A MRE gazdasági ügyekben illetékes legfőbb testülete, a Zsinati Tanács szerdai ülése a szokásosnál hosszabbra nyúlt, ezért két részben számolunk be a tanácskozásról. Az első beszámoló a költségvetési ügyeket érinti: az egyházi költségvetés 2011 első tíz hónapjában a terveknek megfelelően alakult, míg a 2012-es állami büdzsé egyházakat érintő összegei megegyeznek az ideivel, ami az általános szűkülés mellett pozitív fejlemény.
Kapcsolódó írás: A Zsinati Tanács üléséről szóló második beszámoló
A MRE gazdasági ügyekben illetékes legfőbb testülete, a Zsinati Tanács szerdai ülése a szokásosnál hosszabbra nyúlt, ezért két részben számolunk be a tanácskozásról. Az első beszámoló a költségvetési ügyeket érinti: az egyházi költségvetés 2011 első tíz hónapjában a terveknek megfelelően alakult, míg a 2012-es állami büdzsé egyházakat érintő összegei megegyeznek az ideivel, ami az általános szűkülés mellett pozitív fejlemény.
Peterdi Dániel főjegyző
A Zsinati Tanács idei harmadik ülése is áhítattal kezdődött, a napi újszövetségi Ige, Pál apostol Timóteushoz írt első levelének (1Tim 5,17-20) sorai alapján. Igemagyarázatban Peterdi Dániel, a dunamelléki egyházkerület lelkészi főjegyzője a presbiteri tisztségre helyezte a hangsúlyt.
Védjük szolgatársainkat a hamis vádak ellen!
Erről a tisztségről már Pál apostol idejében is lehetett tudni, hogy nagy felelősséget jelent, emlékeztetett. Az Írás ezért kéri, hogy kétszeres megbecsülést érdemelnek, akik kétszeres terhet hordoznak. Hogyan tudjuk mi megbecsülni, a mi lelkipásztorunkat, megadjuk-e ezt neki? – hallhattuk a lelkipásztor további gondolatait, aki végül azt a páli intést idézte a Bibliából, miszerint presbiter elleni vádat ne fogadjunk el, csak két vagy három tanú szavára. Peterdi Dániel felhívta arra a figyelmet, hogy ez ma is nagyon aktuális, hiszen újra pogányosodó világban élünk. Egy ember vádját nem lehet elfogadni, végképp nem pogányok részéről. Majd megkérte a hallgatóságot, hogy „mértékkel odafigyelve a krisztusi szolgálat ügyében próbáljuk védeni szolgatársainkat a hamis vádak ellen”.
Poznán Béla amerikai magyar püspök
A határozatképesség megállapítása után Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke emelt szólásra: köszöntötte az amerikai Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin Egyházkerületének képviseletében jelen lévő Poznán Béla püspököt, valamint külön üdvözölte a jegyzőkönyv vezetését ismét ellátó Soós Lászlót, aki betegségből tért vissza feladata ellátására.
Bölcskei Gusztáv ezt követően beszámolt a Zsinati Tanács legutóbbi, május 25-i ülésén hozott határozatokról, ezek között említve a MRE költségvetésének módosítását, a közegyházi intézmények zárszámadásainak elfogadását (kivéve az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálatét, ERPSZ), a Gueth Péter zsinati tagnak a természetbeni kárpótlásra vonatkozó javaslatát, amelyet a vonatkozó alkotmánybírósági határozatig félre tett a testület.
Hittanoktatás, támogatás, szabályozás
A Zsinat lelkészi elnöke ezt követően hosszan szólt a református hittanoktatás finanszírozásának kérdéséről, pontosabban az azzal kapcsolatos egyházi szabályozás útvesztőiről. Az állammal 1997 óta megállapodás szabályozza a hittanoktatás finanszírozását, a támogatás adminisztrációját, ami sokszor módosult, és egyre bonyolultabb nyilvántartást igényel. A támogatások 2010-es elszámolását áttekintve több szabálytalanságot tártak fel, köztük komolyabbakat is, ezért szabályrendelet készül az eljárási kérdések szabályozásáról.
Ez a tervezet már járt a Zsinati Tanács előtt, akkor azonban tárgyalás nélkül visszaadta azt a testület, idézte fel a történteket Bölcskei Gusztáv.
Bölcskei Gusztáv püspök
Elkészült a szabályrendelet egyszerűsített változat, amelyhez írásos észrevétel, módosító indítvány nem érkezett be, az illetékes bizottságok (oktatási, gazdasági) tárgyalták, informálisan mégis olyan jelzések érkeztek, amelyek kritikát jelentettek a szabályrendeletre vonatkozóan. A szabályrendelet tervezetének beterjesztését végül egyetlen zsinati bizottság sem vállalta fel. Ennek alapján az Elnökség visszavonta a tervezetet, majd a Zsinati Tanács soron következő, december 8-i ülésére ismét beterjeszti, az oktatási és a gazdasági bizottság véleményének meghallgatásával dönt, az írásos javaslatokat 2011. november 30-ig várja a Zsinat Elnöksége.
A Zsinati Tanács egyhangúlag elfogadta az elnöki beszámolót, valamint a hittanoktatási támogatás elszámolásáról szóló szabályrendelettel kapcsolatos határozati javaslatot.
Egyház és költségvetés
A megszokottól jóval hosszabb tanácsi ülésen ezután kezdődött meg a különféle gazdálkodási ügyek sora. Elsőként Bellai Zoltán, a gazdasági bizottság elnöke számolt be a MRE 2011-es költségvetésének január és október közötti alakulásáról. Táblázat segítségével ismertette, mi teljesült eddig, pontosabban a 2011. október 31-i zárónappal. A bevételek a várható a tervekhez képest már 90 százalékban teljesültek. Az adatokból az olvasható ki, hogy a negyedik negyedévre előreirányzott összegek, természetszerűleg, még nem érkeztek be, például a közoktatásra vonatkozóan. A Zsinati Tanács tagjai a költségvetésről szóló beszámolót elfogadták.
Bellai Zoltán, a gazdasági bizottság elnöke számolt be az MRE 2011-es költségvetésének alakulásáról
A Zsinati Tanács ezúttal elfogadta az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat 2010-es zárszámadását, és módosította a Református Pedagógiai Intézet (RPI), valamint a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) idei költségvetését. A testület emellett elfogadta az RPI igazgatótanácsának haladéktalan felállításáról szóló határozatot, egyúttal a vezetést az újonnan felálló igazgatótanács kezébe adta. Bölcskei Gusztáv figyelmeztetett, a készülő Köznevelési Törvény fényében bizonytalan az RPI sorsa. Gloviczki Zoltán helyettes oktatási államtitkárral már történtek egyeztetések arról, mi lesz, ha lejár az állami támogatás Pedagógiai Intézet esetében. A Zsinat lelkészi elnöke arra is rámutatott, hogy az új oktatási jogszabállyal, amely tervezete szerint állami feladat a közoktatás, a Pedagógiai Intézet fenntartása is, mi lesz a Református Pedagógiai Intézet feladata?
Költségvetés és egyház
Olyan előterjesztések következtek, amelyek már közvetlenül az egyház és az állami költségvetés viszonyát érintették. Bölcskei Gusztáv beszámolt a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásáról. Örvendetes, hogy idén is nagymértékben nőtt az egy százalékukat a református egyház számára felajánlók száma, mintegy 13 százalékos volt a növekedés. Azonban az egy főre jutó felajánlások száma drasztikusan visszaesett (15 százalékkal a 2010-es adathoz képest), ami azt eredményezte, hogy a felajánlott összeg csökkent az előző évihez képest. Ennek okát egyelőre minden kétséget kizáróan nem ismerhette meg az egyház.
A 2012-es állami költségvetési kilátásokról szólva a Zsinat elnöke azt mondta, hogy az egyházakat illetően a költségvetési tervezet ugyanazokat a számokat tartalmazza, mint a 2011-es előirányzat. Ez tehát reálértéken csökkenést vetít előre a reformátusok számára, azonban ha azt vesszük alapul, hogy nagyon sok terület támogatása nominálisan is csökken, akkor mégis megbecsülendő a helyzet.
Lőrincz Szabolcs, az MRE Zsinati Hivatala Pénzügyi Osztályának vezetője
Bölcskei Gusztáv az állami költségvetéssel kapcsolatban rámutatott egy kényes adatsorra is: az egyházak hitéleti támogatása a költségvetésből 2010-ről 2011-re 23 milliárdról 34 milliárd forintra nőtt, és lényegében utóbbi szinten marad 2012-ben is. Ez közel ötvenszázalékos növekedés azonban nem látszódik a református egyház támogatásában (a MRE esetében hatmilliárd forint az összeg); a növekmény nagy részét ugyanis a kormány és a katolikus egyház között 2010 decemberében kötött megállapodás okozza, amely nemcsak 2011-re, hanem 2012-is évi ötmilliárd forintos plusztámogatást biztosít a katolikusok számára.
A Zsinat lelkészi elnöke érintett egy másik érzékeny témát is, a bérkompenzációt. A református egyház fenntartásában működő, államtól átvállalt feladatokat ellátó intézményekben 3732-en voltak jogosultak az állami dolgozókéval megegyező bérkompenzációra, és valamennyien megkapták ezt. Ennek finanszírozását az állam hosszas tárgyalások után magára vállalta, de a MRE-nek előfinanszíroznia kellett részben ezt az összeget. Az állam a 2012-es büdzsében biztosítja majd ennek a kipótlását.
Szociális terület: az ajtók záródnak
A közoktatás finanszírozásáról, költségvetési kilátásairól Papp Kornél, a Zsinati Hivatal oktatási irodavezetője számolt be. Nominálisan nem várhatóak változások a támogatások alakulásában, mivel tanévi elszámolás van, ezért látszik, hogy a 2012. szeptember 1-én kezdődő tanévre is ugyanilyen mértékű lesz a támogatás. Papp Kornél hozzátette, a normatív és a kiegészítő támogatás együttesen az önkormányzatok által biztosított támogatás 90 százalékát adja ki. A kiegészítés kiegészítésével, fogalmazott az irodavezető utalva a korábbi évek elmaradt támogatásainak folyósítására, már kedvezőbb a helyzet. A kormányzat a korábbi évek jogosulatlanul elmaradt, négymilliárdra rúgó kiegészítési támogatásösszegéből kétmilliárd forintot már rendezett.
Papp Kornél, az MRE Zsinati Hivatala Oktatásügyi Irodájának vezetője
„Kérem, vigyázzanak, az ajtók zárulnak” – jellemezte a szociális terület állami szabályozásának alakulását Czibere Károly. A Szeretetszolgálati Iroda vezetője elmondta, állami kiegészítés mértéke ismét, ezúttal 93 százalékosra nő 2012-ben. Így összesen hatszázalékos reálnövekedés tapasztalható a területen. A fogyatékosokat ellátó szolgálatok támogatása azonban drasztikusan csökken, itt jelentős szűkülésre is számítani lehet.
A szociális ellátórendszert azonban drasztikusan érinti az állami szabályozás több változása. „Ahogyan 2011. december 31-én látjuk az ellátórendszert, úgy fog kinézni az elkövetkező néhány évben” – mondta Czibere Károly. Átvételi stop lép életbe 2012. január elsejétől, az egyházak már az önkormányzatoktól sem vehetnek át intézményeket, eddig csak a civil fenntartóktól nem lehetett. Létszámstop is életbe lép, vagyis kapacitást sem lehet növelni, a 2011. december 31-i állapoton felüli kapacitásra a jövőben állami normatíva már nem vehető igénybe.
Csepregi Botond-Kováts Anna