Nem lett soha tűzvész vagy háború martaléka, és az örökösök sem osztották fel egymás között. Százötven éves a Ráday Könyvtár. Fennállásának százötvenedik évfordulója alkalmából konferenciát rendeztek október 25-én a Dunamelléki Egyházkerület székházában.
"A tizennyolcadik században természetes volt, hogy főnemesek, arisztokraták jelentős gyűjteményeket hoztak létre, az viszont, hogy egy protestáns köznemesi család erre szánja jövedelme tetemes részét, és még el is adósodjon miatta, páratlan" – mondta el megnyitó beszédében Berecz Ágnes, a Ráday Gyűjtemény igazgatója.
Családi szakkönyvtár volt
A Rádayak könyvtára a maga korában nem csupán reprezentációja volt a fellelhető irodalmaknak, hanem szakkönyvtár is.
A családtagok nemcsak a maguk örömére gyűjtögették a könyveket, hozzáférhetővé is tették őket – a diákok a 18. század végétől kölcsönöztek könyveket tőlük. A család szándéka az volt, hogy a teljes gyűjtemény kerüljön a református egyház birtokába, és szolgálja a bölcsész- és teológushallgatókat.
"Miután az egyház megvásárolta a magánkönyvtárat, hogy nyilvános, fejlődő, gyarapodó közkönyvtárrá tegye, gondoskodni kellett a megfelelő megőrzésről, feltárásról és a kölcsönzésről" – ismertette Berecz Ágnes.
"A könyvtár történetében mindig voltak olyan teológiai tanárok vagy református könyvgyűjtők, akik magánkönyvtárukkal gyarapították a gyűjteményt" – nyilatkozta portálunknak az igazgató.
Párizsi és londoni könyvtárakhoz volt fogható
A könyvtár 1912-ben költözhetett át a Kálvin téri templom körüli épületekből a Ráday utca 28. földszinti termeibe, és 1913-tól költségvetéssel, személyzettel, intézményszerűen kezdhette meg működését.
"A Ráday Könyvtár ekkor egy csapásra lépett át könyvek egyszerű őrzőhelyéből a legkorszerűbb szakkönyvtárak sorába, leelőzve számos régi, híres kutatóhelyet. A gázvilágítás és a lüszterlámpa korában a bibliotéka villanyvilágítással rendelkezett, és tűzveszélyes kályhák helyett gőzfűtéses radiátorok adták a meleget. Heti két nyitvatartási napon bárki látogathatta, külön két fenntartott időpontban pedig csak a kutatók számára állt nyitva az új bútorzattal felszerelt könyvtár. Szerb Antal, Halász Gábor vagy Bálint György némely írásaiban beszámolnak budapesti, párizsi és londoni könyvtárélményeikről, érzékeltetve a Ráday Könyvtár szolgáltatásainak színvonalát. A bibliotéka azonban nem vásárlással, hanem adományokból és hagyatékokkal bővült. A második világháborút a Ráday Könyvtár jelentős károk nélkül vészelte át, és egyike lett annak a kevés egyházi könyvtárnak, amely megmaradhatott egyházi tulajdonban" – számolt be Berecz Ágnes.
A Ráday család magánlevéltárához és kézirataihoz csatolták többek között a Dunamelléki Egyházkerület levéltárának anyagát is, így jött létre 1955-ben a Ráday Gyűjtemény.
A teljes cikket a Parókia portálon olvashatják el...
Jakus Ágnes / Parokia.hu