Csak a falai maradtak meg a radostyáni református műemlék templomnak, amely szombat délután pusztult el tűzben a mellette álló fa harangtoronnyal együtt. A Tiszáninneni Református Egyházkerület arra kéri gyülekezeteit, hogy hordozzák imádságban a súlyos veszteséget szenvedett közösséget és lelkipásztorát. A Magyar Református Szeretetszolgálat gyűjtést indított a gyülekezet megsegítésére és az újjáépítés támogatására.
Az egyházkerület Facebook-oldalán közzétett tájékoztatás szerint a temetőből átterjedő tűzben elpusztultak a templom festett mennyezeti kazettái, a padok, az orgona, a tető és a harangláb.
„Nemzedékek hitének és áldozatvállalásának drága emléke volt ez a templom” – fogalmazott közleményében az egyházkerület. Hozzátették: a veszteség múlandóságunkra és földi értékeink törékenységére figyelmeztet. A tiszáninneni egyházkerület teljes közössége együttérzéséről biztosította a radostyáni gyülekezetet.
Közben adománygyűjtést hirdetett a Magyar Református Szeretetszolgálat. Felhívásukban hangsúlyozták: a kisebb és nagyobb felajánlások egyaránt segíthetik a közösséget és az újjáépítést. „Most nemcsak falakat és tetőt kell majd újjáépíteni, hanem egy közösség számára kell visszaadni azt a helyet, amely generációkon át az imádság, az Ige és a találkozás otthona volt” – írták.
A gyülekezet megsegítésére online adományozással, valamint a Magyar Református Szeretetszolgálat 10702019-85008898-51100005 számú bankszámlájára történő átutalással lehet felajánlást tenni. Az átutalás közleményébe a „tűzeset” szót kérik beírni.
A pusztulás mértékét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője is megerősítette az MTI-nek. A tájékoztatás szerint a lángokat eloltották, a kazincbarcikai, szendrői, ózdi és miskolci hivatásos tűzoltók az utómunkálatokat végzik.
A templom évszázadok óta szolgálta a helyi református közösséget. Az egyházkerület honlapján olvasható ismertetés szerint a gyülekezet már az 1595-ös templomösszeírás idején használta a település magaslatán álló középkori kőtemplomot. Az épület mai formáját nagyrészt 1784-ben nyerte el: falait megemelték, keleti irányban kibővítették, és ekkor készült kazettás jellegű famennyezete is.
A különálló, 1762-ben épült, tizenhat méter magas, hatszögletű barokk fa harangtorony a magyarországi faépítészet ritka emléke volt. A templom 1953 óta állt műemléki védelem alatt.
