Választ az egyház

Elkezdődött a tisztújítás a református egyházban: egyházmegyéinkben, egyházkerületeinkben és zsinati szinten is. Miért választunk hatévente új tisztségviselőket? Milyen feladataik vannak elöljáróinknak? Hogyan zajlik a tisztújítás? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ hitvallásainkban, egyházi törvényeinkben, a Zsinati Hivatal Jogi Irodája által készített útmutatókban és a választási bizottságok tájékoztatásaiban. Reméljük, hogy összeállításunk segít eligazodni a választások menetében.

zsinat.jpg

„Isten mindig szolgákat használt fel az egyház egybegyűjtésére vagy megszervezésére, annak kormányzására és megőrzésére, és ma is ezt teszi, és ezt fogja tenni, valameddig egyház lesz a földön” – olvashatjuk a Második Helvét Hitvallás XVIII. fejezetében. Azt pedig Isten a közösség feladatává tette, hogy „ismerje fel, hívja el és válassza meg” a különböző tisztségekre az általa felkészített szolgálattevőket – emlékeztet minket választójogi törvényünk bevezetője. Lássuk, hogy valósul meg mindez egyházunkban!

Egyházunk felépítése

A Magyarországi Református Egyház alapvetően az ország területén található mintegy 1300 református egyházközségből épül fel. Az egyházközségeink területi alapon 27 egyházmegyét alkotnak, utóbbiak felsőbb hatósággá egyesüléseit nevezzük (dunamelléki, dunántúli, tiszáninneni és tiszántúli) egyházkerületeknek. Egyházunk törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete a 100 tagú Zsinat.

A felsőbb szervezeti szintek és kormányzó testületek feladata segíteni a gyülekezetekben folyó szolgálatot; az egyház egységét munkálni; valamint a jó rend érdekében a felügyeletet és egyházi fegyelmet gyakorolni.

Kik választják meg a tisztségviselőket?

Az 1881-es alkotmányozó zsinaton elfogadott elvek alapján egyházunkat – minden szervezeti szinten – testületek vezetik, mégpedig rendszeres időközönként, titkosan választott, lelkészekből és laikusokból (világiakból) álló vegyes testületek. A gyülekezeteket igazgató presbitériumok választják meg hatévente az egyházmegyéjük és egyházkerületük vezető tisztségviselőit, valamint az egyházmegyéjüket képviselő zsinati tagokat és póttagokat. Az alábbiakban olvashatják, hogy kik ők és mi a feladatuk.

szavazas.jpg

Fotó: Kalocsai Richárd

Az esperes és az egyházmegyei gondnok

Az egyházmegye tisztségviselői közül a jelenleg hatályos törvények szerint az egyházmegye kéttagú elnökségét, az esperest és az egyházmegyei gondnokot választják a gyülekezetek. A legutóbbi tisztújításhoz képest változás, hogy helyetteseikről, a lelkészi főjegyző és a világi főjegyző személyéről nem az egyházközségekben, hanem az egyházmegyei közgyűlésen szavaznak az elnökség javaslata alapján.

Az esperes és az egyházmegyei gondnok együtt képviselik az egyházmegyét, látogatják a hozzájuk tartozó gyülekezeteket, vezetik az egyházmegyei testületek tanácskozásait, felügyelik a többi megválasztott egyházmegyei tisztségviselő munkáját, végrehajtják a magasabb szintű egyházi hatóságok határozatait és sáfárkodnak az egyházmegye anyagi javaival.

Az esperesnek további feladatai közé tartozik, hogy intézkedik a lelkészek választása és helyettesítése ügyében, az egyházközségek adminisztrációjával kapcsolatban, beszámol az egyházmegyei közgyűlésen, valamint pásztorolja a lelkészcsaládokat.

A püspök és az egyházkerületi főgondnok

egyhazkeruletek.JPG

Az egyházkerületi elnökség is két tagból áll: a püspökből és az egyházkerületi főgondnokból, akiket szintén a presbitériumok választanak meg, de helyetteseiket, a lelkészi és a világi főjegyzőt az egyházkerületi közgyűlések választják meg.

A püspök és az egyházkerületi főgondnok együtt képviselik az egyházkerületet, felügyelik a hozzájuk tartozó egyházközségeket, egyházmegyéket és egyházi tisztségviselőket, végrehajtják a kerületi testületek, valamint a Zsinat határozatait. Egyebek mellett összehívják és vezetik az egyházkerületi közgyűlés tanácskozásait, irányítják az egyházépítő munkát saját egyházkerületükben, látogatják a gyülekezeteket, felügyelik a területükön működő tanintézeteket, gyűjteményeket és műemlékeket, valamint gazdálkodnak az egyházkerület anyagi javaival.

Emellett a püspök hatalmazza fel a lelkészképesítő vizsgán megfelelt teológusokat a lelkészi szolgálat teljesítésére, kinevezi a missziói és intézeti lelkészeket, kirendeli a segéd- és a beosztott lelkészeket egyházkerületében, valamint jelentést tesz az egyházkerületi közgyűlésnek.

A Zsinat tagjai és feladatai

A Magyarországi Református Egyház Zsinata törvényhozó funkciója mellett megállapítja az egyház tanait, rendelkezik az ünnepekről, az istentisztelet rendjéről, a hivatalos bibliafordítás, az istentiszteleti rendtartás és az énekeskönyv ügyében, a lelkészképzés, valamint a lelkészképesítő vizsgák rendjéről Többek között fenntartja az Országos Református Egyházi Közalapot és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetet, közoktatási és felsőoktatási, valamint egyéb intézményeket hoz létre. Intézkedik a Magyarországi Református Egyház egészét érintő kormányzási és igazgatási ügyekben, határoz mindazokban a kérdésekben, amelyek az egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik.

zsinat_derencsenyi.jpg

Fotó: Derencsényi István

A száztagú testületnek húszan tisztségüknél fogva tagjai, ők a négy egyházkerület püspökei és főgondnokai, lelkészi és nem lelkészi főjegyzői, a protestáns tábori püspök (vagy annak református helyettese), a zsinati tanácsos, a zsinati jogtanácsos, és az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke. Hetvenhat tagot a presbitériumok választanak: Dunamellékről 24, Dunántúlról 12, Tiszáninnenről 12, Tiszántúlól 26 személyt delegálhatnak. Emellett az oktatási intézményeknek egyházkerületenként van egy-egy képviselője, az egészségügyi intézményeknek egy dunamelléki, a szeretetintézményeknek pedig egy tiszántúli küldöttje. A választott zsinati képviselők mellé azonos számú pótképviselőt is kell választani, akik lemondás vagy akadályoztatás esetén helyükre tudnak lépni.

Választások hatévente

A jelenlegi, XIV. Zsinat mandátuma 2020. december 31-én lejár, ahogy a 2014-ben megválasztott egyházmegyei és egyházkerületi vezetők megbízása is.

„Az egyházi szolga hivatalát senki se bitorolja, vagyis ne kaparintsa meg magának megvesztegetéssel vagy bármiféle mesterkedéssel, vagy ne ragadja magához önkényeskedéssel” – figyelmeztet a Második Helvét Hitvallás. Azért

„az egyházi szolgákat törvényes egyházi választással kell meghívni és megválasztani; vagyis az egyház, vagy azok, akiket az egyház erre felhatalmaz, a törvényes rend betartásával, zavargás, pártoskodás és vetélkedés nélkül, lelkiismeretesen eljárva válasszák meg őket”.

Ennek szellemében indult el egyházunkban a tisztújítás, amely során a következő hatéves ciklus tisztségviselőit választjuk meg. Annak tisztasága fölött a három-héttagú egyházmegyei és egyházkerületi választási bizottságok őrködnek. Hogyan zajlik ez a folyamat?

A jelölés

A presbitériumok által választandó valamennyi tisztségre az egyházmegyei közgyűléseknek kell jelölteket állítaniuk. A választási törvény rendelkezése szerint legkésőbb szeptember 30-ig kell megtartani ezeket a jelölő közgyűléseket. „A jelölő testület tagjainak Isten előtti felelősségük tudatában, az Igére, Isten akaratára való figyelés és buzgó könyörgés szent légkörében kell munkájukat végezni” – int a jogszabály.

A négy tiszáninneni egyházmegyében ez már megtörtént szeptember 5-én, hozzájuk hasonlóan Dunamelléken is egyszerre tartják a jelölő közgyűléseket, mind a nyolc egyházmegyében szeptember 12-én. Dunántúlon már csak egy jelölő közgyűlés van hátra, azt az Őrségben ezen a hétvégén tartják, míg Tiszántúlon augusztus végétől szeptember végéig szinte minden hétvégére jut egy vagy több gyűlés: Csongrádban augusztus 28-án, a Nagykunságban szeptember 5-én tartották, Békésben, Debrecenben és Szatmárban szeptember 18-ára, Biharban szeptember 19-ére, a Nyírségi és a Szabolcs-Beregi Református Egyházmegyében szeptember 25-ére, a Hajdúvidéki Református Egyházmegyében pedig szeptember 26-ára hirdették meg.

Egy-egy tisztségre a közgyűlés bármely alkotó tagja jelölhet valakit, s akiket legalább ketten javasolnak, azokról szavaz is a közgyűlés. (A jelölő közgyűlés minden tagjának egy szavazata van.) Jelöltnek egy adott tisztségre a választójogi törvényünk szerint legfeljebb az a három személy tekintendő, akik a titkos szavazás eredményeként a legtöbb szavazatot kapták – feltéve, hogy megszerezték a szavazatok legalább 10 százalékát. A jelölteknek szóban vagy írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a jelöltséget elfogadják-e, valamint hogy megfelelnek a választhatóság törvényi feltételeinek és velük szemben kizáró ok nem áll fenn.

A jelölő szavazás eredményét nyolc napon belül meg kell küldeni az illetékes választási bizottságnak, amelyik ellenőrzi, hogy a jelöltek megfelelnek-e az előírásoknak. A püspök- és főgondnok-jelöltek esetében annyival bonyolultabb a folyamat, hogy az adott egyházkerület választási bizottságának összesítenie kell az egyházkerülethez tartozó összes egyházmegye jelölő közgyűlésének szavazatait, s az alapján alakul ki a jelöltek listája.

A választás

A választás a presbitériumokban, titkos szavazással történik. A bizottságok a szavazólapokat annyi példányban küldik meg a presbitériumnak, amennyi az egyházközség szavazati számértéke. Minden anya-, missziói és társegyházközség legalább egy, legfeljebb öt szavazattal rendelkezik, ami függ egyrészt az adott egyházközség beiktatott lelkészeinek számától, másrészt az egyházközség választójoggal rendelkező tagjainak számától.

Esperessé olyan személyt lehet választani, aki az adott egyházmegyében önálló lelkészi tisztséget visel, és legalább tízévi önálló gyülekezeti lelkészi szolgálattal rendelkezik.

Egyházmegyei gondnokká olyan, élő hitű és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházmegye vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló presbiter választható, aki legalább öt éve presbiterként szolgál.

Püspökké olyan személyt lehet választani, aki legalább tízévi önálló lelkészi szolgálattal rendelkezik. Abban az egyházkerületben, amelynek püspöke, gyülekezeti lelkészi tisztséget kell viselnie, vagy a választás jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül ott lelkészi állást kell elfoglalnia.

Egyházkerületi főgondnokká hitben és az egyházi szolgálatra való készségben kiemelkedő, az egyházkerület vezetésére alkalmas és közmegbecsülésben álló világi presbiter választható, aki legalább hat éve presbiterként szolgál.

„De ne akárkit válasszanak, hanem alkalmas embereket, akik helyes és szent tudománnyal, kegyes ékesszólással, tiszta bölcsességgel, mértékletességgel és erényes élettel tűnnek ki, az apostoli előírás szerint, amelyet az apostol a Timóteushoz írt 1. levél 3. részében és a Tituszhoz írt levél 1. részében foglalt össze” – emlékeztet minket a Második Helvét Hitvallás.

Az említett tisztségekre ugyanazt a személyt további két alkalommal lehet újraválasztani. Egy ciklus hat évig tart. A meghatározott szolgálati idő számításánál a jelölés időpontjában már megkezdett szolgálati év teljes évnek számít. A presbitériumok delegálta zsinati képviselőik felét az egyházmegyék lelkészei közül, a felét pedig a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül kell választani.

A tisztségviselők megválasztásához a leadott érvényes szavazatok felénél több szükséges. A választás csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak kétharmada jelen volt a választói gyűlésen. Kettős, zárt borítékban kell eljuttatni a szavazatokat a választási bizottsághoz a megadott határidőig. Dunamelléken november 19-ig, Tiszántúlon november 28-ig várják azokat, a másik két egyházkerület választási bizottsága még nem jelölt ki határidőt.

_MG_5908.jpg

Fotó: Kalocsai Richárd

A staféta átadása

Ha a jelölés vagy a választás során felvetődik a törvénytelenség gyanúja, az illetékes választási bizottságnál lehet panaszt tenni, amely nyolc napon belül kivizsgálja a jogorvoslati kérelmet. Határozatuk ellen annak kézhezvételét követő öt napon belül lehet az illetékes egyházi bírósághoz fordulni, amely soron kívül tárgyalja az ügyet. Az ott született ítélet megfellebbezhetetlen és jogerős.

A jelenlegi tisztségviselők megbízása 2020. december 31-én szűnik meg, az újaké pedig január 1-jén veszi kezdetét, illetve beiktatásukkal. Ha ez csak az új évben történik meg, mindaddig a mostani vezetők ügyvezetőként hivatalban maradnak. A jövő év elején megalakulnak az új vezetésű egyházmegyei, majd egyházkerületi közgyűlések, melyek megválasztják főjegyzőiket, jegyzőiket és egyéb tisztségviselőiket, végül összeül az új összetételű Zsinat is.

zsinat_sebestyen.jpg

Fotó: Sebestyén László

A Zsinat lelkészi és világi elnöke

Amikor a zsinati tagok is megválasztják az alkotmányban meghatározott tisztségviselőiket, akkor fejeződik be a tisztújítás hónapokon át tartó folyamata. A Zsinat lelkészi elnökét a négy egyházkerület püspökei közül választja meg titkos szavazással a száz tagú Zsinat várhatóan 2021 februárjában. Ekkor választják meg a Zsinat világi elnökét is és négy főgondnok közül. Megbízatásuk szintén hat évre szól.