Lehet-e online presbiteri gyűlést tartani a veszélyhelyzet idején? Videókonferencián ülésezik-e majd a Zsinat? A koronavírus-járvány miatt felmerülő jogi kérdésekre keressük a választ Veres Lajossal, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának jogtanácsosával.
– Ki dönthet a gyülekezetet érintő ügyekről a veszélyhelyzetben?
– Alapvetően a presbitérium dönt, de a presbitérium megbízhatja a gyülekezet elnökségét – a lelkészt és a gondnokot – a szükségszerű döntések meghozatalával. Dönthetnek úgy is, hogy szűkebb grémiumot állítanak fel, amelybe az elnökségen túl bevonnak presbitereket, szakembereket, és ők hozzák az operatív döntéseket. Fontos, hogy ha így döntenek, online kommunikáljanak, mindig legyen jegyzőkönyv, emlékeztető, amely írásban rögzíti a döntéseket.
– Ülésezhetnek online a presbitériumok?
– A személyesen megtartott presbiteri gyűléseket most nem javaslom, ha lehet, halasszák el a döntéshozatalt. Nem sürget az idő. Évente négy presbiteri gyűlést kötelező tartani. Mivel a szakemberek szerint néhány hónap alatt elül a járvány, utána lesz lehetőség a személyes tanácskozásra. Szakmai meggyőződésem, hogy nincs elvi, sem jogi akadálya, hogy testületi döntéseket a veszélyhelyzet fennállása alatt online formában hozzák meg a döntéshozók, azaz például online tartsanak presbiteri gyűlést.
– Hogyan lehet jogszerűen megtartani az ilyen gyűlést?
– Olyan metodikát kell kidolgozni, amely minden presbiter számára elérhető, alkalmazható. A döntéshozatalból senkit sem lehet kizárni azért, mert nem fér hozzá a kiválasztott technikai megoldáshoz. A gyűlést meg lehet tartani Skype-on, Zoomon vagy akár konferenciahívással, úgy, hogy a jelenlétet igazolni kell. Név szerint, egyesével szavazzanak, hogy egyértelmű legyen mindenki szavazata. Készüljön jegyzőkönyv, amely e-mailen továbbküldve hitelesíthető.
– Az egyház más testületei is ülésezhetnek online? Az egyházmegyék vezetői, a kerületek tisztségviselői, akár a Zsinati Elnökségi Tanács is?
– A Zsinati Elnökségi Tanács úgy döntött, hogy minden héten tanácskozni fogunk a válsághelyzet ideje alatt, hogy ajánlásokat, javaslatokat tegyünk a gyülekezeteknek és minden közegyházi szervezetnek. Mi már videokonferencián keresztül tesszük ezt. A Zsinati Elnökségi Tanács a következő ülésein foglalkozik majd például az interjúban említett kérdésekkel, az online gyűlésekkel, ekkor hivatalos ajánlást is elfogadunk majd. A nehézséget az okozza, hogy olyan eljárásrendet javasoljunk, amely a legkisebb gyülekezettől a Zsinatig bezárólag minden testületnek alkalmazható és kivitelezhető.
Döntések veszélyhelyzetben
Elhalasztják az áprilisi zsinati ülésszakot, a Zsinati Tanács májusi ülését, valamint az egységes lelkészképesítő vizsgát, továbbra is zavartalan a lelkészi nyugdíjkiegészítések és a hittanpénzek folyósítása. Kattintson az Elnökségi Tanács első online ülésének részleteiért!
– Ezek szerint online ülésezhet a Zsinat száz tagja?
– Elképzelhetőnek tartom, de ennek technikai megvalósítását még ki kell dolgozni. Önigazgató demokratikus testület vagyunk, dönthetünk úgy, hogy a veszélyhelyzet miatt eltérünk a személyes részvételtől. Nyilvánvaló, hogy a „háborús” helyzet megszűntével vissza kell térni a normál eljárásokhoz.
– Mi történne, ha egy presbitériumból sokan megfertőződnének a koronavírus miatt?
– Erre a nem várt esetre is tartalmaz rendelkezést a hatályos jogi szabályozásunk, hiszen vannak választott pótpresbiterek. Ha egy presbiter kiesik, pótpresbitert kell behívni helyette. Törvényeink szerint a testület felének jelenléte szükséges ahhoz, hogy döntéseket hozhassanak. Ha pótpresbiterekből sem lenne elég, végső esetben – jogszabályaink szerint, függetlenül a járványhelyzettől – időközi presbiterválasztást kellene kiírni, személyes véleményem szerint akár online is, ha úgy dönt a gyülekezet. De ennek ki kellene dolgozni a megfelelő eljárásrendjét, és biztosítani hozzá a megfelelő technikát is. Hangsúlyozom, a Zsinati Elnökségi Tanács a válsághelyzetben hetente tanácskozik, és szükség szerint dönt az aktuális kérdésekben.
Az interjú megjelent a Reformátusok Lapjában.