt dacolva. Hogyan lesz kötelező nyári gyakorlatból hasznos adat, jó időtöltés és misszió egyszerre? – erről kérdeztük a Károli Gáspár Református Egyetem diákjait és oktatóját.
Póla néni élete évtizedek óta merő küzdelem. Mégis: maga a csoda, az élő Isten hatalmának, szeretetének, erőt adó kegyelmének bizonyítéka. Paula néni, vagy ahogy a kis beregi falu népe mondja, Póla néni néhai nagyapámék szembeszomszédja, a nagymamám egyik legkedvesebb barátnője. Élő szent – jobb híján így jellemezzük őt, amikor valamelyik családtagunkat róla kérdezik.
A beszélgetés és az étkezés már a gasztronómia első emlékeiben megjelenik. Az ősember beszédfejlődése is épp ennek köszönhető, mivel a tűz megjelenéséig mindenki egymagában táplálkozott, akárcsak az állatvilágban. A tűz azonban összehozta az ősközösség tagjait, körül ülték, és elkezdődött a kommunikáció is. Vinkó József gasztronómiai író szerint az asztalközösség szakrális jelentését a családi étkezési szokások a mai napig őrzik, főképp a mediterrán térségben.
Sok-sok évtizede tapasztalom, az utóbbi néhány esztendőben egyre gyakrabban és fájdalmasabban, hogy a nyár az az évszak, amikor még az egyébként méretéktartó embereken is kitör valami mindent behabzsolni akaró telhetetlenség, sőt mohóság. Ahogy szaporodnak a sokak lelki, anyagi és sokszor még választott hivatásának méltó gyakorlását is akadályozó nehézségek, mi több, gyakran az időjárási abszurditások is, úgy próbálnak egyre többen tévutas vigaszokat keresni.
Egy kedves úr szólított meg tavaly októberben a Hagyomány, identitás, történelem elnevezésű egyháztörténeti konferencián, rövid eszmecsere után elektronikusan kezdtük el megosztani gondolatainkat, kiegészíteni közös múltunk adalékaiból egymás tudását. Böszörményi Ede egyik üzenetében felhívta a figyelmemet arra, hogy a családjában többen is szolgálták a múlt század belmissziójának nemes ügyét, és felmenői között igen sok lelkipásztort is találhatunk. Többet akartam tudni, ezért megkerestem őt egy hosszabb beszélgetés erejéig. Az ott elhangzottakat a javarészt idősebb Böszörményi Ede összeállításából származó adatokkal kiegészítve adom közre.
Tizenhatodik alkalommal rendezi meg a Zsámbéki Református Egyházközség adománygyűjtő közösségi programját 2024. szeptember 14-én, szombaton. A másfél évtizede visszatérő programhoz már nem csak zsámbéki reformátusok csatlakoznak.
Az idő (a múló idő) fogságában nem érzékeljük a pillanatot (az elmúló helyett betelő, beteljesedő időt), csak sodródunk valamilyen fölfoghatatlan térben, középpont nélkül. Vitéz Ferenc gondolatai.