Közélet

A szeretet lángja halványabban ég?

Épp egy hónapja köszöntött be karácsony szent ünnepe. Az ezt megelőző hetekben az adventi várakozás, az ünnepek előtti izgalom dominálta a napjainkat, majd sok esetben az örömteli pillanatok, a családi együttlét, beszélgetések, egymás megajándékozása vette át a főszerepet. Barnóczki Anita lelkipásztorral, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem docensével arra kerestük a választ, hogy mi zajlik le bennünk, amikor lezárul az ünnepi időszak, hogyan rázódunk vissza a hétköznapokba vagy miképp küzdhető le a karácsony utáni üresség érzése.

Tovább a cikkhez

Mélység nélküli felületesség: az online társkeresés labirintusa

Szinglilét, változó ismerkedési, udvarlási szokásaink – elérkeztünk cikksorozatunk harmadik, egyben záró részéhez, ez pedig az online ismerkedés, társkeresés református szemmel. Az előző két részben egy-egy szakértővel vizsgáltuk meg a helyzetet, most pedig református fiatalokkal jártuk körbe a napjainkban egyre inkább teret hódító online platformok nyújtotta, párkereséssel kapcsolatos lehetőségeket, esetleges buktatókat.

Tovább a cikkhez

Értékvesztett fiatalság?

„Bezzeg az én időmben!” – az idősebb generáció tagjai gyakran így kritizálják a fiatalokat. Így volt ez száz éve, és bizonyára nem változik a jövőben sem, a konfliktus állandó. Steigervald Krisztián szerint azonban nem generációs különbségekről, hanem generációs jegyekről és életkori sajátosságokról van szó. A generációkutató vallja, hogy ha megértjük, könnyebb elfogadnunk egymást, és ideális esetben még tanulhatunk is a másik generációtól.

Tovább a cikkhez

A szóbeliség ma már írásban zajlik

Anyanyelvünk elsajátítása, a beszédfejlődés nem fejeződik be az iskolai évekkel, egész életünkön át tart. Felnőttkorban is sokat javíthatunk a nyelvhasználaton, fejlődhet a szókincsünk, stílusunk és a nyelvhelyességünk is. Sokszor lelki tényezők alakítják azt, hogy mennyire vagyunk képesek jól kifejezni magunkat, a lámpaláz sok embernek okoz problémát akkor, ha nyilvánosan vagy nagyobb társaság előtt kell beszélnie, de van rá megoldás. Nagy Fruzsina adjunktusként egyetemistáknak irodalmat és üzleti kommunikációt tanít, mellette pedig társalapítója a Szónok Születik Retorikaiskolának. Vele beszélgettünk a nyelvhasználat nehézségeiről, buktatóiról.

Tovább a cikkhez

Turista vagy utazó?

A szervezett turizmusnak alig kétszáz éves múltja van, a világ első utazási irodáját Thomas Cook hozta létre Angliában. Az ipari forradalomnak és a közlekedési lehetőségek bővülésének köszönhetően egyre népszerűbbé vált az utazás, mára pedig az egyik legjelentősebb iparággá vált a turizmus. De feltesszük-e magunkban a kérdést, hogy egyáltalán miért is utazunk? Megelégszünk-e azzal, hogy valamit csak megnézünk, vagy szeretnénk megismerni is egy másik tájat, kultúrát, társadalmat? Lakatos Gergely túravezetővel beszélgettünk az utazásról.

Tovább a cikkhez

A lehetőségek csapdájában

Régimódi, túl időigényes és talán már megfakult – vélhetően így tekint sok fiatal az udvarlásra, vagy legalább is nehezen tudják elképzelni azt, hogy milyen lehetett, amikor időt, energiát nem sajnálva, akár több hónapon át sürögtek-forogtak egymás körül a párkapcsolatra vagy házasságra érett fiatalok. Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológust, kiképző család-pszichoterapeutát kérdeztük, hogy milyen ismerkedési lehetőségek vannak napjainkban, és hogy divat-e még udvarolni.

Tovább a cikkhez

Testvér(i)ség

És jó testvérek? – tesszük fel szülőként egymásnak a kérdést, ha szóba kerülnek a gyerekek. Ez a sokatmondó magyar kifejezés szoros kötődést jelöl. Közösségekben így nevezhetjük társainkat, és – ahogyan idegen nyelveken is – a testvéri megszólítás kifejezhet szoros barátságot is. Felmérések szerint azonban a testvérkapcsolatok fele nem működik. Mi lehet a széthúzás hátterében? Meghatározza-e a gyermeki testvérkapcsolat a felnőtt kori kötődéseinket? Ezekről a kérdésekről beszélgettük Schindler Zsófia pszichológussal.

Tovább a cikkhez

„Nem minden állapotban vagyunk kapcsolatképesek”

Magyarországon a legutóbbi hazai szinglitérkép alapján 247 ezerről csaknem 300 ezerre nőtt a 20–49 éves egyedülállók száma 2011 és 2022 között. Többségük a húszas, harmincas éveiben jár. Hogyan tekintünk a szinglilétre? Mennyire fontos kiindulópont az önismeret? Ezekről is kérdeztük Mihalec Gábor pár- és családterapeutát.

Tovább a cikkhez

Hartyándi Mátyás 2024 szeptember - Fotó: Hurta Hajnalka

Hogyan játszunk? – a játék helye az életünkben

Akarsz-e játszani? – kérdezi Kosztolányi Dezső azonos című versében, amihez hozzátehetnénk: És tudsz? A játékról általában keveset beszélünk, és ha mégis, azt gondoljuk, csak a gyerekek játszhatnak. Vagy rögtön a videójátékokra gondolunk. De mégis mire jó a játék? Mit lehet játékosítani, és mit nem? Milyen előnyei és veszélyei vannak a videójátékoknak? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ Hartyándi Mátyással, aki vezetésfejlesztési tanácsadó a Grow Csoportnál, (szerep)játék kutató és a Budapesti Corvinus Egyetemen végzi a doktori képzést.

Tovább a cikkhez

Együtt lenni, együtt enni

A beszélgetés és az étkezés már a gasztronómia első emlékeiben megjelenik. Az ősember beszédfejlődése is épp ennek köszönhető, mivel a tűz megjelenéséig mindenki egymagában táplálkozott, akárcsak az állatvilágban. A tűz azonban összehozta az ősközösség tagjait, körül ülték, és elkezdődött a kommunikáció is. Vinkó József gasztronómiai író szerint az asztalközösség szakrális jelentését a családi étkezési szokások a mai napig őrzik, főképp a mediterrán térségben.

Tovább a cikkhez

Keresztyén oktatók focilázban

Közösség, barátság, egymáshoz alkalmazkodás, egymás megsegítése, az ego háttérbe szorítása – keresztyén szurkolók ilyen értékeket látnak a fociban. A 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettesét, Balla Pétert és a himnológiai tanszék vezetőjét, Papp Anette-et is lázba hozza: ott ülnek a kivetítők, képernyők előtt, számolják a pontokat, ismerik a csapatok összetételét, és izgalommal várják az előttünk álló hetek eseményeit a magyar válogatott színeiben.

Tovább a cikkhez