Egy éve várt szolgálat

Évszázados múltra tekint vissza az a gyakorlat, hogy a Nyíriben szolgáló református lelkipásztor vezeti a szomszédos Füzérkomlós és a határ menti Hollóháza református gyülekezeteit is. Mindhárom gyülekezetnek saját temploma és önálló presbitériuma van, és anyagilag sem függnek egymástól. Külön alkalmakat tartanak, de néha-néha „összejárnak” a gyülekezeti tagok. Legutóbb például nyáron, háromnapos hitmélyítő csendességen találkozhatott egymással a három gyülekezet, de a már hagyományosnak számító adventi koncert is közös alkalom.

A porcelángyáráról elhíresült Hollóháza csupán három és fél kilométerre fekszik a szlovák határtól. Az üzemben egykor ezerkétszázan is dolgoztak, mára ez a létszám hatvanra apadt. A porcelángyár boltját vezette egykor Farkas Zoltán. Vele a nyolcszáz lelkes község református temploma előtt találkozunk. A ma már nyugdíjas férfi még jól emlékszik arra, amikor a rendszerváltás előtt Petró Béla református lelkipásztor felhívására összeszámolták a katolikus többségű falu reformátusait.

– Hetvenhét személyt írtunk össze akkor. Tiszteletes úr pedig mondta, hogy szeretne nekünk istentiszteletet tartani 1989 karácsonyán. Egy régi iskolai teremben gyűltünk össze – idézi fel emlékeit a presbiter. Ekkor merült fel először a gyülekezetben a templomépítés gondolata. Ezt Hollóháza első embere is támogatta: a falu elején, egy kis utcában fekvő telket ajándékozott a helyi reformátusoknak.

A telekre Csongrády János budapesti építész egy kereszt alaprajzú, apró templomot tervezett, amelynek építéséhez 1993-ban fogtak hozzá. – Igazi közösségi munka volt – mondja Farkas Zoltán. Felidézi, hogy a gyülekezet tagjai a közeli erdőből hordták össze a templom építéséhez szükséges termésköveket, majd vésték őket formára. A mediterrán hangulatú, kis bazilikára emlékeztető templom szögletes kupolát is kapott, szentelését 1996 szeptemberében tartották. Azóta minden vasárnap délelőtt kilenc órakor gyűlnek össze itt istentiszteletre a hollóházi reformátusok.

A 72 tagú gyülekezet létszáma az elmúlt harminc évben 22-re csökkent, de a közösség lelkesedése töretlen. Az évek alatt a templom és környéke folyamatosan szépült és fejlődött: haranglábat építettek a két, Erdélyből kalandos úton a gyülekezethez került harangnak, amelyeket később elektromosan vezérelhetővé alakítottak át. Vida Sándor debreceni kovácsmester először csillárt, majd kaput, kerítést, végül szószéket készített a gyülekezetnek, ettől az évtől kezdve pedig padfűtés teszi komfortosabbá a téli alkalmakat. Talán nincs is másik gyülekezet az országban, ahol az úrvacsorát hollóházi porcelánból készült kehelyből vehetnék magukhoz a bűnbocsánatra vágyó hívek, vagy szintén hollóházi keresztelőkancsóból csöppenne a csecsemők fejére a keresztvíz.

Hollóházától délkeletre fekszik Füzérkomlós. A háromszáz fős településen a legutolsó népszámláláskor a lakosság mintegy húsz százaléka vallotta magát reformátusnak, közülük nagyjából húsz-huszonkét fő az, aki rendszeresen részt is vesz a tíz órakor kezdődő vasárnapi istentisztelteken. Az 1800-as évek elején épült templom teljesen megújult ebben az évben. A tizenötmillió forintos kormányzati támogatásból új tetőszerkezetet és tetőborítást kapott az épület és a torony is, valamint kívül-belül újrafestették. A templom új padlót is kapott, a mennyezet pedig lambériaborítást, valamint kilenc festett fakazettát.

A templomszentelésre idén már nem kerül sor a felfutó koronavírus-járvány miatt, de még nincsenek is készen teljesen a felújítással. Hátravan még az ablakok cseréje, valamint a szószék koronájának felújítása is. A koronát korábban a fiókáit saját vérével tápláló pelikán fából faragott alakja díszítette. A jelenlegi ablakok helyére pedig szintén református szimbólumokat ábrázoló, színes, többrétegű üvegek kerülnek majd fa keretben, amelyet a Zempléni Egyházmegye építési támogatásának, illetve egy presbiter nagyvonalú adományának köszönhetően valósíthat meg a gyülekezet.

– Jól megmutatta a gyülekezet összetartó erejét a felújítás – mondja Vidumánszki Erzsébet presbiter, a gyülekezet pénztárosa, miközben végignéz a száz ülőhelyes templomon. Mint kiderül, a közösség aktív szerepet vállalt a felújításban, például ők csiszolták és festették újra a templom padjait. – Sőt, még katolikus testvérek is segítettek, nagyon boldogok vagyunk – vallja az asszony, az öttagú presbitérium egyedüli női tagja.

Bár nem Füzérkomlóson született, de már negyven éve a településen él, és nagyon szereti a falut, akárcsak a református templomot. – Sokfelé járok a világban, annyi sok szép templomot és más csodát láttam, de mindig alig várom, hogy újra itt legyek, ebben a közösségben.

Füzérkomlóstól alig két kilométerre fekszik a háromszázötven lelket számláló Nyíri. A reformátusok aránya a helyi lakosságban – az emberek saját bevallása szerint – eléri a 40 százalékot. Olvasóinknak ismerős lehet a település és az ott szolgáló lelkipásztor, Orbánné Verók Zsuzsanna neve, ugyanis két évvel ezelőtt közöltünk riportot annak apropóján, hogy a gyülekezet a régi parókiaépületet vendégházzá alakította át.

– Mire megnyithattunk volna, beütött a koronavírus – kezd bele az értékelésbe a lelkész. A gyülekezet eleinte ifjúsági szállásként szerette volna működtetni a vendégházat, de a vírushelyzet miatt elmaradtak az iskoláscsoportok és a gyülekezeti kirándulások is. – Muszáj volt más útvonalon is elindulni, ezért különböző szálláskereső oldalakon is jelen vagyunk, elsősorban onnan érkeznek a vendégeink – újságolja a lelkész. Ebben az évben kicsit későn indult a szezon, de utána szinte mindennap volt vendég a parókiából lett vendégházban.

A gyülekezet szomorúságára a koronavírus-járvány miatt eddig szinte kihasználatlanul állt a tavaly felújított gyülekezeti ház, amelyet 2020 januárjában adtak át. – Jött a vírus, így a legnagyobb fagyban sem mentünk fel a templomból, mert azt mondták a testvérek: mivel az kisebb, zárt terem, akkor inkább – ha hideg is – maradjunk a nagyobb légterű templomban. A Nyíri Református Egyházközség 1804-ben épült templomában – eltérően a hollóházi vagy a komlósi templomtól – még nincs padfűtés.

A nyíri gyülekezet büszke arra, hogy eddig 33 lelkipásztor szolgált már közöttük. – Gönc és Vizsoly közelsége is közrejátszhatott abban, hogy Nyíriben viszonylag korán volt már református lelkész Kápolnai Máté személyében, aki 1579 nyarán kezdte meg a szolgálatot a faluban – tájékoztat Orbánné Verók Zsuzsanna.

De nemcsak a lelkészek száma, hanem az is büszkeséggel tölti el a gyülekezetet, hogy november 21-én Nyíriből szólhat Isten igéje a Kossuth Rádió hullámhosszán. Az éteri szolgálatra Orbánné Verók Zsuzsanna már egy éve készül.

– Eredetileg tavaly jött volna a rádió hozzánk, ugyanígy, év vége felé, de végül lemondták, mert sokan megbetegedtek a stábból, ezért inkább budapesti és Pest megyei gyülekezetekből közvetítettek istentiszteletet – idézi fel a történteket a lelkész.

– Másfél hónapja újra felhívtak, hogy most lenne lehetőség, mi pedig szerettünk volna részesei lenni ennek – teszi hozzá.

Orbánné Verók Zsuzsanna tudatja, hogy a prédikáció már készen van, alapja pedig ugyanaz az igeszakasz lesz, mint amelyre a tavalyit felépítette volna. Az az ige nem eresztett – szúrja közbe a lelkipásztor. Hozzáteszi, hogy a gyülekezet kicsiny kórusa is vállal szolgálatot ezen a jeles vasárnapon. A lelkészen kívül természetesen a gyülekezet is készül a rádiós istentiszteletre, lelkiismeretesen gyakorolják az énekeket, hogy rádióképes legyen az előadás.

Rendkívüli lehetőségnek érzik, hogy egy határ menti, hegyek között megbúvó egyházközség, mint Nyíri és két társgyülekezete megmutathatja magát, hírt adhat magáról, hogyan igyekeznek az itteniek Istenhez hűségesek lenni, a gyülekezet közösségéhez való tartozásukat megélni.

A november 21-i vasárnap nemcsak a rádiós szolgálat miatt lesz különleges, hanem azért is, mert rendhagyó módon Hollóházán és Füzérkomlóson elmarad az istentisztelet. – Megkértem az ottani testvéreket, hogy jöjjenek át Nyíribe, legyünk együtt ezen az alkalmon.