Új alkotmánytörvény, új szemlélet

Az előző alkotmányt 1994-ben alkotta meg a Zsinat, és azóta rengeteg módosításon ment át, így voltak benne üres paragrafusok, rengeteg módosítás, lábjegyzetek, és ettől nagyon zsúfolt volt – mondta el Szemán Ákos, a Zsinat Jogi és Egyházalkotmányi Bizottságának elnöke. A cél az volt, hogy megtisztítsák, egyszerűsítsék, és érthetőbbé tegyék az egyház alkotmányát, és nyilván rendbe lehetett volna rakni az előzőt is, de akkor csak még több módosítás került volna bele, így inkább nyitottak egy új „lapot”. A beiktatott vitanapoknak köszönhetően közeledtek az álláspontok, és mindenki számára megnyugtatóan zárulhatott a jogalkotási folyamat – osztotta meg Szemán Ákos, de hozzátette, voltak olyan ügyek, amelyek nem tűrtek halasztást: a gondozó egyházközségek létrehozásának lehetősége, valamint az egyházközségek és egyházmegyék gondnokainak főgondnokká átnevezése január elsejével már az előző alkotmányba is bekerült.

Arra a kérdésre, hogy milyen változások érintik közvetlenül a gyülekezetek mindennapi életét, a Jogi és Egyházalkotmányi Bizottság elnöke elmondta: a következő presbiterválasztástól azok az egyházközségek, ahol most négy presbiter van, már hatot kell válasszanak. Említette még, hogy jelenleg az egyházközség főgondnokát helyettesítő gondnok választása lehetőség, viszont a következő presbiterválasztástól már kötelező. Ugyanakkor az alkotmányból kikerült a legtöbb, választásokkal kapcsolatos szabályozás, ezeket a készülő választási törvény szabályozza majd.

Szemán Ákos szerint az új alkotmánytörvény áttekinthetőbb, követhetőbb, és egyértelműbb lett, de hogy valóban sikerült-e ez mindenhol a szövegen belül, azt majd a gyakorlat mutatja meg.

Szólláth Bernadett, a Zsinat új jogtanácsosa nem az egyes újdonságokat emelte ki, hanem a teljesen új szemléletet. – Itt nem egyszerűen néhány pontatlanság kijavítása történt meg, hanem átfogó újraszabályozás – mondta. Ezek főleg egyházkormányzati és eljárásrendi kérdések, de például az általános részben sokkal erősebben hangsúlyozták, hogy min alapul az egyház működése: a Szentíráson, a hitvallásokon, illetve olyan keresztény alapelveken, mint a Zsinat-presbiteri elv vagy a szabad egyház a szabad államban elve. A jogtanácsos arra is felhívta a figyelmet, hogy újdonság az is, hogy a jogforrási hierarchiát is tartalmazza az általános rész, azaz azt, hogyan következnek egymás után a különböző szinteken alkotott egyházi jogszabályok és határozatok. Ezeknek egymással összhangban kell lenniük. Az egész jogalkotás alapját az alkotmány adja, és erre épül rá az összes többi, a jogforrási hierarchiában alacsonyabb szinten álló jogszabály, ezért fontos, hogy az alkotmány kidomborítsa azokat az értékeket és alapelveket, amelyekre építve alkották – mondta Szólláth Bernadett.

Forradalmi újításként említette a gondozó egyházközség megjelenését is, amelyre az igény először Baranyában merült fel. – Azt gondolom, hogy az egész egyház szempontjából rendkívül nagy jelentőségű, hogy azoknak az egyháztagoknak, ahol egyébként leépülőben van az egyházi közösség, meg legyen fogva a kezük. Legyenek egységbe szervezve, és újjá tudjanak épülni – mondta.

A tavaly bevezetett közegyházi szakszolgálatokat nevesítették az alkotmányban, és a jogtanácsos szerint ez azért is fontos, mert tükrözi azt az átalakulást, amin a közegyház átmegy:

– Ez nemcsak arról szólt, hogy a jogászok fontoskodnak és betesznek olyan szabályozásokat, amiket egyébként senki nem ért, hanem pont az volt a lényeg, hogy megkönnyítsük a működést, a szabályozási hiányosságokat befoltozzuk, és olyan intézményeket állítsunk fel, amelyek segítik az egyház működését, de emellett a lelkiség ne vesszen el, sőt, a kettő összhangban legyen – mondta el nekünk Szólláth Bernadett, a Zsinat jogtanácsosa.