A humor egyetemes nyelvét minden kultúra megérti, és a nevetés erejét alkalmazva képes a nehézségek feletti könnyedség érzését megteremteni. Hol van a határ a humor és a bántás között? Mit tartanak viccesnek az emberek? Hogyan nézne ki az élet humor nélkül? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozott Molnár Ambrus és vendége, Kovács András Péter humorista a Világ/nézet legutóbbi részében.
Közismert, hogy a humor az élet sója. Szükségünk van rá az emberekkel való kapcsolat kialakításában és annak fenntartásában, és ennek a segítségével viselünk el olyan helyzeteket is, amelyeken nem tudunk változtatni.
Molnár Ambrus vendége, Kovács András Péter humorista megpróbálta definiálni, mi is a humor. Kifejtette, hogy a szó latinul testnedvet jelent, és az a képzettársítás tartozik hozzá, hogy a testnedvek áramolnak bennünk, így segítenek minket egészségesen tartani. – A humornak is ez a célja, hogy ez az áramlás, az egészséges lélek és világszemlélet megmaradjon. A humor tulajdonképpen az agynak a túlélőmechanizmusa – hangsúlyozta a humorista.
Kovács András Péter úgy véli, a nevetés az agy részéről egy olyan reakció, amivel fel tudja dolgozni a feldolgozhatatlant. A humorista szerint a humor segítségével közelebb kerülhetünk egy adott probléma megértéséhez, ami aztán meggátolja annak növekedését, és a megoldásában is segíthet.
A humor feszültségkeltő hatása kapcsán Kovács András Péter úgy gondolja, fontos elkülöníteni két kategóriát: az építő, illetve a romboló típusú humort. Előbbi összehozza az embereket, és egy jelenség megértését, a frusztráció csökkentését segíti. Megkönnyíti olyan helyzetek elviselését, amelyeken alapvetően nem tudunk változtatni, mert rajtunk kívülálló okok határozzák meg. Utóbbi pedig feszültséget szít, növeli az agressziót, a frusztrációt és az értetlenséget.
A humor és a keresztyénség összeegyeztetését illetően Kovács András Péter elmondta, ez a kettő nem egy szinten él a tudatunkban. A nevetés egy annyira alapvető emberi ösztön, mint a nemi vágy vagy az indulat, ami feltör. Nyilván mondhatjuk az indulatra, hogy nem keresztyéni, de attól még az indulat feltör, és kezelni, csatornázni kell. Molnár Ambrus hozzátette ehhez, hogy a keresztyénség számára is kiváló eszköz lehet a humor például arra, hogy alázatosak maradjunk. Ha tudunk nevetni önmagunkon, akkor nehezebben esünk abba a hibába, hogy túl komolyan vesszük magunkat, túl sokat gondolunk magunkról.
Szó esett még a műsorban a humor és a bántás közti határról, illetve arról is, hogyan nézne ki az élet humor nélkül.