Ott van igaz egyház, ahol van diakónia is...

Lankás dombok között vezet az út a Győrtől néhány kilométerre fekvő Mezőörsre, a tíz éve felújított református templom hamar a szemünk elé tárul. Mellette áll a parókia, a Mátyás Lajos Gyülekezeti Ház, a parókia kertjében frissen telepített gyümölcsfák sorakoznak, mellettük közösségi teret alakítanak ki éppen. A környezet gondos ápoltságról vall: szépen nyírt gyepet, metszett fákat és bokrokat látunk. Kicsit olyan érzésünk van, mintha német vagy svájci gyülekezet otthonában járnánk.

Rácsodálkozás közben Tóth Károly főgondnok köszönt a mezőörsi parókia előtt. Behív az épületbe. – Nézzük meg, amíg megérkeznek a többiek – javasolja, én pedig egyetértőn lépek be a hátsó férfibejáraton.

2011-ben teljes felújítást végeztek a mezőörsi református templomon, a munkálatok folyamán különös figyelmet szenteltek a szószék kupoláját díszítő, fából készült Szent Korona-másolatnak. – Kárpát-medencei kuriózum, alig néhány templomban található csak hasonló – mondja a koronáról Tóth Károly, aki 2009 óta gondnoka a gyülekezetnek. Megtudom azt is, hogy a fakoronát aprólékos munkával restaurálták, visszahelyezésekor pedig belsejében az utódokra hagyták a gyülekezet rövid történetét, valamint a korona eredeti elemeit is. A falra akkor került fel a mezőörsi lelkipásztorok emléktáblája.

A szószék mellett álló, ötmanuálos elektromos koncertorgonát a gyülekezet a templom 165 éves jubileumára készíttette tömör tölgyfából. A mezőörsi hangszerben öt hangszín van, többek között a Művészetek Palotájában lévő, szintén ötmanuálos orgona hangkészlete, valamint négy híres európai katedrális orgonájának hangszínei.

A főbejárat előtt a reformáció 500. évfordulójára impozáns méretű emlékművet állíttatott a gyülekezet. Egyik oldalán a történelmi áttekintés mellett a reformáció pártfogói és a reformátorok neve olvasható, a másikon az ellenreformáció áldozatai, köztük a gályarabnak elhurcolt mezőörsi lelkipásztorok.

– Ujvári János és Kocsi Csergő Bálint nevét és a Zsinat székházában lévő emléktábla másolatát vésték a székely kaput mintázó emlékműre, amelyen nemzeti és egyházi motívumok és fontos évszámok is megjelennek.

Ujvári János gályarab prédikátor előtt tisztelgett a mezőörsi gyülekezet akkor is, amikor az egyik helyi étterem és panzió megvásárlása után a szeretetotthonnak nevet választott. A 2005-ben megvásárolt ingatlan átalakítását a konyhával kezdték, amely ellátta az akkor még önkormányzati óvoda és iskola étkeztetését, a falu szociális étkeztetését, később pedig további helyi és környező települések lakóit és intézményeit.

– Az induláskor mindössze két református szeretetotthon működött a Dunántúli Református Egyházkerület területén, egy Kaposváron, egy pedig Hévízen. A szeretetotthon alapításában az elsődleges szempont az volt, hogy segítsünk a rászoruló embereken, a másik pedig, hogy munkahelyeket teremtsünk – mondja Szőke Barnabás lelkipásztor, aki 2014 óta polgármestere is a Győr-Moson-Sopron megyei településnek. A lelkész szerint teológiai alapja is van annak, hogy a gyülekezet szeretetotthont alapított. – Kálvin fogalmazta meg négy pontban, melyek az igaz egyház jellemzői: ahol hirdetik az Igét, kiszolgáltatják a sákramentumokat, van egyházfegyelem, de a negyediket gyakran elfelejtjük. Ott van igaz egyház, ahol van diakónia is.

Az Ujvári János Református Szeretetotthon hat év működés után átvette az önkormányzattól a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés feladatait, újabb hat év múlva pedig további tagintézményekkel bővült. – Hosszú tárgyalások után, 2017 őszén vettük át három Veszprém megyei település – Pápakovácsi, Külsővat, Szőc – és a Győr-Moson-Sopron megyei Jobaháza idősotthonának fenntartását. Mezőörsön 36 a gondozotti létszám, Pápakovácsiban 112, Külsővaton 198, Szőcön 160, Jobaházán pedig 85. A csaknem hatszáz lakó testi-lelki jólétéről mintegy háromszáz munkatársunk gondoskodik – sorolja a lelkipásztor. Szőke Barnabás elmondja azt is, hogy az egyházközség tervei szerint további szociális intézmények fenntartását, üzemeltetését venné át a Dunántúlon az állami fenntartótól.

– Egészen más a fenntartó és az intézmény vezetői, dolgozói közötti együttműködés, amióta 2017-ben csatlakoztunk az Ujvári János Református Szeretetotthon intézményrendszeréhez – ismeri el Bornemissza Melinda intézményvezető, aki az integráció előtt helyettes vezető volt a Veszprém Megyei Idősek Otthonainak Egyesített Szociális Intézményében. Szerinte az átvétel után sokkal gördülékenyebb lett a kapcsolattartás a fenntartó és az otthonok között, utóbbiakra pedig a családias légkör lett a jellemző.

Intézményvezetőként fontos változás számára az is, hogy az egyházi átvétellel együtt jogi segítség is érkezett hozzájuk, a lelkészi hivatal jogi képviselője nemcsak tanácsokkal segíti az idősotthonok munkáit, hanem sok feladatot is elvégez. – Korábban jogi ügyekben nem tudtunk hova fordulni, kiszolgáltatott helyzetben volt az intézmény. Most ez a közös tevékenykedés biztonságérzetet ad – mondja Bornemissza Melinda. A fenntartóváltás utáni változások közül a számonkérést is kiemelte. – Már nem az a fajta számonkérés van nálunk, ami végül kedvezőtlenül befolyásolja, visszaveti a dolgokat, hanem inkább a hiba közös kijavításán van a hangsúly, nem az elmarasztaláson.

Néhány éve a lakók között széles körű felmérés készült egy szakdolgozathoz. Ebből kiderült, hogy az egyházi átvétel után ők is érezték a változást, és a legtöbb gondozott pozitívként értékelte. – Ez pedig a lelkészeink szolgálatának köszönhető – hangsúlyozza az intézményvezető. Kiemeli, hogy a lakók felvételekor nincs felekezeti megkötés, de az istentiszteletek látogatásának lehetősége mindenki előtt nyitva áll. Ehhez hasonlóan a munkatársak felvételekor sem előírás a református vallás.

Eizler Csaba már 2018 óta szolgál intézményi lelkészként az Ujvári János Református Szeretetotthonban. Hozzá tartozik a pápakovácsi és a szőci részleg, amelyeket váltott naponként látogat.

– Rövid istentiszteletet tartok minden délelőtt, aki szeretne ott lenni, annak segítünk az eljutásban is – mondja. Az intézményi lelkész örömmel teszi hozzá, hogy az otthon dolgozói is szívesen vesznek részt ezeken az alkalmakon, ha munkájuk és idejük lehetővé teszi. Pápakovácsiban az új társalgóban, míg Szőcön a szeretetotthon kápolnájában gyűlnek össze Istent dicsőíteni.

Meglátása szerint azok a percek, amelyek alatt az ellátottakat visszakísérik szobáikba, jó kapcsolódási pontot nyújtanak a személyesebb találkozásra, sokszor még a szobában is folytatódnak a folyosón elkezdett beszélgetések. A lelkész szerint külön közösséget alkotnak az otthonokon belül azok a szobák, amelyek lakói egészségi állapotuk miatt már segítséggel sem tudnak eljutni az istentiszteletekre. – Ők tényleg várják, hogy egy-egy alkalom után őket is meglátogassuk. Örülnek a közös éneklésnek, az igei biztatásnak és a jó szónak – osztja meg Eizler Csaba.

Hasonlóak a tapasztalatai Kólya Lajosnak is, aki Külsővaton és Jobaházán végez szolgálatot. – Arra törekszem a szolgálatok idején, hogy megtalálható legyek. Örülök, ha megszólítanak a folyosón, ha van kihez mennem és ha van igény Isten szavára. – Meglátása szerint lelki növekedés is érezhető az intézményekben, ami szerinte Isten áldásán túl a munkatársi összefogás eredménye is. A lelkész mindig tart néhány igés kártyát a zsebében, hogy a születésnaposok mellett azoknak is adhasson, akinek szükségük van Isten bátorító szavára. – Jó az irány, jó az út. Remélem, hogy Isten ad majd további erőt ahhoz, hogy ilyen összefogással tudjunk tovább szolgálni és megállni a lakók mellett. Vannak nagyon nehéz helyzetek is, de Isten mindig mögöttünk áll, a munkatársak és az egész gyülekezet mellettünk van. Így tudunk feltöltődni, és így tudjuk ezt a szolgálatot naponként, Isten kegyelméből végezni.

A mezőörsi gyülekezet nemcsak az idősek gondozásában, hanem a gyermekek nevelésében is oroszlánrészt vállal a településen. 2019-ben vették át az önkormányzattól a helyi óvoda fenntartását, szeptembertől pedig új óvodaépületben folytatódhat a munka. Az Országos Óvodaprogramban elnyert támogatásnak köszönhetően három csoportszobában összesen 75 kisgyermeket nevelhetnek keresztyén szellemben, illetve elindul a minibölcsőde is a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat támogatásával.

– Óvodai nevelésünk célja, hogy családias, szeretetteljes légkörben, a családdal közösen egyházi témájú élményekhez juttassuk gyermekeinket. Keresztyén lelki nevelésünk a nap minden percét áthatja, az érkezéstől a hazamenetelig – mondja Tóthné Szabados Márta, a Mezőörsi Tálentum Református Óvoda vezetője, aki húsz éve dolgozik óvodavezetőként. Itt az intézményi lelkész Nagy Éva, aki 2021 augusztusa óta látja el a szolgálatot a legfiatalabbak között. Az óvodapedagógusi végzettséggel is rendelkező lelkipásztor tudatosan készült az óvodai szolgálatra, és nagy lelkesedéssel vetette bele magát a feladatba. – Kicsit talán többet is akartam, mint ami hagyományosan a lelkész feladata, de ezt ráfogom a pedagógusi énemre – mondja tréfásan. – Nem csak a lelki életért felelek, a programok szervezésébe is bekapcsolódom, ott vagyok a munkamegbeszéléseken, sőt, mindenhol – fejti ki.

Munkájából kiemeli a családlátogatások fontosságát és a munkatársak lelkigondozását. – Lelki fröccsnek hívom azokat az alkalmakat, amelyeket hetente tartok az óvodai kollégáimnak. A személyes kapcsolatok és a köztünk lévő egység kialakulása és megőrzése miatt is fontosnak tartom ezeket az együttléteket és azt, hogy ha lehet, minden munkatársunk jelen legyen.

Mezőörsön 2019 óta a lelkészi hivatal szakmai, gazdasági és adminisztratív feladatokat ellátó tagjai segítik a lelkipásztor munkáját. A hivatal munkatársai fogják össze és irányítják a gyülekezeti életet és az intézmények működését, szervezik és lebonyolítják az egyházközség rendezvényeit, valamint kapcsolatot tartanak fenn a gyülekezeti tagokkal. A hivatal munkavállalói reformátusok, többségük a Mezőörsi Református Egyházközség tagja. A szakmai és a gazdasági vezetőség a gyülekezetet képviselve szoros kapcsolatban áll az intézményvezetőkkel, és irányítja az intézmények gazdasági működését. A kapcsolattartás nem merül ki a telefonos vagy az online megbeszélésekben, gyakoriak a személyes látogatások is a szeretetotthon részlegeiben és az óvodában. Ennek köszönhetően az egyházközség folyamatosan jelen van az intézmények életében, így szeretnék leküzdeni a földrajzi széttagoltságot és megvalósítani az egységben gondolkodást.

Szőke Barnabás 2001 szeptembere óta szolgál a mezőörsi gyülekezetben. Kezdetben – egyik teológiai professzora tanácsára – nem változtatott drasztikusan a kialakult szokásokon, inkább továbbvitte azokat. Elmondása szerint nem is nagyon volt miért változtatnia, elődje, a Mezőörsön 37 évig szolgáló Mátyás Lajos esperes-lelkipásztor gazdag életű, történelmére, hagyományaira büszke és tettre kész közösséget hagyott rá.

Azóta persze volt némi változás a gyülekezeti életben. A kétezres évek végén például annyira megszaporodtak a programok, hogy szinte minden hétvégére jutott egy-egy közösségi alkalom a vasárnapi istentiszteleten kívül. Hamar belátták, hogy a programbőség bizonyos szint fölött inkább hátrány, mintsem előny, így évek óta már csak havi egy alkalommal tartanak tematikus gyülekezeti rétegalkalmakat, programokat. – Minden évnek megvan a maga témája, az idei az áldás éve nálunk, amelynek az ároni áldás a központi Igéje. A téma visszaköszön több istentiszteletünkön, ünnepi alkalmunkon – mondja Szőke Barnabás.

A gyülekezeti hagyományok közül megtartjuk a gyülekezeti mendikálást, amikor szenteste a közösség tagjai bejárják a falut, és a családi házaknál karácsonyi énekeket énekelnek, valamint a házi istentiszteleteket novembertől márciusig. Az alkalmak házigazdája egy-egy gyülekezeti család. – Halottainkat a gyülekezeti tagok temetik el – emeli ki az egyik legbensőségesebb gyülekezeti szokást Tóth Károly.

A koronavírus-járvány a pezsgő mezőörsi gyülekezeti életre is rányomta bélyegét, ám a vezetőség nem szerette volna magára hagyni a közösséget, ezért az egyházközség hetilapot indított, amelyet a házi segítségnyújtásban dolgozók vittek el a híveknek, a vasárnapi igehirdetéseket pedig elérhetővé tették az interneten is. Megoldották azt is, hogy a szeretetotthonok lakószobáiban lévő televízión is láthassák azokat a gondozottak. Ezek a csatornák a járvány lecsengése után is megmaradtak, igaz, a gyülekezeti újságot már csak havi egy alkalommal adják ki, emellett a Dunántúli Református Lapot is megkapja minden gyülekezeti tag.

– Továbbá úgy döntöttünk, hogy minden gyülekezeti tagunknak megrendeljük a Reformátusok Lapját. Azért nem a Bibliaolvasó kalauzt, mert szerintünk egy újságot hamarabb kinyitnak, és abban nemcsak a napi Igét és a hozzá tartozó magyarázatot találhatják meg, hanem a cikkek révén a református identitás is erősödhet a mezőörsi gyülekezet tagjai körében – hangsúlyozza Szőke Barnabás lelkipásztor.