Évszázadok óta őrzi reformátusságát Mezőtúr. Két templom mellett kiterjedt oktatási és szociális intézményi hálózat is szolgálja ott Isten ügyét. A gyülekezet számára nemcsak a hagyományok ápolása a fontos, hanem nyitottak és partnerek a megújulásban is. Mindezekről az egyházközség vezető lelkipásztoraival, Mihalina Lászlóval, Mihalináné Lipták Judittal, valamint a presbitérium vezetőjével, Bányainé Nagy Mária főgondnokkal beszélgettünk, annak apropóján, hogy nagypénteken a csaknem kétszázötven éves mezőtúri belvárosi református templomból közvetít istentiszteletet a Kossuth Rádió.
A Hortobágy-Berettyó partján fekvő Mezőtúr egyike azoknak a településeknek, ahol a magukat vallásosnak valló lakosok között túlnyomó többségben vannak a reformátusok. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint arányuk meghaladja a hatvanhárom százalékot. A kimagasló eredmény annak fényében talán nem annyira meglepő, hogy Mezőtúron mindig is többségben voltak a reformátusok, amióta a városlakók az országban az elsők között tették magukévá a reformáció tanait. 1530-ban megalapították az első magyarországi protestáns középiskolát, amelynek első rektora a városban térítő Szegedi Kis István volt.
4+1 TEMPLOM
A református hitre áttért gyülekezet középkorban épült templomának építőköveit a török hódoltság idején a Berettyó mellett épülő vízimalomgát építéséhez használták fel a megszállók. A török pusztítás elől elmenekülő, szegénységbe taszított mezőtúriak ezután nádból készült templomban dicsőítették Istent. A bujdosásból hazatérő lakosok 1700-ban fogtak bele harmadik templomuk építésébe, amelyet egy rác támadás miatt félbehagytak, ismét menekülniük kellett. Csak évtizedekkel később tudták befejezni az építkezést, a torony a feljegyzések szerint 1734-ben készült el.
A növekvő lakosságot a templom nem tudta kiszolgálni, így a túri eklézsia 1788-ban új templom építése mellett döntött. A negyedik templom négy év alatt készült el, köveit ökrös szekérrel szállították a hívek Tokajból és Sárospatakról. A ma is álló, kétezer főt befogadni képes épület abban a korban épült, amikor a protestánsok nem építhettek utcára néző és oda nyíló ajtóval templomot. A belvárosi református templom végül 1845-ben kapott utcafronti, monumentális bejáratot az akkori nagy átépítés során. A négy jón oszlop tartotta timpanonon a „Jöjjetek el, imádjuk az Urat!” felirat olvasható.
Száz évvel a belvárosi templom építése után, 1894-ben tették le az újvárosi református templom alapkövét, két évvel később pedig már fel is avatták a neogótikus épületet. Az akkor közel 24 ezer fős Mezőtúron a reformátusok száma megközelítette a húszezret, emiatt vált szükségessé új templom építése az új városrészben. A második világháború után az újvárosi templom is a belvároshoz tartozott: két templom, de egy egyházközség.
EGY GYÜLEKEZET
A második világháború után mezőtúri lakossága jelentősen megfogyatkozott, a kommunizmus évei pedig tovább csökkentették a reformátusok számát. A rendszerváltás utáni gyarapodást lassú csökkenés követte, jelenleg mintegy négyszáz egyházfenntartót tart számon a Mezőtúri Református Egyházközség. Mihalina László és felesége, Mihalináné Lipták Judit hét éve vezeti a gyülekezetet, állhatatos munkájuknak köszönhető, hogy a gyülekezeti létszám az elmúlt években növekedésnek indult. Mellettük még négy intézményi lelkész szolgál az egyházközségben: Égerné Tamás Annamária, Éger Ádám, Gyurasicsné Uherkovich Éva és Kiss-Forró Éva.
– Amikor minket hét éve beiktattak gyülekezetvezető lelkésznek, egymás között megfogalmaztuk, hogy célunk a gyülekezet gyarapodása, lelki fejlődése – mondja Mihalináné Lipták Judit, aki a teológia elvégzése után egy évet töltött el férjével az Egyesült Államokban, az egyik atlantai gyülekezetben.
A legnagyobb különbség egy ottani és egy tradicionális magyar gyülekezet között Mihalina László szerint az, hogy rájuk nem a vasárnapi, egyórás keresztyénség, azaz a népegyházi lét a jellemző, mint sok hazai gyülekezetre, a vallás és a közösség sokkal inkább az életük része. – Szinte az egész életüket átszövi a keresztyénség, aktívan részt vesznek a gyülekezet életében. A számos rétegalkalom között mindenki megtalálhatja azt, amely számára fontos vagy érdekes, a vasárnapi egy óra hossza, a közös istentisztelet pedig valójában a rétegalkalmakon résztvevő gyülekezeti tagok nagy találkozója – mondja Mihalina László.
ÚJ GYÜLEKEZETI MODELL
Bár a mezőtúri gyülekezet tradicionális közösség, mégis nyitott azokra az újításokra, amelyeket a gyülekezetet vezető lelkészek elgondoltak, az Atlantában szerzett tapasztalatok nagyban segítik a lelkészházaspárt a gyülekezetmegújító munkában.
– Imádkozunk ezért. Hét évvel ezelőtt úgy kezdtük el a szolgálatunkat, hogy a gyülekezetben szolgáló lelkipásztorok és a munkatársi közösség elkezdett imádkozni azért, hogy Isten mutassa meg azt az utat, amelyen nekünk járnunk kell – mondja Mihalináné Lipták Judit. A munkatársi imaközösség azóta is aktív, havonta egyszer találkoznak, és imádságban viszik az Úr elé kéréseiket és kérdéseiket. A gyülekezet azóta a lelki fejlődés és a gyarapodás útját járja.
A lelkészek lényegesnek tartják, hogy ne csak kapcsolódási pontot teremtsenek a közösség tagjainak, hanem tanítsák őket a hit és Isten dolgaira, hogy ne csak hallgatói legyenek az Igének, hanem kérdések támadjanak bennük, amelyeket meg is tudnak fogalmazni és fel mernek tenni, majd valóban szolgáló közösséggé váljanak.
KISCSOPORTOKBAN AZ ERŐ
A gyülekezet lelki fejlődéséhez az utat a lelkészek a számos kiscsoportos alkalom létrehozásában találták meg. A meglévő bibliaóra mellett már korábban létrehoztak még egy bibliaórás csoportot, majd egy ifjúsági csoportot a hittantáboros gyerekek részvételével, amit a nagy népszerűség miatt még egy ificsoport életre hívása követett, így már van „nagy ifi” és „picifi” is. Előbbi a gimnazisták, utóbbi az általános iskolás felsősök csoportja. Az ificsoportok tagjai rendszeresen szolgálnak is a gyülekezetben: aktívan segítik a kézműves délutánokat, ifjúsági napokat szerveznek, és szívesen vállalnak az istentiszteleten liturgikus szolgálatot, valamint énekelnek és hangszeren játszanak a gyülekezet ifjúsági zenekarában.
Néhány éve önszervező módon alakult Kékkereszt csoport a gyülekezetben, amelynek alkalmain nemcsak az alkohol fogságából szabadultak, hanem a családtagjaik is aktívan részt vesznek. Indult bibliatanulmányozó csoport is, ezt nem titkolt módon azért hozták létre, hogy a gyülekezet aktív magja még közelebb kerülhessen egymáshoz és Istenhez. – Velük indult el végül a Keresztkérdések nevű csoportunk, ahol tíz alkalmon tanulmányozzuk Márk evangéliumát. Idén tavasszal már a negyedik kört indítottuk el. Eddig körülbelül negyven ember vett részt, és most már kiléptünk a gyülekezeten kívülre is, olyanokat is megszólítunk és hívogatunk, akik csak most ismerkednek Isten Igéjével, és szeretnének közelebb kerülni hozzá – mondja Mihalina László.
A Keresztkérdések csoportból nőtte ki magát a házaspáros hét, a hét minden napján szerveznek programokat a házaspároknak, akik együtt vacsoráznak, filmet néznek vagy pódiumbeszélgetésen vesznek részt, előadásokat hallgatnak. A lelkészek elmondása szerint ezeknek az alkalmaknak is köszönhető a közösség gyarapodása újabb családokkal.
A gyülekezetben tavaly gyászfeldolgozó csoport is indult a Covid okozta számos haláleset miatt. – Nagyon sok gyászeset történt, rengeteg olyan embert láttunk magunk körül, akik veszteséggel küzdöttek – mondja Mihalináné Lipták Judit.
– Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, ezek megerősítettek bennünket abban, hogy erre szükség van, így ősszel újabb csoport elindítását tervezzük – teszi hozzá. Elmondja azt is, hogy mivel a gyülekezetre ők missziói közösségként tekintenek, így a gyászfeldolgozó alkalmat a városban is meghirdették, és többen jöttek el olyanok, akik nem voltak – eddig – a gyülekezet tagjai. – Számukra ez kapcsolódási pont volt – magyarázza. A gyászfeldolgozó csoport mellett az elmúlt években újra megteremtették a személyes lelkigondozás intézményét is az egyházközségben, amire a tapasztalatok szerint nagy igény van.
Református istentiszteletet közvetít a Kossuth Rádió április 15-én, nagypénteken délelőtt 10 órakor a mezőtúri belvárosi református templomból. Igét hirdet: Mihalina László lelkipásztor.
NŐSZÖVETSÉG
A mezőtúri gyülekezet másik támasza a Nőszövetség, tagjainak igen aktív szolgálata nélkül a közösség nem tartana ott, ahol most. Bányainé Nagy Mária, a gyülekezet főgondnoka sem emlékszik pontosan, mióta is munkálkodik a gyülekezetben a Nőszövetség, de fel tudja idézni azokat a történeteket, amelyeket édesanyja beszélt neki az asszonyok második világháború előtti munkájáról. – Amikor felnőttként tagja lettem a gyülekezetnek, engem is hívott ebbe a szolgálati közösségbe az akkori lelkésznő, és azóta is tagja vagyok – mondja a főgondnok, aki szerint azért is jó, hogy a gyülekezetnek két temploma, két gyülekezeti háza és nagyon sok alkalma van, mert így mindig van feladata az asszonyoknak.
Ők felelnek a szerda esti Keresztkérdések előtti közös vacsorákért, szervezik a nőszövetségi vásárt, háttérül szolgálnak a szeretetvendégségeknek és más alkalmaknak, de időnként „csak” azért gyűlnek össze, hogy együtt legyenek, építsék és tanítsák egymást az Ige alapján. – Mindig azt figyeljük, hol tudunk gyakorlati módon, kétkezi segítséget nyújtani a gyülekezetnek. A nőszövetségi segítséget szó szerint forintra is váltják, ugyanis az elmúlt évi adventi és húsvéti vásáron annyi pénzt gyűjtöttek, amennyiből fel tudták újítani a gyülekezeti konyhát, ahol most akár húsz főre is tudnak főzni.
Azt már csak halkan teszi hozzá a nőszövetségi beszámoló után Mihalina László, hogy férfikör is működik a gyülekezetben, akik amikor összegyűlnek, Igét tanulmányoznak, imádkoznak, énekelnek, majd szintén kétkezi munkával segítik a gyülekezetet. – Áprilisban tartunk majd olyan délutánt, amikor a Nőszövetség és a férfikör tagjai találkozhatnak egymással – mondja a lelkész.
INTÉZMÉNYRENDSZER
A Mezőtúri Református Egyházközség kiterjedt szociális és oktatási intézményhálózatot működtet: két idősek otthonát, egy középiskolát, egy általános iskolát, egy diákotthont és egy óvodát tart fenn, októbertől pedig bölcsőde is szolgálja majd a református nevelést az alföldi városban.
Az idősek otthonáról megtudjuk, hogy azt a kezdetekkor a magukról már gondoskodni nem tudó nőszövetségi tagoknak hozták létre, akikhez rendszeresen bejárnak „utódaik”, és beszélgetnek, együtt imádkoznak velük. – És nagyon örülünk egymásnak. Többször mondták, hogy sajnálják, amiért nem tudnak aktívan részt venni a feladatokban. Azzal nyugtatjuk őket, hogy az is nagy segítség, ha van, aki imádkozzék a másikért – mondja Bányainé Nagy Mária. A két idősotthonnak jelenleg 230 lakója van, és 120 embernek ad munkát.
– Ebben az évben adunk majd hálát azért, hogy harminc éve került újra református fenntartásba az iskolarendszer, és ez nagyon sokat számít – jelenti ki Mihalina László. A beszélgetés alatt kiderül, hogy évi hatvan-hetven konfirmandus vállalja a fogadalomtételt az iskolából, és minden évben indul felnőttkonfirmandus-csoport is. Bár viszonylag nagy az elvándorlás az érettségizett fiatalok között, de tanulmányaik végeztével többen visszatérnek Mezőtúrra és a gyülekezethez is. – Az is előfordul, hogy volt diákjaink kérnek fel bennünket házasságuk megáldására, gyermekeik megkeresztelésére – mondja Mihalináné Lipták Judit.
De nem csak szociális és oktatási intézményt tart fenn a mezőtúri gyülekezet. A reformáció 500. évében hozták létre a Mezőtúri Református Látogatóközpontot, hogy a felújított belvárosi templomot toronylátogatással, a református ókönyvtárat, az iskola- és egyháztörténeti kiállítást, valamint a gimnáziumi főépület nagytermét bemutathassák a látogatóknak.
NAGYPÉNTEKI SZOLGÁLAT
A mezőtúri református gyülekezet különleges istentisztelettel készül nagypéntekre, a Kossuth Rádió élőben közvetíti az alkalmat. – Nagypénteki istentiszteletünk a nagyheti bűnbánati sorozatunk szerves része. Hagyomány nálunk, hogy nagypénteken passiós istentiszteletet tartunk. A felnőttkórusunk énekkel készül, valamint az 1612-es Szenci Molnár-passiót adjuk elő. Ebben több lelkészkollégánk is vállalt szerepet – mondja Mihalina László.
– Ami nagypénteken elhangzik Jézus kereszthaláláról és a megváltásról, az a Kossuth Rádió hullámhosszán sok hallgatóhoz juthat el, ezért a rádiós szolgálat különösen nagy lehetőség az evangelizációra – teszi hozzá Bányainé Nagy Mária.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak! Keressék a templomokban és az újságárusoknál!