Hogy sikerült az első Református Szalon?
Százharminc meghívót küldtünk ki, több mint százhatvanan jöttek el az első alkalomra. Ezt én sikerként értékelem. Akikkel beszéltem, pozitív visszajelzést adtak, és mindenki várja a folytatást.
Honnan jött a kezdeményezés ötlete ?
Tavaly ősszel elindítottuk a református parlamenti képviselőket tömörítő Református Törvényhozók Fórumát. Ezt a kört szeretnénk bővíteni a szalon évi két-háromszori összehívása által. Több olyan református értelmiségivel is beszélgettem az elmúlt időben, akik nem politikusok, de az volt a véleményük, hogy igenis szükség van egy ilyen találkozási pontra, ahol véleményt tudnak cserélni, az ismeretségeket és a barátságokat szorosabbra tudják fűzni a magyar közélet más református szereplőivel.
A találkozáson és a beszélgetésen túl is van célja a Református Szalonnak?
Azt tapasztalom, hogy csak gyülekezeti szinten ismerjük egymást, mi reformátusok, de hogy a szomszédos vagy a távolabbi gyülekezetekbe kik járnak, nem tudjuk. Azt szeretnénk, ha láthatóvá válnának egymás számára a közéletben mozgolódó reformátusok, ha segítségre van szükségük, hamarabb megtalálják egymást. Jó lenne, ha folyamatossá válna a szalon működése, ha meg tudna erősödni úgy, hogy akár szakmai kérdésekben is véleményt alkotó, formáló, sőt érdekérvényesítő szerepe lehetne a magyar közéletben.
Kik kaptak meghívást, mik voltak a szervezők szempontjai?
Azokat várjuk a Református Szalonba, akik gyakorló reformátusok és a közéletben is szerepet vállalnak akár a kultúra, akár az egyház, akár a gazdaság vagy a politika területén. Több meghívott kísérőként nem a házastársát, hanem olyan ismerősét hozta el, akiről úgy gondolta, feltétlenül részt kell vennie a találkozón, de kezdeményezőként én is a meghívottak körének bővítését tervezem. Tudunk három-négyszáz fős szalonokról is Európában.
Ezek szerint van példa hasonló kezdeményezésekre máshol is.
Sőt hazánkban is. Jó példa erre a katolikus indíttatású Új Társadalom Szalon, de a gazdaság különféle szereplőinek, például a biztosítós és bankos szakembereknek is van ilyen fórumuk.
„Credo – Pro aris et focis.” Mire utal a jelmondatuk?
Az első fele értelemszerűen a hitünkre és annak megvallására, a második része pedig az egyházért és a családért végzett munkára, szolgálatra utal.
Mikor találkozik legközelebb a Református Szalon?
Terveink szerint ősszel, a reformáció napjához kötődően közös istentiszteleten ünnepelnénk a Hold utcai református templomban, amit szeretetvendégség követne.
Ekkor már Orbán Viktor is önökkel tart? A miniszterelnök neve bár szerepelt a köszöntést mondók sorában a június 21-i alkalom meghívóján, végül nem vett részt a találkozón.
A miniszterelnök úr hivatalos és előre lekötött programon képviselte hazánkat Prágában, ezért nem tudott eljönni. Csakúgy, mint Balog Zoltán, akit Brüsszelbe szólított a kötelesség. Nagyon reméljük, hogy ősszel mindketten el tudnak jönni, és a reformáció napját együtt tudjuk ünnepelni majd.
Szöveg: Kiss Sándor Fotó: Pető Zsuzsa
A Református Szalon célja, hogy a jövőben megfelelő alkalmat kínáljon a találkozásra a Kárpát-medencei református értelmiségiek, döntéshozók számára egy átfogó szellemi és erkölcsi értékközösség megteremtésével.
A „Fel barátim, drága Jézus” kezdetű dicséret közös eléneklésével kezdődött az első Református Szalon a dunai kikötőben, amelyet az est háziasszonyaként Csöbör Katalin, országgyűlési képviselő nyitott meg köszöntő beszédével. A képviselőasszony kiemelte, hogy a református hívők közéleti rendezvénysorozatát ebben a formában szeretnék megvalósítani, mintegy kapcsolódási pontot teremtve a református politikai, egyházi, kulturális és gazdasági érdekek közös képviseletére, hitközösségünk még teljesebb megélésére. A háziasszony bevezetőjét követően az első Református Szalon fővédnökeként Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntötte beszédével az egybegyűlteket.
Az est folyamán egyházzenei dallamok csendültek fel az eseményre külön alakult Zeneakadémiai Kvartett előadásában Bódiss Tamás vezetésével, majd erdélyi tánc és muzsika következett a Duna Művészegyüttes táncosai közreműködésével, Pál István „Szalonna” és zenekara kíséretében. A borkóstoló után kötetlen beszélgetésekre, baráti találkozásokra invitálták az egybegyűlteket a hajó fedélzetére.
A szervezők helyszínválasztása tudatos döntésen alapult: a hajó és a kikötő az egységet és az indulást hivatott szimbolizálni. Ezt az est folyamán a háziasszony által idézett Ravasz László-i gondolat is megerősítette, amit egyúttal a kezdeményezés jövőjére nézve útravalóul is szánt: „Kezdet kezdetén állunk. Homályosan bár, de mintha bontakoznának előttem a lelki magyarság nagyszerű körvonalai. Új jelentést kap ez, hogy magyar s ez a jelentés nem politikai lesz, hanem szellemi és erkölcsi értékjelző.”