A kora újkori rákoskeresztúri reformátusok egyetlen névszint ismert lelkipásztora, Püspöki János volt. Öt 1674-ben felségsértés vádjával a pozsonyi „vésztörvényszék" elé idézték, de ő nem tett eleget a bírósági idézésnek, hanem feltehetőleg - a biztonságosabb- erdélyi területekre menekült. Az ellenreformáció támadását nem tudta kivédeni a keresztúri kálvinisták gyülekezete, a „pásztor nélküli nyáj" fennmaradása nem volt biztosított az elkövetkező kétszáz évben nem volt biztosított.
Református hitélet Rákoskeresztúron a XX. században
Rákoskeresztúron református istentiszteletet az 1900-as évek elejétől tartottak az evangélikus templomban, illetve az evangélikus iskolában - az 1950-es évek elejéig. A XX. század első felében anyagiak források hiányában nem volt volt lehetőség a templomépítésre. 1990-től újra a rákoskeresztúri evangélikus templomban voltak a református istentiszteletek. Már ebben az évben felmerült a rákoskeresztúri református templom építésének gondolata és a Budapest-Rákosligeti Református Egyházközség Presbitériuma templomépítéshez kért ingatlant a XVII. Kerületi Önkormányzattól. A kérelmet 1994-ben bírálták el, és 99 évre térítésmentesen adták az Újlak utcai 121047/60 helyrajzi számú 1540 négyzetméteres ingatlant.
Több tervvariáns elkészítése után az építkezés Cseh József építészmérnök tervei alapján 1995. július 26-án az alapkőletétellel indult el; 1996 őszére szerkezetkész volt az épület. 1998-ra készült el a száz férőhelyes gyülekezeti terem, melyben a templom felszenteléséig tartották az istentiszteleteket. A templom a jubileumi 2000-ik évre készült el, felszentelését 2000. július 2-án Tóth Sándor püspök-helyettes végezte a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmával. Az építkezést több külföldi református egyházközség segítette, így a New York-i Marble Collagiate Church és a svájci Seuzach Református Egyházközsége.
A templom bemutatása
Az épület jól alkalmazkodik a lejtős terep adottságaihoz, déli oldalon kapott helyet a főbejárat, ahonnan az előtéren át a templomtérbe érkezünk. Kelet felől az oldalbejáraton át a templomtér alatti szintre jutunk, ahol a gyülekezeti termek találhatók. A legalsó szinten urnatemetőt alakítottak ki. A templom előterében jobb oldalt a templom építésében résztvevők márvány emléktábláját találjuk, a másik oldalt a felszentelés évében szolgáló presbitérium fényképes tablója látható. Az előtér jobboldalán lépcső vezet fel a karzatra.
A negyven ülőhelyes karzat baloldalán található a holland Johannus-gyár által készített három manuálos elektromos orgona. A templomtérben 260 ülőhely található. A bejárattal szemben a mózesszékek mögött három üvegablak található, a középsőt az Isten Bárányának ábrázolása díszíti. A bárány keresztes zászlót tart egyik lábán, mögötte pálmafa látható. Alkotója Gregor Attiláné, Ági ajándékként készítette a templom számára.
A középtér szintjén található három gyülekezeti terem, amelyek közül a legnagyobb a száz főt befogadó nagy gyülekezeti terem. Az urnatemetőhöz a lelkipásztori iroda mellett kialakított lépcsőn jutunk. A lépcsőt az urnatemetőtől elválasztó vasrácson ALFA és OMEGA - a görög abc első és utolsó betűje - utal Jézus szavára, hogy Ő a kezdet és a vég.
A rákoskeresztúri református templom , főváros XVII. kerületének értékes építészeti alkotása, amely a Budapest-Rákoskeresztúri Református Egyházközség tagjainak számára igazi "Szent Hajlék", ahol a gyülekezet különböző korosztályai otthon érzik magukat.
Millisits Máté