Miután egy bíró visszavonta korábban tett elfogultsági nyilatkozatát, fel tud állni a Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága, hogy soron kívül megtárgyalja a Szabadság téri szoboravatás kapcsán Hegedűs Loránt lelkipásztor elleni indult eljárást.
December 31-én azonban két közlemény is eljutott a reformatus.hu-hoz, amelyekből az derül ki: Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága soron kívül megtárgyalja a hivatalvesztésre tett jogtanácsosi indítványt.
„Dr. Horváth György tényszerű ismertetését a történtekről a december 20-a utáni eseményekkel egészítenénk ki. December 23-án arról tájékoztatta őt telefonon az esperes, hogy az akadály elhárult, az eljáró bíróság a megfelelő számú bíróval felállítható, az eljárás folytatásának akadálya nincs. Dr. Horváth György e beszélgetésben jelezte, hogy lemondó levelét megírta, de még nem küldette el. December 27-én dr. Horváth György telefonon arról tájékoztatta az esperest, hogy munkatársai a lemondó levelet aznap postázták. Elmondta azt is, hogy visszavonhatta volna munkatársainál az elküldésre vonatkozó rendelkezését, de nem így döntött” – áll abban a közleményben, amelyet december 30-i keltezéssel adott ki Budapest-Északi Református Egyházmegye elnöksége, Veres Sándor, egyházmegyei gondnok és Simonfi Sándor, esperes.
„December 23-án dél felé Esperes Úr telefonon közölte, hogy egy bíró visszavonta elfogultsági nyilatkozatát, így mód nyílhat a tárgyalásra. Én nem tettem ígéretet döntésem megváltoztatására – ezek már annak a levélnek a mondatai, amelyet Dr. Horváth György juttatott el december 31-én Simonfi Sándor espereshez és a reformatus.hu-hoz. A jogtanácsos a következményekre is kitért. – A mai napon megállapodtunk abban, hogy az én jogtanácsosi közreműködésem mellett a bíróság Hegedűs Loránt fegyelmi ügyét soron kívül letárgyalja, és én megkövetem azon bírákat, akik vállalják részvételüket, de azokat is akik valós és tisztességes okból tekintették magukat elfogultnak.”
Az egyházmegyei elnökség közleménye fontosnak tartotta kiállni a Horváth György által kritikával illetett bírák mellett.
„Az egyházi bíróságoknál is alapkövetelmény, hogy a bírók pártatlanok legyenek, ítéletüket akár személyes szimpátia vagy antipátia se befolyásolja. Míg a világi bíróságokon statisztikailag elenyésző a valószínűsége, hogy a bíró a vádlottat ismerje, vele korábban kapcsolata legyen, addig ez az egyházi bíróságoknál lehetetlen. Főleg így van ez a lelkészi bírók esetében, akik mindig ismerik, rendszeres kapcsolatban vannak az illetékességükbe tartozó lelkészekkel, a potenciális panaszlottakkal. Gyakori közöttük nemcsak a munkakapcsolat, hanem a barátság, egyéb kapcsolatok, akár a rokonság is, és olykor megesik az is, hogy ellentétek vannak közöttük. Ilyen helyzetben senki sem kérdőjelezheti meg, ha egy bíró elfogultságot jelent be. Inkább tiszteletet érdemel, ha jelzi, nem tud pártatlan lenni az eljárásban.
A Jogtanácsos szerint a bírák nem elfogultak, hanem nyilvánvalóan a Jobbiktól és a kuruc.infótól való félelem miatt nem vállalják az ügyet. Nemcsak az cáfolja ezt, hogy épp most van eljáró bíróság. Alig másfél éve tárgyalta egyházmegyénk bírósága egy másik megye lelkészének fegyelmi ügyét, amit hozzánk tett át az egyházkerületi bíróság. E lelkész egy korábbi fegyelmi ügyének volt – mondjuk így – politikai, közvetetten a Jobbikhoz kapcsolódása. A kuruc.info is beszámolt róla. Várható volt, hogy a nálunk tárgyalt ügyről is lesz beszámoló a kuruc.infón (így is lett, az egyik bíró néven is neveztetett), ennek ellenére az eljáró bíróság tagjai – a vádat képviselő Jogtanácsos Úrral együtt – „félelem” nélkül lefolytatták a fegyelmi eljárást. Nem tényszerű tehát a félelemre hivatkozás, hiszen, ha akkor nem féltek, most miért félnének?”
A Budapest-Északi Református Egyházmegye bírósága tehát megtárgyalja a hivatalvesztésre tett indítványt. Ahogy arról beszámoltunk, az előzetes vizsgálatot lefolytató Horváth György szavai szerint „[a november 3-i] istentisztelet középpontjában nem igemagyarázat állt, az esemény nagy részét Horthy Miklós méltatása tette ki. Felszólalt többek közt a zsidó származású képviselők Iistázásának követeléséről elhíresült Gyöngyösi Márton jobbikos parlamenti képviselő. […] A szószék mellett két csendőregyenruhás személy állt; ilyen csendőrök működtek közre több százezer magyar zsidó deportálásában 1944-ben.”
Alább teljes hosszában közöljük mind az egyházmegyei elnökségi közlemény, mind a jogtanácsosi levél teljes szövegét.
KÖZLEMÉNY
Dr. Horváth György, a Budapest-Északi Református Egyházmegye jogtanácsosa megküldte a Magyarországi Református Egyház hivatalos honlapjának, s a reformatus.hu portál december 27-én közzé is tette azt a levelet, amelyben a jogtanácsosi tisztéről lemondott. A levél részletesen taglalja a lemondás okát és körülményeit.
A Budapest-Északi Református Egyházmegye Elnökségeként a református közvélemény teljesebb és árnyaltabb tájékoztatása céljából tesszük közzé közleményünket.
Dr. Horváth György tényszerű ismertetését a történtekről a december 20-a utáni eseményekkel egészítenénk ki. December 23-án arról tájékoztatta őt telefonon az esperes, hogy az akadály elhárult, az eljáró bíróság a megfelelő számú bíróval felállítható, az eljárás folytatásának akadálya nincs. Dr. Horváth György e beszélgetésben jelezte, hogy lemondó levelét megírta, de még nem küldette el. December 27-én dr. Horváth György telefonon arról tájékoztatta az esperest, hogy munkatársai a lemondó levelet aznap postázták. Elmondta azt is, hogy visszavonhatta volna munkatársainál az elküldésre vonatkozó rendelkezését, de nem így döntött.
Nem értjük, ha a lemondás oka még időben megszűnt, akkor miért tartott ki szándéka mellett. S főképpen nem tényszerű a lemondásnál arra hivatkozni, hogy harmadszorra sem képes a bíróság elfogultság miatt eljárni.
Dr. Horváth György lemondó levelében a bíróság tagjairól igen kemény véleményt közöl. Bibliai igéket idézve – kimondjuk – elítéli őket. Szemükre hányja, hogy már harmadszor nem vállalják fel az eljáró bíró tisztet. Méltánytalannak és megalapozatlannak érezzük véleményét, s ezért kötelességünk, hogy kiálljunk a bírák mellett.
Az egyházi bíróságoknál is alapkövetelmény, hogy a bírók pártatlanok legyenek, ítéletüket akár személyes szimpátia vagy antipátia se befolyásolja. Míg a világi bíróságokon statisztikailag elenyésző a valószínűsége, hogy a bíró a vádlottat ismerje, vele korábban kapcsolata legyen, addig ez az egyházi bíróságoknál lehetetlen. Főleg így van ez a lelkészi bírók esetében, akik mindig ismerik, rendszeres kapcsolatban vannak az illetékességükbe tartozó lelkészekkel, a potenciális panaszlottakkal. Gyakori közöttük nemcsak a munkakapcsolat, hanem a barátság, egyéb kapcsolatok, akár a rokonság is, és olykor megesik az is, hogy ellentétek vannak közöttük. Ilyen helyzetben senki sem kérdőjelezheti meg, ha egy bíró elfogultságot jelent be. Inkább tiszteletet érdemel, ha jelzi, nem tud pártatlan lenni az eljárásban.
A Jogtanácsos szerint a bírák nem elfogultak, hanem nyilvánvalóan a Jobbiktól és a kuruc.infótól való félelem miatt nem vállalják az ügyet. Nemcsak az cáfolja ezt, hogy épp most van eljáró bíróság. Alig másfél éve tárgyalta egyházmegyénk bírósága egy másik megye lelkészének fegyelmi ügyét, amit hozzánk tett át az egyházkerületi bíróság. E lelkész egy korábbi fegyelmi ügyének volt – mondjuk így – politikai, közvetetten a Jobbikhoz kapcsolódása. A kuruc.info is beszámolt róla. Várható volt, hogy a nálunk tárgyalt ügyről is lesz beszámoló a kuruc.infon (így is lett, az egyik bíró néven is neveztetett), ennek ellenére az eljáró bíróság tagjai – a vádat képviselő Jogtanácsos Úrral együtt – „félelem” nélkül lefolytatták a fegyelmi eljárást. Nem tényszerű tehát a félelemre hivatkozás, hiszen, ha akkor nem féltek, most mién félnének'?
Sajnáljuk a Jogtanácsos Úr lemondását. Még jobban sajnáljuk a bíróság tagjairól alkotott véleményét, és főképpen, hogy azt levelével közzétette. Méltánytalan helyzetbe hozta ezzel a bírókat, hiszen nem cáfolhatnak, nem védekezhetnek, nem írhatnak nyílt levelet. Ezért írtunk a védelmükben mi.
Budapest, 2013. december 30.
Veres Sándor, egyházmegyei gondnok Simonfi Sándor, esperes
Budapest-Északi Református Egyházmegye Elnöksége, Budapest
Nagytiszteletű Elnökség!
Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a mai napon lefolytatott megbeszélésünk tartalmát.
December 20-án értesített Esperes úr arról, hogy Hegedűs Loránt elleni ügyben az egyházmegyei bíróság nem tud felállni, mert számos bíró elfogultságot jelentett.
Én, összhangban korábbi jelzésemmel, bejelentettem lemondási szándékomat, melyet december 23-án írásba is foglaltam, de, a közelgő karácsonyra tekintettel, csak 27-én kívántam postázni.
December 23-án dél felé Esperes Úr telefonon közölte, hogy egy bíró visszavonta elfogultsági nyilatkozatát, így mód nyílhat a tárgyalásra. Én nem tettem ígéretet döntésem megváltoztatására.
A mai napon megállapodtunk abban, hogy az én jogtanácsosi közreműködésem mellett a bíróság Hegedűs Loránt fegyelmi ügyét soron kívül letárgyalja, és én megkövetem azon bírákat, akik vállalják részvételüket, de azokat is akik valós és tisztességes okból tekintették magukat elfogultnak.
Tisztelettel,
Dr. Horváth György
Csepregi Botond