A reformáció ötszázadik évfordulójára jelent meg Szabó András: Coetus Ungaricus című, a wittenbergi magyar diáktársaságról szóló kötete. A mű németországi kiadásáról az irodalomtörténész szerzővel, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusával beszélgetett a Reformátusok Lapja.
Négy évet kellett várni Szabó András a wittenbergi magyar diáktársaságról szóló könyvének németországi megjelenésére. A reformáció ötszázadik évfordulóján indult az ismert kiadó sorozata, amely már több magyar szerzőt is megjelentetett. „Sorrendben éppen a 79. számú az én kötetem, ebből látszik, hogy valóban sok könyvet adtak ki ebben a sorozatban. Az előszó végén azt is jeleztem, hogy 2018-ban lezártam a kéziratot. Bár az anyagot némileg átdolgoztam a német kiadásra, az egész könyvet nem alakítottam át, és nyilván a legújabb szakirodalom már nem kerülhetett bele. Ez is mutatja, hogy minden tudományos munkát abba kell hagyni valahol, hiszen a megjelenés után is újra meg újra kerülnek elő addig nem ismert adatok” – mondta a szerző, aki szerint a könyv magyar-német kapcsolatokat feldolgozó témája külföldi olvasók számára is érdekes lehet.
Az irodalomtörténész az újságnak kifejtette, hogy a német nagyhatalom kultúrája jelentős befolyással volt Magyarországra – ez különösen igaz a protestáns hatásokra. A svájci irányzatot követő magyar diákok sokáig a reformáció bölcsőjébe, Wittenbergbe mentek tanulni. Protestáns peregrinusok Európa nagy részéből érkeztek a német városba. A beirakozási adatokból kiderül, hogy a frissen alapított egyetem a 16. század első felében gyorsan a legdivatosabb és legnagyobb német felsőoktatási intézménnyé vált.
„Németországban most jelent meg egy nagy, összefoglaló kötet az 1502-ben alapított és az 1810-es évekig működő wittenbergi egyetemről. Ebben a német kutatók belülről nézik az egész intézmény történetét, én pedig – mondhatni, külső szemlélőként – szűkebb szakaszt vizsgálok: az 1555 és 1613 közötti éveket, amikor a magyar diáktársaság működött az egyetemen. A kötet első részében sokat írok a korabeli Wittenbergről is.”
A kötetből kiderül, hogy a diáktársaságok létrejöttét tiltották Wittenbergben, a magyar diákok mégis megalakíthattak egy ilyen társulást. Philipp Melanchthon már fiatalon, 1518-ban az egyetem professzora lett. Jó viszonyba került a magyar diákokkal, ezért segítségével a tiltás ellenére létrehozhatták társaságukat. Wittenbergben a professzorok fizetéskiegészítésként diákokat fogadhattak be az otthonukba bérlőként. Melanchthon emeletes házában is sok magyar hallgató lakott. Így egy kis „tanfészek” jött nála létre.
A most német nyelven megjelenő könyvben 439 diák adatai szerepelnek, akik a társaság tagjai voltak. Az egyetemen ennél még jóval több magyar fiatal tanult. „Sok ismert, kiemelkedően tehetséges személyt említhetünk közülük, az egyházalapító generációból: például Melius Juhász Pétert és Károlyi Gáspárt. A kint tanuló diákok emlékkönyvet vezettek, amelybe a tanáraik és társaik írtak. (…) De nemcsak az emlékkönyvüket hozták haza, hanem sokszor szekérderéknyi teológiai munkát is. A megmaradt könyvjegyzékekből kiderül, hogy e kötetek kilencven százalékát Wittenbergben vásárolták meg, és azokat aztán haza is kellett hozni. A könyvek mérete miatt ez nem volt könnyű, kereskedőkkel szállíttatták hordókban. Emiatt a könyvgyűjtő teológusok sokszor kerülhettek adósságba. Az egyik wittenbergi könyvkiadó például egyenesen Magyarországra küldte a fiát, hogy behajthassa a tartozást” – tudta meg a Reformátusok Lapja Szabó Andrástól.
A Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusa kiemelte: mi, magyar reformátusok – képletesen szólva – egy nagyobb gyülekezet része vagyunk, mindig szoros kapcsolatban voltunk más országokkal, például Svájccal, Hollandiával, Németországgal, de Angliával és Skóciával is. A magyar diákok az évszázadok során folyamatosan mentek nyugatra, ez az összeköttetés – bizonyos történelmi időszakok kivételével – a mai napig él ösztöndíjak formájában.
A Szabó Andrással készült teljes interjút elolvashatják a Reformátusok Lapja szeptember 19-i számában, melyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!