A Magyarországi Református Egyház tisztújító választásaihoz közeledve, az imádság évében egy különleges, 168 órás imaláncra hívjuk egyházunk minden gyülekezetét 2026. október 5–11. között. A megszakítás nélküli imalánchoz kiscsoportban, családi körben vagy akár egész gyülekezetként is lehet csatlakozni.
Az egyházi fesztiválokon sokféle program közül választhatunk, azonban van egy különleges helyszín, ahol mi magunk vagyunk a szereplők. A lelkigondozás ma már megszokott ezeken az eseményeken, legutóbb az idei REND-en találkozhattunk a lehetőséggel. Milyenek ezek a találkozások, és miért van erre szükség? Szépné Czippán Noémi lelkipásztort, a Dunántúli Református Lelkigondozói Szolgálat vezetőjét kérdeztük a fesztiváli jelenlétről.
Épp a legnagyobb dilemmáim között voltam, amikor váratlanul egy ismerősömtől sms-ben kaptam egy igeverset: „Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod...” Úgy éreztem, maga Isten üzent nekem. Bizonyára sokan ismerik az élményt, amikor a húszas éveinkben egyik napról a másikra minden bizonytalanná válik. Mintha hirtelen kikerültünk volna egy addig ismerős világból, és ott állnánk valami nagyon új küszöbén. Ez a felnőtté válás. Legalábbis ezt mondják azok, akik már túl vannak rajta. Elméletben ez egyszerűen hangzik, de a gyakorlatban nem az. Ez a rögös út tele van kérdésekkel, döntéshelyzetekkel és bizonytalanságokkal. Keresztyénként azonban Istenbe vetett reménnyel és bizalommal telve nézhetünk szembe a gondtalan gyermekkor utáni éveinkkel. Dobán Vivien gondolatai.
