Turista vagy utazó?

A szervezett turizmusnak alig kétszáz éves múltja van, a világ első utazási irodáját Thomas Cook hozta létre Angliában. Az ipari forradalomnak és a közlekedési lehetőségek bővülésének köszönhetően egyre népszerűbbé vált az utazás, mára pedig az egyik legjelentősebb iparággá vált a turizmus. De feltesszük-e magunkban a kérdést, hogy egyáltalán miért is utazunk? Megelégszünk-e azzal, hogy valamit csak megnézünk, vagy szeretnénk megismerni is egy másik tájat, kultúrát, társadalmat? Lakatos Gergely túravezetővel beszélgettünk az utazásról.

Tovább a cikkhez

A lehetőségek csapdájában

Régimódi, túl időigényes és talán már megfakult – vélhetően így tekint sok fiatal az udvarlásra, vagy legalább is nehezen tudják elképzelni azt, hogy milyen lehetett, amikor időt, energiát nem sajnálva, akár több hónapon át sürögtek-forogtak egymás körül a párkapcsolatra vagy házasságra érett fiatalok. Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológust, kiképző család-pszichoterapeutát kérdeztük, hogy milyen ismerkedési lehetőségek vannak napjainkban, és hogy divat-e még udvarolni.

Tovább a cikkhez

Testvér(i)ség

És jó testvérek? – tesszük fel szülőként egymásnak a kérdést, ha szóba kerülnek a gyerekek. Ez a sokatmondó magyar kifejezés szoros kötődést jelöl. Közösségekben így nevezhetjük társainkat, és – ahogyan idegen nyelveken is – a testvéri megszólítás kifejezhet szoros barátságot is. Felmérések szerint azonban a testvérkapcsolatok fele nem működik. Mi lehet a széthúzás hátterében? Meghatározza-e a gyermeki testvérkapcsolat a felnőtt kori kötődéseinket? Ezekről a kérdésekről beszélgettük Schindler Zsófia pszichológussal.

Tovább a cikkhez

„Nem minden állapotban vagyunk kapcsolatképesek”

Magyarországon a legutóbbi hazai szinglitérkép alapján 247 ezerről csaknem 300 ezerre nőtt a 20–49 éves egyedülállók száma 2011 és 2022 között. Többségük a húszas, harmincas éveiben jár. Hogyan tekintünk a szinglilétre? Mennyire fontos kiindulópont az önismeret? Ezekről is kérdeztük Mihalec Gábor pár- és családterapeutát.

Tovább a cikkhez

Hogyan játszunk? – a játék helye az életünkben

Akarsz-e játszani? – kérdezi Kosztolányi Dezső azonos című versében, amihez hozzátehetnénk: És tudsz? A játékról általában keveset beszélünk, és ha mégis, azt gondoljuk, csak a gyerekek játszhatnak. Vagy rögtön a videójátékokra gondolunk. De mégis mire jó a játék? Mit lehet játékosítani, és mit nem? Milyen előnyei és veszélyei vannak a videójátékoknak? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ Hartyándi Mátyással, aki vezetésfejlesztési tanácsadó a Grow Csoportnál, (szerep)játék kutató és a Budapesti Corvinus Egyetemen végzi a doktori képzést.

Tovább a cikkhez

Együtt lenni, együtt enni

A beszélgetés és az étkezés már a gasztronómia első emlékeiben megjelenik. Az ősember beszédfejlődése is épp ennek köszönhető, mivel a tűz megjelenéséig mindenki egymagában táplálkozott, akárcsak az állatvilágban. A tűz azonban összehozta az ősközösség tagjait, körül ülték, és elkezdődött a kommunikáció is. Vinkó József gasztronómiai író szerint az asztalközösség szakrális jelentését a családi étkezési szokások a mai napig őrzik, főképp a mediterrán térségben.

Tovább a cikkhez