Az emberi lét sorskérdései komolyan foglalkoztatták Munkácsy Mihályt. A megvetett, szenvedő és elítélt emberek ugyanúgy megjelentek festményein, mint a nagypolgári tárdalom mindennapjai. Húsvéthoz közeledve a világhírű festőművész Krisztus-trilógiája vihet közelebb minket az emberi alakban megjelent Isten szenvedéstörténetéhez.
Tovább a cikkhez
A barátnői közösségek szerepe talán soha nem volt annyira fontos és erős, mint napjainkban, mert az egyre kisebb családokban sok nő szinte senkivel nem tudja rendszeresen megosztani, milyen terhek nehezednek rá. Sok, kisgyermekét otthon nevelő édesanyának nem adódik lehetősége a mély beszélgetésekre, dolgozó társaiknak pedig igazi sakkjátszmát jelent időt szakítani a társasági életre. Gér-Bódiss Tímea az Eltökélt szívű nők keresztyén podcastműsor csapatának tagjaként hét éven át adott új formát a barátnős beszélgetéseknek, jelenleg pedig a Lydia magazin főszerkesztőjeként segít a háromgyermekes édesanya abban, hogy eljussanak egymáshoz a női sorstörténetek.
Tovább a cikkhez
Épp egy hónapja köszöntött be karácsony szent ünnepe. Az ezt megelőző hetekben az adventi várakozás, az ünnepek előtti izgalom dominálta a napjainkat, majd sok esetben az örömteli pillanatok, a családi együttlét, beszélgetések, egymás megajándékozása vette át a főszerepet. Barnóczki Anita lelkipásztorral, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem docensével arra kerestük a választ, hogy mi zajlik le bennünk, amikor lezárul az ünnepi időszak, hogyan rázódunk vissza a hétköznapokba vagy miképp küzdhető le a karácsony utáni üresség érzése.
Tovább a cikkhez
Szinglilét, változó ismerkedési, udvarlási szokásaink – elérkeztünk cikksorozatunk harmadik, egyben záró részéhez, ez pedig az online ismerkedés, társkeresés református szemmel. Az előző két részben egy-egy szakértővel vizsgáltuk meg a helyzetet, most pedig református fiatalokkal jártuk körbe a napjainkban egyre inkább teret hódító online platformok nyújtotta, párkereséssel kapcsolatos lehetőségeket, esetleges buktatókat.
Tovább a cikkhez
„Bezzeg az én időmben!” – az idősebb generáció tagjai gyakran így kritizálják a fiatalokat. Így volt ez száz éve, és bizonyára nem változik a jövőben sem, a konfliktus állandó. Steigervald Krisztián szerint azonban nem generációs különbségekről, hanem generációs jegyekről és életkori sajátosságokról van szó. A generációkutató vallja, hogy ha megértjük, könnyebb elfogadnunk egymást, és ideális esetben még tanulhatunk is a másik generációtól.
Tovább a cikkhez
Anyanyelvünk elsajátítása, a beszédfejlődés nem fejeződik be az iskolai évekkel, egész életünkön át tart. Felnőttkorban is sokat javíthatunk a nyelvhasználaton, fejlődhet a szókincsünk, stílusunk és a nyelvhelyességünk is. Sokszor lelki tényezők alakítják azt, hogy mennyire vagyunk képesek jól kifejezni magunkat, a lámpaláz sok embernek okoz problémát akkor, ha nyilvánosan vagy nagyobb társaság előtt kell beszélnie, de van rá megoldás. Nagy Fruzsina adjunktusként egyetemistáknak irodalmat és üzleti kommunikációt tanít, mellette pedig társalapítója a Szónok Születik Retorikaiskolának. Vele beszélgettünk a nyelvhasználat nehézségeiről, buktatóiról.
Tovább a cikkhez
A szervezett turizmusnak alig kétszáz éves múltja van, a világ első utazási irodáját Thomas Cook hozta létre Angliában. Az ipari forradalomnak és a közlekedési lehetőségek bővülésének köszönhetően egyre népszerűbbé vált az utazás, mára pedig az egyik legjelentősebb iparággá vált a turizmus. De feltesszük-e magunkban a kérdést, hogy egyáltalán miért is utazunk? Megelégszünk-e azzal, hogy valamit csak megnézünk, vagy szeretnénk megismerni is egy másik tájat, kultúrát, társadalmat? Lakatos Gergely túravezetővel beszélgettünk az utazásról.
Tovább a cikkhez
Régimódi, túl időigényes és talán már megfakult – vélhetően így tekint sok fiatal az udvarlásra, vagy legalább is nehezen tudják elképzelni azt, hogy milyen lehetett, amikor időt, energiát nem sajnálva, akár több hónapon át sürögtek-forogtak egymás körül a párkapcsolatra vagy házasságra érett fiatalok. Kozma-Vízkeleti Dániel klinikai szakpszichológust, kiképző család-pszichoterapeutát kérdeztük, hogy milyen ismerkedési lehetőségek vannak napjainkban, és hogy divat-e még udvarolni.
Tovább a cikkhez
És jó testvérek? – tesszük fel szülőként egymásnak a kérdést, ha szóba kerülnek a gyerekek. Ez a sokatmondó magyar kifejezés szoros kötődést jelöl. Közösségekben így nevezhetjük társainkat, és – ahogyan idegen nyelveken is – a testvéri megszólítás kifejezhet szoros barátságot is. Felmérések szerint azonban a testvérkapcsolatok fele nem működik. Mi lehet a széthúzás hátterében? Meghatározza-e a gyermeki testvérkapcsolat a felnőtt kori kötődéseinket? Ezekről a kérdésekről beszélgettük Schindler Zsófia pszichológussal.
Tovább a cikkhez
Magyarországon a legutóbbi hazai szinglitérkép alapján 247 ezerről csaknem 300 ezerre nőtt a 20–49 éves egyedülállók száma 2011 és 2022 között. Többségük a húszas, harmincas éveiben jár. Hogyan tekintünk a szinglilétre? Mennyire fontos kiindulópont az önismeret? Ezekről is kérdeztük Mihalec Gábor pár- és családterapeutát.
Tovább a cikkhez
Akarsz-e játszani? – kérdezi Kosztolányi Dezső azonos című versében, amihez hozzátehetnénk: És tudsz? A játékról általában keveset beszélünk, és ha mégis, azt gondoljuk, csak a gyerekek játszhatnak. Vagy rögtön a videójátékokra gondolunk. De mégis mire jó a játék? Mit lehet játékosítani, és mit nem? Milyen előnyei és veszélyei vannak a videójátékoknak? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ Hartyándi Mátyással, aki vezetésfejlesztési tanácsadó a Grow Csoportnál, (szerep)játék kutató és a Budapesti Corvinus Egyetemen végzi a doktori képzést.
Tovább a cikkhez
A beszélgetés és az étkezés már a gasztronómia első emlékeiben megjelenik. Az ősember beszédfejlődése is épp ennek köszönhető, mivel a tűz megjelenéséig mindenki egymagában táplálkozott, akárcsak az állatvilágban. A tűz azonban összehozta az ősközösség tagjait, körül ülték, és elkezdődött a kommunikáció is. Vinkó József gasztronómiai író szerint az asztalközösség szakrális jelentését a családi étkezési szokások a mai napig őrzik, főképp a mediterrán térségben.
Tovább a cikkhez
Közösség, barátság, egymáshoz alkalmazkodás, egymás megsegítése, az ego háttérbe szorítása – keresztyén szurkolók ilyen értékeket látnak a fociban. A 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettesét, Balla Pétert és a himnológiai tanszék vezetőjét, Papp Anette-et is lázba hozza: ott ülnek a kivetítők, képernyők előtt, számolják a pontokat, ismerik a csapatok összetételét, és izgalommal várják az előttünk álló hetek eseményeit a magyar válogatott színeiben.
Tovább a cikkhez