Hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal szervezte meg a Debreceni Református Egyházmegye a Debreceni Református Napokat, május 26–28-a között. A Mennybemenetel napjától a konfirmáció vasárnapjáig színes programkínálattal várták az érdeklődőket: szabadtéri dicsőítéssel és istentisztelettel, konfirmandustalálkozóval, a Debreceni Református Kollégium öregdiák-találkozójával, egyháztáji vásárral, kerekasztal-beszélgetésekkel, kiállításmegnyitóval, kézműves foglalkozásokkal, és különböző kulturális- és gyermekprogramokkal. Május 28-án, szombaton Debrecenben jártunk, és megnéztük, hogyan fesztiváloznak a helyi reformátusok.
Kora reggel van, kissé borús, kellemesen szeles az idő. A református őstermelők és vállalkozók serényen pakolják ki portékájukat, hiszen ma van az egyháztáji vásár, amely az Emlékkert egyik oldalát öleli körbe. Finom, hűsítő szörpök, kézművessajtok, mézesek, házi tészták, lekvárok és kerámiák kerülnek ki az asztalokra. A reformátusok belakták a teret: az Emlékkert kerítésén körbe végig a Debreceni Református Egyházmegye harminckilenc gyülekezetét bemutató molinók tűnnek fel. Örülnek a lelkipásztorok és a gyülekezeti tagok, ha fölfedezik magukat – még közös fotók is készülnek. A külső szemlélő számára is érdekes lehet, hogy röviden megismerkedhet az egyházmegye egy-egy gyülekezetével, hiszen a szervezők nem titkolt célja, hogy nemcsak az egyháztagoknak, hanem a városlakók számára is bemutatkozhassanak.
Az emlékkertbe belépve újabb felirat fogad: „Debreceni Református Napok”. Ez a helyszín is megtelik élettel. Reggel kilenc után rövid megnyitóval indul a program: Hadházi Tamás esperes köszönti elsőként a jelenlévőket: „örömünnep ez, hálás lehet a szívünk, hogy sok százan összegyűlhetünk, városi és vidéki gyülekezeteink találkozhatnak, és megismerkedhetnek ezen a történelmi helyen, hisz csak így lehetünk lelki házzá és egyházzá” – emeli ki. Papp László, Debrecen város polgármestere azt hangsúlyozza, hogy a vallási közösségek társadalmi és városépítő szerepe ma sem kevésbé jelentős, mint százhúsz évvel ezelőtt. Fekete Károly tiszántúli püspök a közösségek egységére és összetartó erejére hívja fel a hallgatóság figyelmét.
Így veszi kezdetét a nap, s a beszélgetések, találkozások sora, hiszen ennek a rendezvénysorozatnak ez a lényege. A koronavírus-járvány bezártsága utána jó ismét együtt lenni, megmutatkozni: jó tudni egymásról. A Debreceni Református Kollégium Levéltárának udvarán kézműves-foglalkozások várják a családokat: gyöngyfűzés, mézeskalácsfestés folyik. Déltájban mintegy hétszázan vagyunk már együtt, így indul a szabadtéri úrvacsorás istentisztelet, ahol az egyházmegye tizennyolc lelkipásztora szolgál. Az igei szolgálatot Hadházi Tamás debreceni esperes látja el. Még a nap is kisüt, úgy keresünk helyet az árnyékos lombok alatt.
Mózesnek, az ÚR szolgájának halála után ezt mondta az ÚR Józsuénak, Nún fiának, Mózes szolgájának: Senki sem állhat ellened egész életedben. Veled leszek, ahogyan Mózessel is vele voltam. Nem hagylak magadra téged, és nem hagylak el. Légy erős és bátor, mert te teszed ezt a népet annak az országnak az örökösévé, amelyről megesküdtem atyáiknak, hogy nekik adom. Csak légy erős és igen bátor, tartsd meg és teljesítsd mindenben azt a törvényt, amelyet Mózes, az én szolgám parancsolt neked. Ne térj el attól se jobbra, se balra, hogy boldogulj mindenütt, amerre csak jársz. Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, arról elmélkedj éjjel-nappal, őrizd meg és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz. Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR mindenütt, amerre csak jársz. (Józs 1,1, 5–9)
A kollégium udvara adott otthont a közös ebédnek, majd a délután a kollégiumi baráti kör programjaival folytatódott tovább. Este a CrossYounity koncertezett. Így telt el ez a három nap, így lett a szombatból vasárnap, így őrizzük az első református napok emlékeit tovább.