Február közepén megkerestük a Bárka tábor szervezőit, hogy tájékoztathassuk olvasóinkat, hol tart egyházunk kiemelt programjának szervezése. Becze Orsolyával, a tábor szakmai vezetőjével folytatott beszélgetésünkből kiderült, akkor az oktatók és az önkéntesek toborzása volt a legégetőbb feladat. Aztán röviddel az interjú megjelenése után jött a koronavírus-világjárvány, amely felülírta a terveket. Arról, hogy mi lesz most a programmal, és miért különösen fontos lehetőség, Gőbel Gergelyt, a Magyarországi Református Egyház (MRE) projektmenedzserét, a Bárka tábor projektvezetőjét kérdeztük.
Bárka tábor kontra járvány – mi történt az elmúlt hónapokban, hol tart most a szervezés, és milyen feladataik vannak jelenleg?
A világjárvány értelemszerűen az idei Bárka tábor szervezését is eléggé átalakította. Nekünk a gyermekek biztonsága az első, így – az egyházi vezetőség jóváhagyásával – sajnos igen hamar azt a döntést kellett meghoznunk, hogy az első három turnusunkat elhalasztjuk.
Mikor kezdődtek volna a turnusok?
Június 2-i kihajózással összesen hármat tartottunk volna ebben a hónapban – mindegyik elmaradt, erről még márciusban döntöttünk. Szerencsére eredetileg is úgy terveztük, hogy augusztusban indul a turnusok következő köre. Augusztus 3-án fel is szedjük a horgonyt – reméljük, nem jön addig a vírus második hulláma. Így öt turnust meg tudunk valósítani. A járványveszély elmúltával, a veszélyhelyzet folyamatos feloldása alatt utána kellett járnunk, hogy azok az intézmények, amelyek korábban, még márciusban benyújtották a jelentkezésüket, továbbra is fenntartják-e azt, vagy módosítanak. Többen az utóbbi lehetőséget választották, hiszen sok szülő még nem meri elengedni a gyermekét. Ez érthető szempont, ráadásul a szervezés szempontjából szerencsések vagyunk, mert fel tudtuk tölteni a turnusokat: mindegyik hetünk teltházas.
Hol tartanak az előkészületek?
A turnusaink regisztrációit véglegesítjük, megszervezzük azokat a programokat, amelyek még színesebbé teszik a Bárka tábor lakóinak életét, és tart az oktatók és az önkéntesek július végi felkészítő hétvégéjének szervezése is.
A tábort rendezők rendszerint már hónapokkal a kezdés előtt megkapják a felkészítő és a turnustalálkozók időpontjait, hogy tervezni tudjanak. Július a nyár legzsúfoltabb időszaka – hogyan lehet ebben az időszakban a felkészülést megszervezni?
Ez az év sok szempontól nem szokványos forgatókönyvet tárt elénk. De szerencsére ez rugalmasságot is hozott magával: tudtuk, hogy mit szeretnénk. Tudtuk, hogy akarunk Bárkát, akarunk felkészítőt, és azokkal, akik a szervezésben és a lebonyolításban részt vesznek, ott álltunk a startvonalnál, és figyeltük, mikor enged a kormány, mikor enged az egyház, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) elvárásait figyelembe véve – továbbra is a gyermekek biztonságát az első helyen tartva – mikor dördülhet el a startpisztoly. Másként nem tudtuk volna megszervezni az említett öt turnust.
Pontosan mikor és hol lesz a felkészítő?
Július 23. és 26. között Balatonfenyvesen.
Tehát ott, ahol maguk a táborok is lesznek.
Valóban, szerettük volna a táborok jövendőbeli helyszínén megszervezni ezt a programot. Jó a kapcsolatunk a Balatonfenyvesi Református Gyermek- és Ifjúsági Üdülőt üzemeltető kaposvári egyházközséggel, hálásak vagyunk nekik, hogy helyet adnak a képzésnek. Szakmai szempontból ugyanis az ideális, ha a résztvevők azon a helyszínen készülnek, ahol majd a turnusok is megvalósulnak. Máshol nehéz elképzelni – különösen annak, aki még soha sem járt a leendő táborhelyen –, hogyan lehet például eljutni a gyerekekkel egyik helyszínről a másikra, mennyi időre van ehhez szükség. Reményeink szerint ez megkönnyíti a tábori életet.
Hogyan lehet a jelenleg hatályos rendeleteknek megfelelve megszervezni a gyerektáborokat? Gondoljunk például a másfél méteres távolságtartásra és a létszámkorlátra, hiszen turnusonként kétszáz gyermekről beszélünk, akiknél a fő szempont az integráció – tehát eljutni például oda, hogy a cigány és a magyar gyerek merje megfogni egymás kezét.
Folyamatosan figyelemmel kísérjük azokat az intézkedéseket, amelyeket az NNK hoz. Szerencsére a jogszabályok folyamatosan enyhülnek, a szigorú rendelkezéseket hatályon kívül helyezik. A Bárka tábor célja továbbra is az, hogy megvalósuljon az integráció, mindent a járványügyi előírások betartásával fogunk megszervezni. Folyamatosan egyeztetünk az üzemeltetővel, hogy milyen tisztasági eszközök, takarítási beosztások legyenek, amelyek garantálják, hogy ebben a rendkívüli évben mindenki úgy érezhesse, hogy testi-lelki értelemben biztonságos közegbe érkezik.
Arra is figyelmet fordítanak, hogy a gyerekek megismerkedjenek az egészséges életmóddal, viselkedési formákkal – nem csak vírushelyzetben tanulnak meg alaposan kezet mosni.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerkedjenek az egészségtudatossággal. Ez az év tematizálta ezt: nem nekünk kellett kitalálnunk, hogy minek kapcsán építsük fel az idei egészségfejlesztési programunkat – a Covid-helyzet tálcán kínálta a témát. A kézmosás fontossága csak egy szelete annak, amit a gyerekek kapnak. Az egészségfejlesztőink minden turnusban jelen lesznek. Ők mindannyian szakképzettek, és gyakorlatuk is van abban, hogyan kezeljék a helyzetet. Van rá protokoll, hogyan kezeljük a járványhelyzet kapcsán felbukkanó eseményeket – ezt a vezető egészségfejlesztőnk készítette el. Benne van minden, ami a tábor működésére nézve kötelező, ajánlott, megfontolandó, megfogadandó.
Hátránykompenzáció szeretettel és élménypedagógiával
A Bárka tábor a református egyház nagyszabású esélyteremtési programja, amelynek jóvoltából négy év alatt hatezer-ötszáz gyermek táborozhat ingyenesen két helyszínen, Balatonfenyvesen és Balatonszárszón. A nyolcszázmillió forintnyi európai uniós pályázati forrásból megvalósuló eseménysorozatban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, valamint sérült gyerekek vehetnek részt. A gyerekek a református egyház önkénteseinek és a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely munkatársainak köszönhetően élménypedagógiai fejlesztő foglalkozásokon és jól szervezett szabadidős programokon keresztül szerezhetnek életre szóló élményeket. A Bibliából származó elnevezés adja a program kerettörténetét is: a résztvevők ehhez kapcsolódó szerepeket kapnak. Így lehetnek a főszervező Zsinati Hivatal munkatársai „hajóácsok”, a turnusvezetők „felfedezők”, az élménypedagógiai foglalkozásokat vezetők „kapitányok”, a szabadidő-szervezők „kormányosok”, a gyerekek szükségleteiért felelős önkéntesek „fedélzetmesterek”, a lelki vezetők „halászok”, a gyermekek pedig „matrózok”.
Mindez megoldható az egészségfejlesztők eredetileg tervezett létszámával?
Igen, ráadásul az egészségfejlesztők mellett még legalább két főből álló egészségügyi személyzet is folyamatosan jelen van a táborokban. Ők a gyerekek bármilyen felmerülő problémájának megoldásához huszonnégy órában a program helyszínén vannak. Ez nem jogszabályi előírás – mi ezt ráadásként vállaljuk, mert szükségét érezzük. Az első évben például volt olyan kisfiú, aki nem tudta hová tenni azt, hogy a táborban többször vehet az ételből – ilyennel ő még nem találkozott, és persze a sok evéstől rosszul lett. Kellett az egészségügyi stáb, hogy ezt és a hasonló helyzeteket hatékonyan tudjuk kezelni. Ők az idei események kezelésében is a segítségünkre lesznek: kapcsolatban lesznek a területileg illetékes kórház infektológus főorvosával, és percre kész információkat kapnak a járványhelyzettel kapcsolatban.
Az említett kisfiúéhoz hasonló esetek nyomot hagynak az emberben.
Több ilyen történettel találkoztunk személyesen – hiszen az oktatók és az önkéntesek mellett mi, a főszervezők és felelősséget vállalók is jelen vagyunk a turnusokban –, vagy éppen hallottuk valamelyik munkatársunktól. Az egyik ilyen történet egy fiúé, aki az első évben táborozó volt. Megfogta mindaz, amit tapasztalt: úgy látta, annyi szeretetet kap, hogy nem teheti meg, hogy ne adja vissza. Amikor megkezdtük a felkészülést a következő évre, megint találkoztunk a nevével – de résztvevő helyett immár önkéntesként jött el. Jó, hogy ragályos, mondhatni pozitív járvány az, ha valaki megtapasztalja a szeretetet, és képes továbbadni azt. A Bárka tábor jó eredménye, hogy a fiú felismerte: ez a továbbadás működik. A másik történet, amely eszembe jut, kevésbé vidám. A délelőtti élménypedagógiai foglalkozás alatt az egyik gyerek hirtelen sírni kezdett. Kiderült, hogy a gyakorlat fájdalmas érzéseket hozott felszínre benne az otthoni bántalmazásáról. Erről eddig soha nem tudott beszélni. Ezek a foglalkozások olyan intenzitásúak, hogy eltemetett vagy annak vélt dolgokat hoznak elő a résztvevőkből. Ebből a gyerekből is egy pillanat alatt felszakadt mindaz a sérelem, amely az egész gyerekkorát végigkísérte. De azt is megtudjuk, hogy egy-egy gyereknek miért vannak tanulási nehézségei az iskolában, ahol elvárás, hogy teljesíteni kell. Van például egy kisgyerek, aki nem tanul rendesen, és gondok vannak vele az iskolában. Kiderült, hogy egy közmű nélküli másfél szobás házban él tizedmagával. Értelemszerűen nem tud tanulni – hogyan, miként tehetné? Hasonló történetekből minden turnusban sok akad. Ha pedig egy-egy ilyen sors mögé nézünk, akkor látjuk, hogy még hosszú út áll a Bárka tábor előtt.
Indul a közösségi finanszírozás – támogassa ön is a Bárka tábort!
A Bárka tábort pályázati forrásból szervezik, de ez nem marad mindig így. Ugyan a pályázat szerint a program a következő évben véget ér, a szükséget szenvedő gyermekek száma nem csökken. A szervezők célja, hogy továbbra is évente legalább nyolc turnusban fogadhassák a gyermekeket a Balaton partján, a megszokott és megszeretett Bárka táborban. Amennyiben ön is szeretne hozzájárulni ennek megvalósításához, célzott adományt juttathat el az MRE számlászámára: 10702019-19024048-56200007. A közleménybe be kell írni: Bárka támogatás. További információk a tábor Facebook-oldalán érhetők el.
Az interjú megjelent a Reformátusok Lapjában.