„Szentírási közös úton – szeretet, egység, nemzeti összetartozás” címmel rendezett konferenciát kedden Kecskeméten a Magyarhoni Zsidó Imaegylet (Zsima) és a Barankovics Izraelita Műhely –írta a Magyar Nemzet. A Magyarországi Református Egyházat Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke képviselte. A tanácskozáson részt vevő egyházi méltóságok közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejezték: egy úton járnak, és elítélték a kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés valamennyi formáját, különösen a keresztényellenes és antiszemita megnyilvánulásokat.
Isten segítségével, mély hittel és szeretettel kell élnünk mindennapjainkat, megőrizni értékeinket, ezzel nemzetünk jövőjét, jövőnk zálogát – nyitotta meg Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a konferenciát.
Balog Zoltán református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke rávilágított: sok tapasztalatunk van a történelemben, a kultúrában és az életünkben arról, hogy ha nincs közös alap, akkor nagyon nehéz találkozni, szót érteni egymással, és ez a közös alap a Szentírás.
A püspök szerint még egy olyan fontos emberi dokumentum sem szolgálhat közös alapként, mint az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mert az ilyen nyilatkozatok szétporladnak, amikor elkezdik őket értelmezni. Ami nem porlad szét, azt úgy hívják, kinyilatkoztatás: a jelenlévők közös hite, hogy ami a Szentírásban olvasható, az nem emberi kitaláció, noha emberek írták – jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette: Az isteni ihletettség köt bennünket össze, és a Bibliát tisztelettel és alázattal újra és újra kell értelmezni, és így meg lehet találni az aktuális, mának szóló üzenetet is. Nekünk együtt kell működnünk, és jó, hogy erre van egy közös alapunk – mondta a dunamelléki püspök a konferencia résztvevőinek.
Róna Tamás főrabbi, a Zsima elnöke szerint most a jó szándékú emberek millióinak közös fellépésére van szükség a kegyetlen pusztítás ellen. Bátor kiállás, hitünk megvallása, terjesztése, a hitben gazdag élet tisztasága, öröme és életereje, amiből erőt merítünk, és erőt merítünk az örökkévalóságból és egymásból – mondta a konferenciát meghirdető szervezet elnöke. A főrabbi hangsúlyozta:kiállunk nemzetünk egysége, a vallásos értékrendünk elfogadásának növelése, a határon átnyúló vallásközi párbeszéd gyakorlása, a keresztények és zsidók közötti testvéri együtt gondolkodás mellett.
Az eseményen részt vett Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke, Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Püspökség püspöke, Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek, Róna Tamás főrabbi, a Zsima elnöke, Feldmájer Péter, a Mazsihisz Közép-Magyarországi Területi Csoportjának elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanács elnöke, Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Salacz László országgyűlési képviselő és Szeberényi Gyula Tamás kecskeméti alpolgármester is. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere videóüzenetben jelentkezett be.
A nyilatkozat szövege
NYILATKOZAT
Szentírási közös úton – szeretet, egység, nemzeti összetartozás
Felismerve,
- hogy a magyarországi hívő közösségek tagjaiként közös úton járunk;
- hogy ez az út az ezredéves közös – néha fájdalmas – múltból, az új lehetőségeket nyújtó jelenen át, a remélt békés jövő felé visz;
figyelembe véve,
- hogy a Jóteremtő szándéka szerint közös birtokosai vagyunk e teremtett világnak, jó gazdaként felelősek vagyunk érte és testvérként egymásért, közös a jövőnk, és osztozunk az együttélés felelősségében;
- hogy az emberi méltóság, az alapvető emberi jogok, és a vallásszabadság minden ember elidegeníthetetlen joga;
közös elhatározással kijelentjük, hogy
- határozottan elítélünk minden pusztítást és kegyetlenséget, a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés – különösen a keresztényellenesség, az antiszemitizmus – valamennyi nyílt vagy burkolt megjelenési formáját; megerősítve, hogy az emberiség elleni elévülhetetlen bűnök – mindenek előtt a fasizmus és a kommunizmus bűntettei – nem merülhetnek a feledés homályába, ahogy a jót, úgy az emberellenes történéseket is meg kell tanítanunk az utánunk következő nemzedékeknek, mert csak így érhetjük el, hogy azok ne ismétlődhessenek.
- ezért a társadalom különböző fórumain hangsúlyozzuk az erkölcsi normák határozott megvédésének szükségességét, felhívjuk a figyelmet a passzív, állásfoglalás-mentes, a mindennapok kritikus kérdéseit figyelmen kívül hagyó magatartás beláthatatlan következményeire;
- nélkülözhetetlennek tartjuk a különböző vallási közösségek közötti kapcsolatok keresését és ápolását, a párbeszéd kultúrájának szünet nélküli fenntartását, művelését;
- feladatunknak tekintjük, hogy a hívő emberek – hívő családok – hívő közösségek élete, mindennapi munkája, a társadalmi jelenségek megértésére irányuló etikai érvrendszere széles körben ismertté váljék, hozzájárulva az emberi közösség békéjéhez és az egyes ember értékrendjéhez;
- óva intünk az erőszakos szekularizáció és a vallási közömbösség eszményítésétől, amelynek egyre növekvő káros hatása van Európa országaiban, ezért feladatunknak valljuk, hogy a vallási közösségeink értékrendjeikkel járuljanak hozzá társadalmunk építéséhez;
- emlékeztetünk annak fontosságára, hogy az európai vallási közösségek közös tapasztalatukra hagyatkozva, a vallások alapvető erkölcsi jó figyelembevételével építsék a kontinens jövőjét;
- valljuk vallási meggyőződésünket a szekuláris és a hitét vesztett, önzésre alapozott világban az önkéntes jóság cselekedeteivel és a szeretetből fakadó őszinte beszéd, barátság és tisztelet elsőbbségét az emberek közti kapcsolatokban.
- kiállunk a nemzetünk egysége, a vallásos értékrendünk elfogadottságának növelése –, a határokon átnyúló vallásközi párbeszéd gyakorlása –, a zsidók és a keresztények között testvéri együttgondolkodás mellett.
Mindehhez kérjük a Mindenható világosságát, segítségét és áldását!
Kecskemét, 2022. március 22. / 5782. Ádár II. hónap 19. napja