Halottak napja alkalmából az új református temető hősi parcelláját önkéntesek segítségével hozta rendbe a Pásztortűz Egyesület Kiskunhalason. A második világháborúban elesett katonák és hozzátartozóik, valamint az 1956-os forradalom áldozatai nyugszanak a sírokban, amelyek közül több igen rossz állapotban volt. Végső István történésszel, az egyesület elnökével beszélgettünk.
A civil szervezet Kiskunhalason, az új református temető hősi parcelláját hozta rendbe önkéntesek segítségével. Végső István történész portálunk kérdésére elmondta, hogy tizenkét éve foglalkozik régi sírokkal, hadisírokkal és azok gondozásával. A katolikus temetőben, illetve az új református temetőben is vannak hősi parcellák. Utóbbiban egy tizenkét sírt tartalmazó parcella és hősi sírkert található. A halottak között a második világháborúban elesett katonák és hozzátartozóik, polgári személyek, valamint az 1956-os forradalom áldozatai is vannak. – Mivel ezek hősi sírok, nem kell újra és újra kiváltani őket, és nem is temethetnek rájuk, de nagyon rossz állapotban voltak. Úgy éreztük, hogy nem tétlenkedhetünk tovább, egyesületünk összefogott önkéntesekkel, és gyorsan nekiláttunk a munkának. Lecsiszoltuk a sírkereszteket, kifestettük a betűket, pótoltuk a sírtáblákat, illetve kiszedtük a gyomnövényeket, amelyek akkorára nőttek, hogy nem lehetett beférni a sírokhoz – fűzte hozzá az egyesületi vezető.
Végső István legalább húsz éve kutatja a városban és a régióban lévő hadi sírokat. Az egyesülettel céljuk, hogy a nyughelyek környezetét méltóképpen gondozzák. Van, ahol lelkes halasiakkal sikerül megőrizni a rendet, de van, ahol újra és újra „nagy erőkkel” kell megjelenniük. Az egyesületi elnök foglalkozik második világháborús áldozatokkal, katonákkal és polgárokkal egyaránt, így állt rendelkezésére adatbázis, névsor, ha kellett a segítség az ott nyugvók azonosításához. Ebben a helyi parókia sokat segített, bármivel fordulhattak a lelkipásztorokhoz, például engedélykérelmekkel, amelyek a sírok gondozásához szükségesek.
Végső István kitért arra is, hogy Kiskunhalasnak valójában négy református temetője volt. Az első a református templom környékén lehetett, ezt már régen, több mint háromszáz éve felszámolhatták. Ahol most a Szilády Áron Református Gimnázium áll, ott is voltak sírok, amelyeket felszámoltak, exhumálva a halottakat. Ezt követően, kétszázötven évvel ezelőtt jött létre a régi református temető, egy későbbi területrendezés miatt pedig kialakították az új református temetőt nyolcvan-kilencven évvel ezelőtt, amely külterületen helyezkedik el. – A régi református temetőbe a gimnázium öregdiákjainak baráti körével járunk ki, főként öregdiákok, illetve tanárok sírjait hozzuk rendbe. Az ottani temetőcsősz, Drozdik Tibor sokat segít nekünk, vele szoktunk elmenni az elhanyagolt sírokhoz. Általában igyekszem azonosítani, hogy kikről van szó, próbálok egyfajta életrajzot is felvázolni, ezt az öregdiákoknak a közgyűlésen is elő szoktam adni, illetve ott, amikor a sírt gondozzuk, az önkéntes diákoknak, felnőtteknek, tanároknak. Elmesélem, hogy éppen kinek a sírjánál vagyunk, öregdiáknál, tanárnál, volt gimnáziumi igazgatónál, és az ő sírjaikkal is szoktunk foglalkozni – említette a történész.
Vannak olyan személyek, akikhez mindig visszatérnek: Szilády Áron egykori református lelkész, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Szatmári Sándor nyughelyével a Szatmári Sándor Kertbarát Kör elkezdett foglalkozni. Elmentek Ván Benjamin református lelkész sírjához, aki a két világháború között volt meghatározó alakja nemcsak a református gyülekezetnek, hanem az egész városnak. Váry Szabó István Kiskunhalas első polgármestere volt, és Kossuth Lajos futára is az 1848–1849-es szabadságharc idején. Gyárfás István, a jászkunok történetírójának sírját szintén rendbe hozták. Sáhó János, a gimnázium egykori tanárának nyughelyét is megtisztították. Komoly vállalásuk még a sírszobrának a helyreállítása. Ezt nyáron már elkezdték, az angyalszobor, amely jelenleg kőszobrásznál van, novemberben visszakerülhet a helyére.