Reformátusok a teremtett világért

Az egyházi világszervezetek és a nyugati egyházak évtizedek óta rendszeresen kifejezik a teremtett világért érzett aggodalmukat. Felelősségük tudatában számos olyan programot is elindítottak, amelyek közösségeik ökológiai lábnyomának csökkentésére és a környezettudatos életmód népszerűsítésére törekednek. A magyarországi egyházak ezen a területen jelentős lemaradásban vannak, de az elmúlt években elkezdték ledolgozni több évtizedes hátrányukat.
képA református egyház idén januárban alakította meg Ökogyülekezeti Tanácsát (ÖT). „A neves szakemberekből és teológusokból álló testület azért jött létre, hogy egyrészt a Zsinat mögött állva tanácsadással segítse egyházunk társadalmi szerepvállalását az ökológia területén, másrészt ösztönözze a legjobb nemzetközi példák meghonosítását a gyülekezetekben" – nyilatkozta lapunknak Gyimóthy Géza, az ÖT koordinátora. A civilben környezetmérnökként tevékenykedő szakembertől megtudtuk, hogy partneregyházainkban, a Rajnai Egyházban és a Skót Egyházban évtizedek óta működik az ökogyülekezeti modell, amit szeretnének a magyar környezetbe is átültetni. Ennek érdekében az ÖT áprilisban konferenciát szervezett, amelyre nemcsak az egyházi, de a világi média is felfigyelt. A tanácskozáson az ÖT-tagok az éghajlatváltozásról, a hazai jó példákról és az ökogyülekezeti cím és díj koncepciójáról adtak elő. A koordinátor elmondta: a címre és a díjra honlapjukon, a www.okogyulekezet.hu oldalon augusztus 15-ig olyan – nem csak református – gyülekezetek, egyházi közösségek és intézmények jelentkezését várják, amelyek működésükkel, szemléletükkel aktívan tesznek a teremtett világ megóvásáért, illetve az alapvető célkitűzéseken túl három éven keresztül megvalósítanak egy általuk megfogalmazott teremtésvédelmi célkitűzést és programot. A címek és a díjak átadására a Teremtés Hete keretében kerül majd sor. Mint megtudtuk, a díjazott programok gazdái egy-egy ökogyülekezeti tanúsítványt és plakettet kapnak, amelynek használatára három évig jogosultak. A három év lejárta után újra kell pályázniuk a címért.

képReformátus teológusok által korábban elindított, de a hivatalos egyház által csak májusban felkarolt kezdeményezés az Egyháztáji program. „Célunk, hogy haszonelvű kereskedelmi közvetítés nélkül összekapcsoljuk az egyházhoz kötődő kistermelőket és a városi fogyasztókat" – mondta a Reformátusok Lapjának Szénási András, az Egyháztájit vállaló Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársa. A program koordinátora hozzátette, hogy tevékenységüket az emberek és a teremtett világ iránt érzett felelősség motiválja: segíteni akarnak a gazdáknak, akiknek a globalizált világban folyamatosan a kiszámíthatatlansággal kell szembenézniük, és segíteni akarnak a fogyasztóknak, akik arra kényszerülnek, hogy az áruházakban külföldi országok drága terményeit vásárolják meg, amelyekről nem is tudják, milyen utakon és eljárásokon keresztül kerültek a boltok polcaira. Mint megtudtuk, a termelők lelkészi ajánlással regisztrálhatnak a www.egyhaztaji.hu honlapon, a fogyasztók, fogyasztói közösségek (gyülekezetek, intézmények) pedig regisztráció után itt tekinthetik meg a felkínált árukat.

Bár nyugati testvéreinkhez képest nagy lemaradásban vagyunk az ökotudatosság terén, azért van, amit ők leshetnek el tőlünk. Skóciában a magyar példán felbuzdulva indítják útra idén a hazánkban már 2009 óta futó Teremtés Hete programot. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által szeptember és október fordulóján évente megrendezett, a gyülekezetekben megvalósuló ünnepsorozat témájának és liturgiájának kidolgozásában a tagegyházak mellett a katolikusok is részt vesznek. Idén szeptember 30. és október 7. között kerül sor a Teremtés Hetére, amely Krisztus és a teremtett világ kapcsolatát járja körbe, tárgyalva a Megváltónak a földdel, a vízzel, a tűzzel, a levegővel, az állatokkal, a növényekkel és az emberrel való viszonyát.

Kiss Sándor, kép: Sereg Krisztián

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2012. augusztus 5-i számában