Állam, egyház, civil társadalom

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának Szociális Bizottságának tagjai civil társadalom és egyházi státusz témakörben tanulmányokat dolgoztak ki. A Bizottság célja ezzel az volt, hogy látassa az állam és egyház valamint politika közötti határokat. Ugyanekkor arra is fel akarja hívni a figyelmet, hogy nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az egyház a társadalom egyik alkotóeleme, ezért az egyházban élő hívek is részt vesznek a társadalom életében és adott esetben a politikában is szerepet vállalnak.
„Az egyházaknak megvan az a pozitív lehetőségük, hogy a társadalomban folyó diskurzusok számára megfelelő alapot teremtsenek, írja Keresztény értékek a (civil) társadalomban címmel Orosz Gábor Viktor, az EHE Rendszeres Teológiai Tanszékének docense. A kereszténység küldetéséből következő feladata, hogy kifejeződjenek sajátos értékei az egyházi életben, hitelessége releváns maradjon azok számára, akik értelemadó alapot keresnek mindennapi életvezetésük, egyre komplexebbé váló erkölcsi döntéseik, vagy akár társadalmi felelősségük tudatosítása során politikai krédójuk megfogalmazásához." A teológus szerint a felekezetekenkívüliek szempontjából sem mindegy az egyházak kifejezésmódja, retorikája. Kioktató stílus helyett, a tanácsadás, ködösítés autentikus és bátorsággal megjelenített képviseletére van szükség, amelyek konkrét cselekvésben fejeződhetnek ki legnyilvánvalóbban, olvasható a tanulmányban, ahol hazai és nemzetközi kutatási eredményekre is hivatkozik.

Az Egyház és (állam) politika összefüggésiről értekezik, Fischl Vilmos, A MEÖT főtitkára. A lelkipásztor azt vizsgálja, hogy az egyház és állam, az egyház és politika milyen körülmények között tud együttműködni. Elemzi tovább az egyház és állam, egyház és politika feladatát és tevékenységét egymáshoz való viszonyukban is.

Béres Tamás, A Szociáletikai Bizottság elnöke civiltársadalmi részvételre bátorítja az egyháztagokat. Ennek szükségességét többek között azzal indokolja meg, hogy a civil szervezetek elsődleges feladata a jelenkori társadalom érdekeinek pártokon felüli képviselete és az állami érdekekkel szembeni aktív és hatékony kiállás kiépítésének lehetősége. A szerző arra is kitér, hogy az egyházilag elkötelezett személyek civil szervezeti tevékenysége elsősorban nem a kisebb érdekvédelmi csoportok, hanem a nagy horderejű társadalmi problémák képviseletében lényeges.

Az állam egyház szétválasztása és annak történelmi hagyományai miatt, egy polgári társadalmi csak civil társadalom lehet, fejtegeti Szűcs Ferenc,egyetemi tanár, református teológus Egyház és civil társadalom című írásában. Ugyanakkor, ez nem jelneti azt, hogy a társadalmat, ahogy sokan gondolják, az egyháztól is el kéne választani. Hiszen, az egyház a civil társadalom alkotóeleme, érvel a teológus, aki azt is végigveszi, hogy a két szervezősé között milyen és hányféle együttműködő kapcsolat létezhet. Szintén Szűcs Ferenc gondolkodik az egyházi státusz problematikáján, amit három oldalról is megvizsgál. Körüljárja az egyházak belső önértelmezése felől, a vallásszociológia tipológiai értelmezései irányából és az állami egyházjog megközelítésében is.

A Vallásszabadság és az egyházi jogállás kapcsolatban áll egymással, mégis el kell határolni egymástól, vélekedik Bóna Balázs tanulmányában. A szerző körbejárja a kérdéskört Magyarország tavaly életbe lépett Alaptörvénye, és az új Egyházi törvény szemszögéből is.

A tanulmányok a MEÖT weboldalán megtalálhatók.