Közük van a mennyhez

Emlékszik arra, amikor először fölnézett egy templom kazettás mennyezetére?
A hetvenes évek elején a Néprajzi Múzeumban dolgoztam, és raktárrendezés közben belebotlottam a földön hányódó táblaképekbe. Megkérdeztem a muzeológusokat, mit ábrázolnak a rájuk festett képek, azt mondták: növényi ornamentikák.

Miért lehet, hogy a múzeumban megelégedtek ezzel a válasszal?
A néprajztudomány és a művészettörténet leíró jellegű. Leírják, számontartják, amit találnak, látnak. Szerintük a mennyezetkazetták a tárgyi kultúra leletei, a festőasztalos-mesterek vagy képírók művei: templomberendezések, festett népi bútorok közt van a helyük. Én úgy éreztem, hogy a „mennyezet” elnevezés azt sugallja: közük van a mennyhez, nem csupán díszek, a rajtuk látható kép egyúttal üzenet is.

Évtizedeken keresztül senki sem kutatta a kazetták ábráinak bibliai megfelelőit?
Az építészek régóta tudják, hogy a régi templomok a védőszentjük napjára vannak tájolva. A templomfalakon lévő ábrázolások történeteket mesélnek, ősi, tanítói képeket mutatnak, amelyeket az ablakokon beragyogó nap fénye az évkör szerint megvilágít, a mennyezeteket pedig a külső ablakpárkányról visszatükröződő napsugár. A Szatmár megyei Csengersimában a templom melletti holtág vize tükrözi vissza a napsugarakat, amelyek így minden hónapban más-más kazettát világítanak meg. A kazetták rajzolata megegyezik az állatövi jegyek ősi ábrázolási módjával, jelképével, ezért a középkori asztrológiai tudás felhasználásával komoly „csillagmítoszi” kutatásokat folytatnak a mennyezetkazetták kapcsán.

Asztrológiát, csillagjegyeket hallva idegenkedik az ember, nem gondolná, hogy ennek egy templomban helye van. Biztosan lesz, aki ezt olvasva felháborodik.
Pedig nincs oka rá. A középkori egyház istentisztelete, liturgiája tanítói képek sorából állt, a teremtéstől az utolsó ítéletig képekben játszották le, mutatták be az üdvtörténetet. Az asztrológia és a teológia akkor még nem vált el egymástól, sőt, úgy tűnik, a Mátyás király udvarában dolgozó Regiomontanus és csapata az asztroteológiai elméletek csúcsára ért, ugyanis az állatövi jegyek és a bolygók segítségével csillagállásokban, bolygómozgásokban igyekeztek leképezni, bemutatni az üdvtörténetet a budai vár- palota egyik szobájának mennyezetén. Vagy például Ráday Pál így rögzítette fia születését: „7 Februari 1720 a vízöntő jegy alatt áldotta meg Isten feleségemet fiú magzattal, kit Pálnak kereszteltettünk”. A régi korok tudását, akár az asztrológiát is, fel lehet használni kutatási eszközként, tudva, hogy az életünket nem a csillagok őrzik, hanem Isten szívünkbe írt szeretete.

Úgy véli tehát, hogy a mennyezetkazettás templomok állatövjegyképeket őriznek?
A kazettakincs egy része valóban őrzi az állócsillagcsoportok vagy állatövi jegyek évezredes ábrázolási rendszerét, de csak egy adott időszak főbb tulajdonságait jelölik. Ezekhez az időszakokhoz hozzá lehet rendelni a teológia tudománya segítségével a Biblia Igéit, bölcsességeit, imáit és tanítói képeit. Tehát a mennyezeteken a teljességet az ősképek mutatják meg.

Mik azok az ősképek?
A kémiában az atomok az anyag legkisebb részei. A műveltségben az atomoknak az ősképek felelnek meg, amelyeket a Biblia alapján megtaláltam a mennyezeteken is. Számos ilyen őskép, szimbólum létezik, és ezek egymás utáni folyamatba állíthatók. Az első ilyen a kezdet jelképe, ahogyan olvassuk: „Kezdetben volt az Ige” – ez mindenhol egy pont vagy egy apró kör. Azután látható „az Ige maga az Isten volt” képe: a pont körül nyolc szirom fedezhető fel. „...aki elküldte már a világosságot” – tehát a világosság, amikor az eddigi jelet fénygyűrű veszi körül. Isten megteremtette a világot – a fényben lévő kör emelkedik itt ki: a mi világunk, világosságunk, környezetünk. Az említett körön színes virágok jelennek meg, ez az Édent szimbolizálja. A kiűzetés képe, amikor a virágok mellett megjelenik a feketeség, a sötétség. Erre a helyzetre válaszolt Isten, elküldte az angyalt az angyali üdvözletkor, ez ismét egy kép: négy angyal- vagy tulipánalak érkezik a kazetta külseje felől. Jézus születését az jelképezi, hogy a kezdeti pont hurokká, az Isten-szirmok tulipánná változnak. Jézus élete, tanításai és gyógyítása is leképződik: ez 12 mag vagy gyümölcs az év 12 időszakában; majd Jézus halálát is láthatjuk, amikor a már említett nyolc tulipánból négy keresztalakká sötétedik. Krisztus feltámadását az X-alak jelöli, ahogyan a fejfáinkon is látjuk, ez a feltámadás jele. Végül pedig a pünkösd ősképe a láng. Ezeknek a képeknek az ismeretében azt vizsgálom, hogy egy-egy kazetta milyen mondanivalót őriz.

Rengeteg kazettás templomunk van, beszédeiben, írásaiban ön mégis főként a csengersimait szokta kiemelni. Miért?
Ott már nem csupán egy adott helyre festett állatövi jegyek képeit és ősképeket találtunk, hanem bolygókét is – sokkal teljesebb a kép. Itt a mennyezetet úgy képzelhetjük el, mintha sakktábla volna. A táblákon lévő képek az álló csillagcsoportok (állatövi jegyek) képei. A mozgó bolygók pedig – világos és sötét sakkbábukként – egy-egy üdvtörténeti személyt képviselnek, mozgásukkal pedig egy történet rajzolódik ki. A csengersimai mennyezeten 12 lépéssort és nyolcvan lépést tudunk megkülönböztetni, mintha valóban sakktáblán lépegetnénk. A kazetták 12 részben, képben a középkori egyházban használt istentiszteleti képsort, misztériumjátékot mutatják be. Ebben a játékban az utolsó lépés az utolsó ítélet utáni esemény, amikor Jézus nem távozik el a világból, hanem velünk marad. Ez az igazi evangélium. Azért kutatok, azért mutogatom ezt a mennyezetet mindenütt, mert azt hirdeti, tudatja és erősíti, hogy Jézus nemcsak megszületett az életünkbe, hanem semmilyen helyzetben és időben nem hagy el bennünket. A csengersimai képsor megfejtésére ráakadni az akkor egyetemi hallgató gyülekezeti tagunk, Cseuz Anett segített másfél évtizede.

Lehet-e tudni, hogy a mennyezetkazettás templomaink, illetve Csengersima mennyezete honnan ered?
Bonfini leírásaiból tudjuk, hogy a ma látható festett mennyezetek magyarországi ősét a világhírű csillagász, Regiomontanus és társai készítették Mátyás király budai, befejezetlen palotájában. Bonfini így ír: „...azok kazettás mennyezetei az éteren keresztülkocsizó planétákat ábrázolják, és a bolygók pályáját mutatják a felbámulónak.” Budáról kiindulva Gyulafehérvár, Debrecen, Gógánváralja mennyezetei az udvarból eredtek. Ma templomainkban a királyi, fejedelmi műhelyekben készült mennyezetek a „mennyező mesterek” és festőasztalosok által készített népi változatát látjuk, de az eredeti „mennyező rendszer” csak Csengersimában maradt fenn. A mennyezetek egyszerre őrzik a magasművészetből származó és a régi magyar, természetes műveltség nyomait.

Mit gondol, értették az ön által felvázolt szimbolikus táblajátékot az egykori templomba járók?
Nem érthették, de érezni érezhették. Ma is, ahogyan régen is, a lelkésznek kell értenie, aki aztán tanítja a gyülekezetet arra, mi van odafönt, hogy úgy lehessen idelent.

A kazettás mennyezetek különleges bibliafordítások lennének?
Bizony, képi fordítások. És az ősképeknek, meg a Csengersimában megmaradt „sakkolónak”, „mennyezőnek” köszönhetően megérthetjük, olvashatjuk így is. Lehetőségünk van ellesni a teljes misztériumjátékot a kazettákról, hogy a mostani telefonos nemzedékek a képek segítségével is tanítvánnyá válhassanak.