Kis körökben Isten nagy dolgairól

Csillagpont, nulladik nap. Vége a közös áhítatnak, meghallgattuk az igehirdetőt és a bizonyságtevőt, közösen dicsőítettünk. Ekkor feláll nagyjából százötven, csillogó szemű ember, a több ezer fesztiválozóval együtt pedig elindulunk, hogy megkeressük azt, aki a mi regisztrációnál kapott számunkat tartja a magasba – kezdődnek a kiscsoportos beszélgetések. Körbenézek az összeverbuválódott csapatomon: a hét további részében mindennap másfél órát együtt fogunk tölteni, az aznapi igehirdetés témájáról beszélgetve. Társaim nagyjából velem egyidősek, azonban a sok ismeretlen arcot látva még jólesik behúzódni a biztonságot jelentő csigaházamba.

Vajon sikerül úgy összekovácsolódnunk ez alatt a rövid idő alatt, hogy meg merjük osztani egymással kérdéseinket, küzdelmeinket, gondolatainkat a hitünkről, mindennapi tapasztalatainkról, szorongásainkról? Nincs időm sokáig morfondírozni ezen, mert színre lép egy lelkes fiatal, aki a következő napokban kis körünk tartalmas beszélgetéseiért felel majd: a csoportvezetőnk. A Csillagpont rengeteg nagy vonzerejű programot kínál, de az előadások, koncertek, balatoni strandolás és a kempingezés izgalmai mellett a kiscsoportok alkotják a hét igazi gerincét. Itt nyílik alkalom elmélyülni a hét témájának fogas kérdéseiben, megvitatva az igehirdetések kapcsán felmerülő érzéseket, gondolatokat.

Különleges látni azt a formálódást, ahogyan a hét folyamán egyre inkább ledőlnek a magunk köré emelt falak, és a csoportvezető segítségével olyan megtartó, bizalmas közeg alakul ki, amelyben a fiatalok megoszthatják akár a legmélyebb küzdelmeiket is. A csillagpontos kiscsoportok célja, hogy a résztvevők egymás hite által épülhessenek, továbblendítve, támogatva azokat, akik valamiért zsákutcába kerültek, vagy esetleg vargabetűkkel közelednek Isten felé. Nemritkán olyan barátságok szövődnek itt, amelyek a fesztivál lezárulta után is fennmaradnak, a technológia segítségével összekötve az egymástól távol élő fiatalokat is. Annál nagyobb ajándékot pedig nem is kaphat egy csoport, mint amikor valaki itt ismeri fel, hogy át szeretné adni az életét Krisztusnak.

A tíz-tizenöt főt összefogó körök kialakításának fő szempontja, hogy a résztvevők biztonságos közegben kapcsolódhatnak egymással és Istennel. Ennek érdekében a szervezők több tényezőt is figyelembe vesznek a beosztáskor, például az életkort, a személyiségtípust, illetve azt is, hogy lehetőleg ne kerüljenek egy helyre baráti klikkek, mivel ez felboríthatja a csoportdinamikát. Nagy Bettina Tünde, a Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség beosztott lelkipásztora, a Csillagpont kiscsoportos beszélgetésekért felelős munkaágának egyik vezetője elmondja, az idei fesztiválon minden eddiginél több lehetőség nyílik a lelki témák feldolgozására a kis körökben.

A résztvevők előzetes felmérés alapján háromféle típus közül választhatják ki, hogy klasszikus, alternatív vagy lelkészek által vezetett csoportokhoz csatlakoznak-e majd. A klasszikus csoportok a megszokott ifis formula alapján működnek, játékokkal, irányító kérdések alapján kialakuló beszélgetésekkel. Az előző Csillagponton bevezetett, nagy sikerű alternatív csoportok idén is különböző személyiségjegyek köré épülnek majd. Akik énekléssel szeretik feldolgozni a témát, a dicsőítő csoportba kapcsolódhatnak be, akik pedig szívesen rácsodálkoznak a teremtett világra, a természetkedvelőkhöz jelentkezhetnek. A szervezők azokra is gondoltak, akik nehezebben nyílnak meg mások előtt: ők a szemlélődő csoportokban teljesedhetnek ki a legjobban.

Mindezeken kívül további, változatos fókuszú közösségekhez lehet majd csatlakozni, például a színjátszók, a gondolkodók, a hagyománytisztelők, az érzékelők vagy a rítuskedvelők csapatához. A fesztiválon arra is lehetőség nyílik, hogy az egy gyülekezetből érkező résztvevők a saját lelkipásztoruk által vezetett kiscsoportokban dolgozzák fel az aznapi lelki témákat. A legalább tizenöt fővel érkező gyülekezetek emiatt árkedvezményben is részesülnek a jegyvásárláskor. Ez az új opció teret nyit arra, hogy az ifik egyfajta „tábor a táborban” jelleggel vegyenek részt a Csillagponton.

De kik is azok, akik a körülbelül másfél száz kiscsoport zökkenőmentes működéséért felelnek majd? A csillagpontos csoportvezetőket szigorú szűrőknek megfelelve választják ki, a júliusi rendezvényig pedig intenzív lelki és szakmai képzésekkel készítik fel őket a szolgálatra. Nagy Bettina Tünde kifejti: – Elsődleges szempont, hogy a leendő csoportvezetők szilárdan álljanak a hitben. Bármennyire szeretnénk is lelki fókuszúvá tenni a képzésüket, egyedül a Szentlélek tudja megadni, hogy hitben elkötelezett fiatalok szolgálhassanak a Csillagponton. Mi a képzésünkkel segítünk a jelentkezőknek abban, hogy elsajátítsák a csoportvezetés legfontosabb készségeit, ezáltal szakmailag alkalmassá váljanak a feladatra; a „ráadásért” pedig imádkozunk. A régi motorosok mellett sokan az idei fesztiválon vezetnek majd először kiscsoportot, ezért rájuk külön figyelmet fordítunk, hogy ők is a lehető legfelkészültebbek legyenek – osztja meg a munkaágvezető.

A csoportvezetők egy részének képzése március 28–29-én kezdődött. Mintegy ötven fiatal gyűlt össze a miskolci Lévay-gimnázium diákotthonában, az ezt követő hétvégén további negyven fő képzésére került sor. A résztvevőket lakóhelyük szerint regionális csoportokba osztják, ahol mentorok (fesztiválos megnevezésükkel: csillagszórók) folytatják a felkészítésüket személyesen és távoktatási rendszeren keresztül, például hasznos tananyagok és olvasmányok feldolgozásával.

A több hónapos felkészülés során a jelentkezők elsajátítják mindazt, ami a sikeres csoportvezetéshez szükséges, például a csoportalakulás lépéseit, a hatékony kommunikáció módjait, jó kérdések megfogalmazását, olyan játékokat és vezetett feladatokat, amelyek segíthetik a témában való elmélyülést. A kiscsoportok fő célja, hogy tagjai közelebb kerüljenek Istenhez, a csoportvezetők feladata pedig lehetőség szerint elhárítani minden olyan zavaró tényezőt, amely ezt megakadályozná. Ezért arra is felkészítik őket, hogyan kezeljenek egy-egy nehezebb személyiségű csoporttagot, hogyan tereljék vissza a témától elkanyarodó beszélgetést, vagy épp hogyan fegyelmezzék azokat, akik nem tudnak elszakadni a telefonjuktól vagy a szomszédjuktól.

A szervezők elengedhetetlennek tartják, hogy a csoportvezetők ne csak a vázlatukkal legyenek felkészülve, hanem lélekben is Isten kezébe tegyék le az alkalmakat, ezért minden délelőtti alkalom előtt („bemosakodás”) és után („kimosakodás”) találkoznak a csillagszórókkal, hogy imádságban Isten elé vigyék a szolgálatukat, illetve megbeszéljék a tapasztalataikat, a felmerülő kritikus pontokat. A csillagcsoporttól érkező ötletek, tanácsok által áthidalhatóvá válnak olyan problémák, mint a kínos csend vagy a komolytalanabb kiskamaszok bevonásának nehézsége.

A csillagszórók mellett a fesztiválon szolgáló, több mint húsz lelkigondozó is meghatározó szerepet játszik a csoportvezetők felkészítésében és támogatásában. A többek között lelkipásztorokból, pszichológusokból, mentálhigiénés szakemberekből álló csapat tagjaival az erre a célra kialakított bázison lehet majd egyénileg beszélgetni, legyen szó önismeretről, hitbeli dilemmákról, hivatástudatról, párkapcsolatokról, traumákról, csalódásokról vagy akár könnyedebb témákról. A lelkigondozók emellett a „Meghallgatlak” feliratú egyenpólójukról is felismerhetők lesznek, és a fesztivál egész területén bárki beszédbe elegyedhet majd velük.

Aaron C. Stevens, a Budapesti Református Skót Misszió lelkipásztora már második alkalommal erősíti a Csillagpont lelkigondozóinak csapatát, korábban csillagszóróként, csoportvezetőként is szolgált a rendezvényen, illetve a nemzetközi munkaág tevékenységében is többször közreműködött. A márciusi miskolci képzésen interaktív előadást tartott a leendő csoportvezetőknek, a többi között a csoportokban előforduló krízishelyzetek kezeléséről oktatta a jelenlévőket. Az amerikai származású lelkipásztor felhívta a figyelmet arra, hogy bár eddig is jellemző volt, hogy a fiatalok – talán a kiscsoportok intim légköre miatt – megosztottak fájdalmas tapasztalatokat, az idei központi téma (a szorongás) bensőséges jellege miatt várhatóan még erősebb érzelmi intenzitású beszélgetésekre kerül majd sor a délelőtti alkalmakon. Ezekben a helyzetekben kulcsfontosságú, hogy a csoportvezető megfelelő módon kezelje az esetlegesen elmérgesedő vagy vakvágányra futó szituációkat. – Mindenkit komolyan kell venni a csoportban, nem szabad azonnal elhallgattatni azt, aki elkezdi részletezni a saját küzdelmeit. Mivel viszont ezek az alkalmak nem terápiák, eljöhet az a pont, amikor a csoportvezető úgy ítéli, az adott fiatalnak szakmai segítségre van szüksége. Ebben mi, a lelkigondozók tudunk segíteni, támogatást nyújtva mind a résztvevőknek, mind a csoportvezetőknek – fejti ki a lelkipásztor.

A lelkigondozók arra is hangsúlyt fektetnek, hogy a csoportvezetők a saját szorongásaikkal is tisztában legyenek, hiszen igazán csak akkor lesznek képesek másoknak segíteni, ha már megdolgozták a személyes kríziseiket. – Az igehirdetésekben, az egyéni és csoportos beszélgetésekben abban szeretnénk irányt mutatni, hogy még a nehéz körülmények, fájdalmas élmények, szorongások közepette is segítségül kérhetjük Istent, benne találunk biztonságot. A szorongás nem a hit ellentéte vagy a gyenge hit tünete, hanem az emberi élet szerves része, amelyben segítséget kérhetünk és kaphatunk az Úrtól – foglalja össze Aaron az idei Csillagpont üzenetét.

Varga László elsőéves teológushallgató a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, emellett ifimunkás és az Exodus Egyesület missziójának aktív szolgálója. A Csillagponton másodjára vállal csoportvezetést, a márciusi miskolci képzésre tizedmagával érkezett a hajdúsámsoni gyülekezetből, köztük ikertestvérével és párjával. Az ifjú teológus lelkesen számolt be a 2023-as fesztiválon szerzett tapasztalatairól, ahol több formában is szükség volt a problémamegoldó képességeire a háromnapos esőzés, valamint a kiscsoportban felmerülő nehéz helyzetek miatt. Bár László eleinte úgy érezte, túl kemény fába vágta a fejszéjét, rengeteget jelentett számára, hogy a csillagcsoportban minden alkalom után azonnal kiadhatta magából, ami aznap történt. A mentorától és a többi csoportvezetőtől biztonságot és megnyugtatást kapott, emellett ő is tudta bátorítani társait. – Még ha úgy mennél is el a Csillagpontra, hogy nem készültél fel, akkor sem hagynak egyedül: Isten és a csapatod mindenben mögötted áll – jelenti ki a fiatal csoportvezető. László saját elmondása szerint a beszélgetés tálentumát kapta Istentől, így akár súlyosabb témák elől sem hátrál meg, például ha olyan fiatallal kell beszélnie, aki öngyilkosságon gondolkodik. Hangsúlyozza az imádság erejét, amely kitartást adhat olyan tartósan fennálló helyzetekben is, amelyeken nem vagyunk képesek azonnal változtatni. Igyekszik átadni a fiataloknak, hogy minden nehéz helyzetből van remény és kiút Jézusban, hiszen a világon minden elmúlik, egyedül az ő szeretete állandó.

A csoportvezető különösen is aktuálisnak találja az idei fesztivál témáját, ő főként tizenöt-tizenhét éveseknél tapasztalja, mennyien szoronganak az iskola vagy családi problémák miatt. – A mostani fiatalok keresik magukat és a biztonságos kapaszkodókat a világban. A közösségi média és a globalizmus miatt sokféle impulzus ér minket, nem tudjuk, hova tartozunk valójában. Szorongás is kialakulhat amiatt, ha azt látjuk, mintha mindenki tartozna valahova, csak mi toporgunk a sarokban. Ezért jó a Csillagpont, hogy rájöjjünk: nem vagyunk egyedül a szorongásainkban! Van helyünk Istennél és abban a közösségben, ahol nem egyedül kell megküzdenünk a problémáinkkal, hanem megoszthatjuk őket olyanokkal, akik hasonló cipőben járnak. Ide tényleg nem tombolni jössz, hanem kicsit a mélyre ásni, hogy azután fellélegezhess.