„Krisztus nem fog nekünk egyenleteket megoldani”

– Kutatónak az áll, akiben valahol ott van egyfajta kíváncsiság arra nézve, hogy hogyan is működik ez a világ, és az indíttatás, hogy hozzátegyen a világhoz valamit – mondta Németh Balázs kutatómérnök, teológus a Mérnökmisszió munkatársa Molnár Ambrus műsorvezetőnek.

A Világ/Nézet műsor technológiai fejlődésről szóló részében beszéltek arról is, hogy sokféleképpen meg lehet fogalmazni, hogy mi a jó, hiszen a tudományokon belül számokkal vagy fogalmakkal lehet ezt leírni, de az, hogy mennyire etikus valami, az túlmutat a tudományterület határain, és ez már a teológia, etika, filozófia terepe. A különböző tudományok ezért rászorulhatnak, hogy ezekből a forrásokból is merítsenek. Molnár Ambrus erre példaként az atombomba feltalálását hozta, ami tudományos értelemben sikeres projekt volt, de a társadalom vagy az erkölcs szempontjából a hasznossága már más megítélés alá esik.

Németh Balázs arról is beszélt, hogy fontos a rendszerszintű szemlélet, mert annyira összetettek a kutatási és fejlesztési feladatok, hogy egy-egy probléma megoldásán akár több száz ember is dolgozhat. Igaz persze az is, hogy amikor az ember végzi a munkáját, akkor azt a szűk területet látja át, amivel foglalkozik. Hozzátette: a kutató vagy mérnök azt tudja megtenni, hogy a saját helyén igyekszik helytállni, a maga feladatát a lelkiismeretének megfelelően elvégezni, és emberi kapcsolataiban igyekszik megmutatni keresztyén hitét.

– Amikor az első számítógépek megjelentek, nagy örömet okoztak a gyorsabb számolás lehetőségével, még akkor is, ha egy éjszakát kellett várni néha az eredményekre, ma viszont az ember már hőbörög, ha valami nem azonnal jelenik meg – mondta Németh Balázs válaszolva arra a kérdésre, hogy hogyan változtat meg minket a technológiai fejlődés. Az információáradatnak is van szerinte egy negatív hatása, ahogy fogalmazott, sokszor érzi azt, hogy a lelki energiái fogynak el.

Molnár Ambrus szerint az a világ, amit kialakítunk a technológiai fejlődéssel, sokkal bonyolultabb, mint a korábbi. Úgy gondolja, hogy abban is átalakít bennünket, hogy a realitásérzékünket torzítja, és önhitté tesz minket. Felhozta Bábel tornyának történetét, ami szintén egy technológiai fejlődés következménye volt. Amikor az ember rájön, hogy már sokkal nagyobb épületeket tud építeni, mint korábban, rögtön égig érő tornyot akar emelni, és Istennel egyenrangúvá akar válni.

– A technológiai változás sem mentes a bűntől – mondta Németh Balázs. Emlékeztetett, azt a tényt, hogy az ember Istentől elszakadt, semmilyen technológiai változás nem fogja tudni felülírni. A kutatómérnök szerint az is a bűn következménye, hogy nagyon nehéz igazán jót kihozni a fejlődés által létrejövő dolgokból. Hangsúlyozta, hogy a legtöbb fejlesztés hoz jót is meg nehézséget is, de ha megoldunk egy gondot, meg fog jelenni máshol egy probléma, mert a világ nem tökéletes.

– Krisztus nem fog nekünk egyenleteket megoldani, de a mélyebb kérdésekhez, amelyek a miértre, a célra vonatkoznak, az ember önmagában nem tud elégséges válaszokat adni. Ott kell a hit, ami lehet valamilyen hiedelem vagy a keresztyén hit, ahol az Úr elé visszük a kérdést – mondta Németh Balázs.

További érdekes kérdésekről is hallhatnak a témában, ha megtekintik a teljes videót: