Teljes tisztújítás zajlott a Magyarországi Református Egyházban az elmúlt hónapokban: valamennyi fokozatos egyházi vezető tisztségre választások zajlottak. Ennek során a 27 egyházmegye elnökségét, a négy egyházkerület vezetését is megválasztották és ezekkel párhuzamosan a zsinat tagjait is kijelölték az egyházközségek presbitériumaiban tartott választásokon. Az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések már megalakultak, a folyamat betetőzése az új összetételű zsinat megalakulása és vezetőinek a megválasztása lesz 2015. február 25-én.
A MRE alkotmánya (1994. évi II. tv.) szerint a Magyarországi Református Egyház Zsinata a Magyarországi Református Egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. A testület legfontosabb feladata, szintén az egyházalkotmány szerint, hogy megvizsgálja és megállapítja az egyház tanait. A zsinat alkotja meg az egyház belső törvényeit, megállapítja az egyház alkotmányát, határoz a református istentisztelet rendjéről, a hivatalos bibliafordításról, az énekeskönyvről, az egyház tevékenységét támogató, valamint a társadalmi szerepvállalását segítő oktatási, egészségügyi, szociális intézményeket alapít és tart fenn, és természetesen határoz általában mindazokban a kérdésekben, amelyek a Magyarországi Református Egyház legfőbb állásfoglalását vagy döntését igénylik.
A zsinat időtartama hat év, a testületnek összesen 100 tagja van, közülük húszan tisztségüknél fogva tagok, nyolcvanat pedig az egyes egyházkerületek presbitériumai, illetőleg közgyűlései választanak a megadott keretszámok figyelembevételével. A zsinat tagjai tisztségüknél fogva egyházkerületi elnökségek (püspök és főgondnok), az egyházkerületek lelkészi és nem lelkészi főjegyzői, a protestáns tábori püspök (ha a protestáns tábori püspök nem református, akkor a református helyettese), a zsinati tanácsos, a zsinati jogtanácsos, és az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke. Az egyes egyházkerületek által választott zsinati képviselők száma a Dunamelléki Református Egyházkerületben 24, a Dunántúli Református Egyházkerületben és a Tiszáninneni Református Egyházkerületben 12-12, a Tiszántúli Református Egyházkerületben 26. A tanintézetek részéről kerületenként 1-1 tagot választanak, az egészségügyi (Dunamellék) és szeretetintézmények (Tiszántúl) 1-1 tagot delegálnak. Az egyházmegyék zsinati képviselőinek fele részét az egyházmegyék lelkészei közül, a másik fele részét pedig a presbiteri tisztségre választható egyháztagok közül kell választani. A választott zsinati képviselőségre a rendes tagokkal egyenlő számú pótképviselőt is kell választani. A határozatokat a zsinat száz tagja hozza, de az üléseken tanácskozási joggal azok az esperesek, egyházmegyei gondnokok és a zsinati hivatali osztályvezetők is részt vesznek, akik nem zsinati tagok.
A zsinat évente kétszer ülésezik, tavasszal (május) és ősszel (november). Ülései általában kétnaposak, a tanácskozási ügyeket azonban folyamatosan előkészítik a szakbizottságok. A bizottságok a zsinat szakmai tanácskozó, véleményező és döntéselőkészítő szervei, többek között a gazdasági döntések előkészítésében, a jogalkotási előkészítő munkában, az oktatás és teológia ügyeiben, az ökumenikus és külügyi kapcsolatok terén. A zsinat évi két ülése között a törvényhozás körébe nem tartozó feladatok időközi teljesítésére tagjaiból Zsinati Tanácsot választ. Ennek a testületnek az egyik legfontosabb feladata az MRE éves költségvetésének, illetve a közegyházi intézmények zárszámadásának az elfogadása.
A zsinat élén kettős Elnökség áll: lelkészi és világ elnök alkotja. Az egyházalkotmány kimondja, „a Magyarországi Református Egyházat a Zsinat Elnöksége képviseli." Ez többek között azt jelenti, hogy az elnökség hívja össze a zsinatot, a Zsinati Tanácsot és a Zsinati Elnökségi Tanácsot, előkészíti és az ülések tárgysorozatát. Az elnökség általában intézkedik a Magyarországi Református Egyházat érintő igazgatási ügyekben, és képviseli az állam illetékes szerveinél.
Február 25-én tehát megalakul az új összetételű zsinat. Az első ülés teendőit is pontosan megszabja az egyházalkotmány, ahogy arra utaltunk, ez az új zsinati vezetők megválasztását jelenti. Az újonnan megnyílt zsinat a korelnökök (a legidősebb lelkészi és világi zsinati képviselők) elnöklése mellett, és korjegyzők (két legfiatalabb lelkészi és két legfiatalabb világi) közreműködésével, titkos szavazással megválasztja a lelkészi és világi elnököt, alelnököket, valamint a három lelkészi és három világi jegyzőjét. A zsinat első ülésén megválasztja a Zsinati Tanács tagjait az egyházkerületek javaslata alapján.
A zsinat biztosan új lelkészi elnököt választ, miután Bölcskei Gusztáv (a fenti képen) 2014. december 31-én letöltötte a maximális harmadik püspöki ciklusát a tiszántúli egyházkerület élén, így befejezte munkáját a zsinat élén is. A lelkészi elnöki tisztségre választhatóak az egyházkerületek püspökei: Szabó István dunamelléki, Steinbach József dunántúli, Csomós József tiszáninneni püspök és a tiszántúli kerület új lelkészi vezetője, Fekete Károly. A zsinat világi elnöke Huszár Pál volt az elmúlt hat évben és a dunántúli egyházkerület főgondnokaként további hat évig munkálkodhat. Mellette a világi elnöki tisztségre választható Tőkéczki László dunamelléki, Ábrám Tibor tiszáninneni és Adorján Gusztáv tiszántúli főgondnok.
A zsinat ülései az egyházalkotmányban rögzítetten nyilvánosak. A közegyházi honlap ezt azok számára is biztosítja, akik nem tudják a helyszínen figyelemmel kísérni a tanácskozást: február 25-én tíz órától szövegben és élőképben is közvetítjük a tanácskozást.
Reformatus.hu