Kőbe vésett hitvallás

Leleplezték Oláh Miklós 1956-os mártír szobrát Miskolcon, a Kossuth utcai református templom előtt. A huszonegy évesen kivégzett fiatal férfi hazájáért és a szabadságért halt meg: koholt vádak alapján letartóztatták és halálra ítélték. A szobrot ünnepi istentisztelettel egybekötött megemlékezésen avatták fel április 12-én.
képA Belvárosi Református Gyülekezet 1957-ben kivégzett hitvalló tagjára, Oláh Miklósra emlékezett az egyházközség presbitériuma, a Lévay József Közművelődési Egyesület és a Nyilas Misi Alapítvány Kuratóriuma halálának 60. évfordulóján. Felavatták a mártír mellszobrát, melyet Rudolf Mihály Ybl Miklós-díjas építész tervezett és Balogh Zsófia készített. Talapzatán kedvenc igéje, és egyben hitvallása olvasható: „Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért".

A bronzszobrot Bogárdi Szabó István református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és Szabó Sándor, a Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora leplezte le a mártír húga, Takács Tiborné, született Oláh Judit jelenlétében.

kép„Oláh Miklós a belvárosi gyülekezetben vallotta meg először református keresztyén hitét, amit mártíromságával pecsételt meg. Életét adta nemcsak barátaiért, de a hazáért is" – emelte ki Szabó Sándor református lelkipásztor. Az ünnepi istentiszteleten bejelentette, hogy Oláh Miklósnak az Avasi Református Temetőben lévő sírját védetté nyilvánították. Továbbá a jelenlévők figyelmébe ajánlotta a Lévay József Közművelődési Egyesület kiadásában megjelent „Felvirrad még Magyarországra! – Oláh Miklós élt 21 évet" című kiadványt.

Mint azt Horváth Miklóstól, a Terror Háza Múzeum vezető történészétől megtudtuk, Oláh Miklós nem vett részt a miskolci tüntetéseken, de kötelességének érezte, hogy nemzetőrnek jelentkezve segítsen fenntartani a rendet és megakadályozni a jogsértéseket. „Segíteni kívánt abban, hogy a változások nyugodt körülmények között, önbíráskodás nélkül történjenek meg, ezért vállalt szolgálatot".

képTársaival együtt megakadályozta, hogy megverjenek egy személyt, akit a tömeg ávósnak hitt, ezért az emberek dühének céltáblájává vált. Később az egyik tűzharcban egy tiszt életét vesztette, amit a hatalom koholt vádak alapján rajta torolt meg. Letartóztatták, halálra ítélték és április 12-én kivégezték. Horváth Miklós elmondta azt is, hogy a megyében az október 26-i sortűzzel összefüggésben tizennégy halálos ítélet született, és ebből hetet végre is hajtottak.

Bogárdi Szabó István emlékeztetett: „Oláh Miklós a szabadságért, a magyarok jó sorsáért, az igazságért áldozta oda életét". Igehirdetésében a Márk 15:1-5 alapján két titokról beszélt: "az egyik, hogy milyen mélysége van az Isten halálból szabadító szeretetének. Ez nem egy egyszeri tény, ami kétezer évvel ezelőtt megtörtént, hanem egész életünket áthatja. Isten szabadítása ugyanis életváltoztató akarat is! A másik, hogy megértsük: milyen páratlan és egyedi Krisztus keresztje, s hogy mit jelent saját keresztünk felvétele, hordozása, a tanítványi létnek a megélése".

kép

Szöveg és kép: Kojsza Péter

Forrás: tirek