Horváth Erzsébet, a KRE HTK Egyháztörténeti tanszékékének vezetője, az MRE Zsinati levéltárának igazgatója – Soos Géza életének és munkásságának kutatója – volt a levezető elnök, emellett előadást is tartott az embermentő református lelkészről. Részletesen ismertette Soos Géza életrajzát, illetve a II. világháború alatti református ellenállás és zsidómentés történetét.
Soos Géza, a Soli Deo Gloria (SDG) diákszövetség elnöke, Szent-Iványi Domokossal megalapítja a németellenes Magyar Nemzeti Mozgalmat, illetve a Magyar Függetlenségi Mozgalmat. A Jó Pásztor Bizottsággal és Raoul Wallenberggel együttműködve számos embermentő akciót hajt végre. Az 1944 áprilisában megszökött két fogoly által írt Auschwitzi Jegyzőkönyvet neki adják át, ő juttatja el Svájcba. A Gestapo és a KGB is el akarja fogni. A háború után az Egyházak Világtanácsa alkalmazásába kerül, a menekülttáborokban élők lelki és szociális gondozása volt a feladata. Elvégzi a genfi egyetem teológiai szakát, majd családjával az észak-karolinai Montreat-ban telepedik le. Járja az államokat, áhítatokat, előadásokat tartott a kint élő magyaroknak. Egy ilyen körúton, a pennsylvaniai Ligonierbe igyekezve halálos autóbalesetet szenved 1953-ban.
Horváth Erzsébet hangsúlyozta, hogy Soos Géza számára a keresztyénség azt jelentette, hogy ahol tud, segíti a bajba jutott embereket. Segített itthon a rászorulóknak, a II. világháború után a menekülteknek, magától értetődő volt számára, hogy az üldözött zsidók mentésében is részt vesz. Soos a Heidelbergi Kátéra tekintve élte meg magyar reformátusságát – hangzott el.
Katona Viktor, az SDG Diákmozgalom titkára, református lelkipásztor Soos Géza az SDG-ben betöltött elnökségéről beszélt. Ennek kapcsán bemutatta a Soli Deo Gloria történeti szakaszait, megemlítette, hogy kezdetben holland és amerikai evangélizációs hatást mutatott a szervezet. Az előadás során fény derült Soos különböző tisztségeire, feladataira, kezdeményezéseire. „A diákság személyes ügyévé igyekszik tenni a lélek dolgát" – jelentette ki Soos az SDG egyik legfőbb feladatáról. Az előadásból kiderült, hogy komoly váltást jelentett, amikor az 1930-as évek végén a református egyház magáénak nyilvánította a szervezet munkáját. Szintén kiemelt jelentőségű volt az 1943-as szárszói Magyar Élet tábor, ahol a magyar sorskérdések kerültek fókuszba. Katona Viktor előadása végén egy SDG-s dalt tanított meg a közönségnek: „Lélek fuvalma, jöjj".
Hajdú Éva, a KRE HTK doktorandusza előadásában az SDG Kollégiumi vezetői kis kátéjáról nyújtott ismereteket. A közönség megismerhette, hogyan szerveződött a kollégiumi élet: az előadások, beszélgetések, kirándulások és más programok mellett a kollégisták szociális munkát is végeztek. Beteglátogatások, adományok gyűjtése mellett nyomornegyedeket látogattak, étellel és adományokkal segítették őket. Hajdú Éva életkorra lebontva mutatta be, hogyan kötődtek a diákok az SDG-hez. A diákmozgalomban résztvevőket arra nevelték, hogy legyenek büszkék a reformátusságukra, a magyarságukra, legyenek gerincesek, egyenesek. Az identitásformálás mellett a családi és a dolgozó életre is felkészítették őket – hangzott el. Az akkori SDG-sek azon fáradoztak, hogy a való életre, az igazi kihívásokra készítették fel a fiatalokat, vajon mi most törődünk velük? – tette fel a kérdést az előadó, említve, hogy a káté még a takarékosság elsajátítását is fontosnak tartotta.
Győrffy Eszter, az KRE HTK doktorandusza az SDG Diákszövetség az egyetemi misszióban betöltött szerepét mutatta be. A szervezet egyik fontos küldetése volt, hogy az otthonuktól, az ottani gyülekezettől elszakadt vidéki diákságnak hitéleti bázist nyújtson. A másik, hogy a családtól való elszakadtságban, ebben az érzékeny korban pozitív mintát adjon, lelkileg támogassa őket – hangzott el. Győrffy Eszter a szövetség legendás szociális érzékenységét és aktivitását emelte ki: a vezetők rájöttek, hogy az egyetemi, főiskolás diákok (akiknek nagy része vidékről érkezett) legnagyobb gondja a lakáshiány volt. Sokan közülük ágyrajárók voltak. Kollégiumok alapításával igyekeztek ezt orvosolni. A vezetők elképesztő munkabírással, lelkesedéssel szervezték a hitéletet és a szociális akciókat – mondta el az előadó.
Zsengellér József zárszavában elmondta, Soos Géza küldetése Jeremiás prófétára emlékezteti: „a csontjaiba rekesztett tűz", a mélyről jövő hit mozgatta egész életében, hogy cselekedjen, hogy embereket mentsen, akár az életveszélyt is vállalva.
reformatus.hu
Fotók: Sereg Krisztián