Derencsényi István áhítatával kezdődött a Zsinati Tanács idei első ülése, aki Jézus megdicsőülésének történetét helyezte a résztvevők szívére Máté evangélista tolmácsolásában (Mt 17,1-9). A tiszántúli lelkészi főjegyző elismerte, a mai fülnek idegenül, kegyesen hangzik a magyar „megdicsőül” kifejezés, az eredeti újszövetségi görög szó metamorfózist, átváltozást jelent. „Annak a valóságnak az elővételezése – tette hozzá –, amelyben Jézus Krisztus feltámadása után élt.” Látni, ahogy Jézus elváltozott, arca fénylett, ruhája ragyogott – ez a tanítványok számára hat nappal korábban megvallott hitüket megerősítő „csúcsélmény” lehetett, hisz sem előtte, sem később, egészen a feltámadásáig nem volt ennyire nyilvánvaló mesterük közvetlen kapcsolata a mennyel – emlékeztetett az igehirdető. „A húsvéti feltámadásban mi is erre az átváltozásra nyertünk meghívást” – tette hozzá.
„Csúcs-élmények"
A debreceni lelkipásztor arról is beszélt, hogy a hegycsúcsok a Bibliában – Noé esetében az Ararát, Ábrahám és Izsák történetében Mória, Mózes és Izráel népe számára a Sínai, Illés prófétának a Kármel, a nagypénteki történetben a Golgota – mindig a rendkívüli istenélmények helyszínei. „Isten az ő népét hegytől hegyig, egyik nagy találkozástól a másikig vezeti. Olyan terek és időszakok, ahol és amikor tapasztalhatóvá válik Isten jelenléte.” Derencsényi István arra biztatott: keressük az Istennel való találkozás helyeit és alkalmait, akkor is, ha ez a keresés – akárcsak a hegymászás – fáradtsággal és lemondással jár, mert ugyanakkor ezek a találkozások segítik átformálódásunkat.
Mi történt a megdicsőülés hegyén? A főjegyző szerint „kivilágosodott, kicsoda Jézus. Az emberi természeten átragyogott Isten fénye, világossága, dicsősége. Nyilvánvalóvá lett egy pillanatra, hogy ő több mint ember, Isten fia.” Mint mondta: Mózes és Illés megjelenése csak tovább fokozta ezt a természetfeletti élményt, ezt a már amúgy is titokzatos jelenetet. Derencsényi István arra is figyelmeztetett: „meg se hallgassuk a tanítványok szavait! A csodálatos mennyei pillanatokat nem lehet kifeszíteni az örökkévalóságig. Ellenben jól figyeljünk a mennyei hangra”, amely azt mondta: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, őt hallgassátok!” (Mt 17,5) Hozzátette: az, hogy valakire hallgatunk, magában foglalja azt is, hogy hozzá tartozunk, vagyis az isteni szózat Jézus Krisztus mélyebb megértését, követését várja tőlünk. „Szavának átváltoztató, újjáteremtő ereje van. Hirdessük derűs lélekkel az örömhírét!” – zárta áhítatát.
Külső-belső megújulás
Bogárdi Szabó István püspök a tanácskozás kezdetén tájékoztatást adott a kormány által 2017 végén megszavazott 89 milliárd forintos támogatásról, egyértelművé téve: az összeg nagyobb részét az országszerte szükségessé vált konkrét beruházások megvalósítására kaptuk. Meg is köszönte az egyházmegyék és egyházkerületek elnökségeinek, hogy az elmúlt években gyűjtötték, számon tartották a szükségleteket, javaslatokat. Viszont éppen ezért a most beérkező igényeket nem tudják ebből az összegből támogatni – tette hozzá. Egyházunk emellett óvodaprogramra is jelentős támogatást kapott: a következő években országszerte 79 református óvodát alakíthatnak ki. A Zsinat lelkészi elnöke jelezte: a projekt előkészítése már zajlik, az igények és a lehetőségek fényében ez a szám még módosulhat.
„Sokat hallom mostanában, hogy jobb lenne, ha egyházunk a lelki dolgokkal foglalkozna, de tanulságul és biztatásul szolgál nekünk Jósiás király története” – Bogárdi Szabó István a már említett beruházásokra utalva a Királyok második könyvében olvasható templomfelújítást idézte fel. Az ószövetségi történet szerint a munka során megtalálták és felolvasták a mózesi törvénykönyvet, és ennek nyomán egy megújulási hullám indult el. „Jósiáson nem kérhetjük számon, hogy nem a törvénykönyvvel kezdte. Lehet, hogy a mi nemzedékünknek sem szabad ölbe tett kézzel néznie, hogy milyen rossz állapotban vannak templomaink. Ha van miből, álljunk neki, újítsuk meg, az pedig Isten kegyelmén múlik, hogy az evangéliumot magunkhoz öleljük és megújuljunk lélekben is” – tette hozzá.
A dunamelléki püspök arra is emlékeztetett: hétfő óta hivatalosan is elkezdődött a kampányidőszak, és a politikai csatározások során ez a nagyösszegű támogatás is téma lehet. „Legyünk józanok és higgadtak” – kérte mindenkitől, illetve ismét arra buzdított, hogy a hívek éljenek állampolgári jogukkal, a választások előtt felelősen tanulmányozzák a politikai pártok programjait, és ne dőljenek be azoknak, akik a kampány során ki akarják játszani egyik felekezetet a másik ellen. „Aki a római katolikusoktól vagy az evangélikusoktól akarja elvenni nem létező privilégiumaikat, az minket is bánt. Ne dőljünk be ennek a sztálinista fogásnak” – kérte.
Egyszázalék, költségvetés
A Zsinati Tanács ezt követően módosította egyházunk idei költségvetését. Erre azért volt szükség, mert a legutóbbi ülés óta megérkezett az egyházunknak tavaly felajánlott egyszázalékos támogatás állami kiegészítése. A megnövekedett alapműködési támogatást kettéosztják: 80 millió forintot a négy egyházkerületi költségvetésbe építik be, 89,6 millió forintot pedig a közegyházi célokra költenek.
Elfogadták a közegyházi intézmények idei költségvetését is. Közegyházi támogatást a Bethesda Gyermekkórház, a Református Missziói Központ, a Reformátusok Lapja, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium és a Budapesti Református Cigány Szakkollégium kap, illetve a Kálvin Kiadó által kiadott Református Egyházi Könyvtár sorozat.
13 milliárd forint – ennyi pénzt nem ajánlottak fel az adózók tavaly. Egyesek avíttnak, mások gazdagnak tartják az egyházakat, de az érdektelenség, az időhiány, a változó adóbevallási lehetőségek és a tudatlanság is visszatartó erő. Erről Fekete Zsuzsa, a Kommunikációs Szolgálat vezetője beszélt, aki az ülésen beszámolt egyházunk hamarosan induló egyszázalékos kampányáról és a nemrégiben lezárult logópályázat eredményéről is.
Hangsúlyozta: az adóbevallásról szóló törvényt ősszel úgy módosították, hogy az idén – vagy a következő években – az egyházaknak tett felajánlás visszavonásig érvényes, ezért fontos, hogy különböző médiafelületeken és a személyes kapcsolatainkban mindenkit buzdítsunk arra: rendelkezzen adója 1-1 százalékáról. A beszámolóban arról is szó esett, hogy az egyházaknak és a civil szervezeteknek felajánlott 1-1 százalék nem növeli az emberek adóját, ellenben az egyházak számára a 0 forintos felajánlások is fontosak.
Nyugdíj, továbbképzés, megemlékezés
A Zsinati Tanács hozzájárult, hogy Spiritualitás és misszió az egyházban címmel szakirányú továbbképzési szakot létesíthessenek a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán. A négy féléves továbbképzés kifejezetten gyülekezeti lelkészeknek szól, a tervek szerint a jövőben a többi teológia is felveheti képzési kínálatába.
Módosították az egyházfőhatósági igazolás kiadásának rendjét is: ezentúl nem tagadják meg az okirat kiállítását azoktól a gyülekezetektől, intézményektől, amelyek haladékot kértek a nyugdíjalaptól a járulékok befizetésére. Az ülésen további igény fogalmazódott meg az igazolások kiadásának további gyorsítására, egyszerűsítésére.
A Református Lelkészi Nyugdíjintézet 192.755 forintban állapította meg a 2017. évi lelkészi átlagjavadalom összegét, a testület ezt jóváhagyta. (Ez 7 százalékos emelkedés a 2016-os évhez képest.) A Nyugdíjintézet ez alapján számolja ki a nyugdíjba vonuló lelkipásztorok nyugdíjkiegészítését.
Az ülésen emellett zárt ülésen tárgyaltak három nyugdíjkérelmet, jóváhagyták a Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség alapítványainak névhasználati kérelmét, valamint elvi hozzájárulást adtak ahhoz, hogy a Zsinati Hivatal irodahelyiséget vásároljon az óvodaprogram lebonyolítására felállítandó munkacsoport részére.
Az ülés végén megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Tőkéczki László dunamelléki főgondnokról.
Feke György, fotó: Dimény András