– A nyelvtanárom azt mondta, ha Magyarországon szeretnék élni, akkor olvassam a Bibliát – mondta Yong Ping Zhou, az egyik Budapesten működő protestáns kínai gyülekezet lelkipásztora, aki hazánkban lett hívő. Munka után, esténként készült a teológiai tanfolyamra, hogy lelkész lehessen. A gyülekezet a Budapest Külső-Józsefvárosi Református Egyházközség templomában tartja istentiszteleteit és más alkalmait, és a helyi közösséggel is élő kapcsolatuk van, a járvány idején például a többi kínai gyülekezettel 56 millió forintot gyűjtöttek össze a Szent István Kórháznak.
Hogy jött létre a gyülekezetük? Kapcsolatban vannak már a református egyházzal?
Egy amerikai kínai gyülekezet segített létrehozni a mi közösségünket. A református egyházzal most tervezzük felvenni a hivatalos kapcsolatot, és erősíteni szeretnénk a teológiatudományi alapjainkat. Kovács Dávid Emil, a Budapest Külső-Józsefvárosi Református Egyházközség lelkésze sokat segít ebben.
Körülbelül hányan járnak a gyülekezetükbe, és a Magyarországon élő kínai közösségben hányan reformátusok?
Mondjunk inkább Krisztus-hívőt, mert nem csak reformátusok vannak. A gyülekezet tagja körülbelül kétszáztíz fő, de templomba nagyjából százan járnak el minden vasárnap. Ilyen méretű kínai keresztyén gyülekezet van még kettő. De van több kisebb, harminc-ötven fős is. Úgy tudom, összesen nyolc gyülekezet van. Magyarországon 1990 óta kétezer kínait kereszteltek meg, de Kínából is jöttek keresztyének. A gyülekezetekbe összesen négy-ötszáz fő jár, a többiek szétszóródtak mindenhol. Ezért is járunk minden héten a piacra és más helyekre, hátha találunk olyan Krisztus-hívőt, aki nem jár gyülekezetbe. Őket megpróbáljuk meggyőzni, hogy jöjjön el közénk.
Kínában egy időszakban elég jellemző volt a gyülekezeten kívüli keresztyénség. Mennyire szivárgott ez át Magyarországra?
Magyarországon vannak kínaiak, akik kis csoportokban gyakorolják a hitüket, de nem tudom pontosan, mennyien. Igazából azt, hogy Kínában milyen a helyzet, milyen a keresztyénség történelme, nem nagyon ismerem, mert engem is már Magyarországon kereszteltek meg.
Hogy találkozott Krisztussal? Ki adta az ön kezébe az első Bibliát?
Kínában is hallottam már Krisztusról, de az első magyar nyelvtanárom mondta, hogy ha Magyarországon, Európában szeretnék élni, akkor olvassam a Bibliát. Aztán 2001-ben pont ebben a templomban tartott egy teológiaprofesszor egy tizenöt napos képzést, amire eljártam, de nem lettem rögtön hívő, csak érdeklődéssel hallgattam. Fél éven át sokat olvastam, videókat néztem, és végül megkereszteltek. Itt, a VIII. kerületi baptista templomban, mert azt kapta akkor kölcsön a gyülekezet a keresztelésekhez.
A megkeresztelkedéstől hogy jutott el addig, hogy lelkész lett?
Először egy hároméves tanfolyamot végeztem el. Este tanultam, mert nappal dolgoztam. Aztán még két évet egy másik teológiai tanfolyamra jártam, de szünetekkel sikerült elvégeznem ezeket, és végül 2016-ban lettem lelkipásztor itt, ebben a gyülekezetben.
Mindig tudta, hogy itt akar lelkész lenni?
Nem is akartam máshova menni, megszerettem Magyarországot, és ebben a gyülekezetben hosszú ideje tag voltam.
Milyen pluszfeladatokat ró önre az, hogy egy kisebbségi létben élő csoport lelkésze?
Nem tudom, mert nem voltam magyar gyülekezetnél. Nem is ismerem nagyon az életüket, de a jövőben szeretnénk jobban együttműködni, például közös istentiszteletet tartani. A kínai gyerekek mind járnak magyar iskolába, jól beszélik a nyelvet, de szerencsére mind tudnak kínaiul is. Van olyan nyugat-európai kínai közösség, ahol angolul vagy franciául kell tartani az istentiszteletet, mert sokan már nem tudnak kínaiul. Később talán nálunk is szükség lesz rá, hogy magyarul is hirdessük az Igét.
Nagyon sok kínai nyelvjárás van, melyiket használják az istentiszteleteken?
Én csak a mandarin nyelvjárást értem, a többit nem ismerem. Vannak olyan tagjaink, akik ha egymás között beszélnek, én sem értem őket. Kína sok tájáról vannak itt emberek, de a mandarint mindenki beszéli.
Sok fiatal jár a gyülekezetbe, vagy inkább csak az idősebbek?
Vannak nálunk minden korosztályból, mert főleg családok jönnek.
Gondolom, van egyfajta identitásőrző szerepe is a gyülekezetnek.
Karácsonykor nemcsak a gyülekezet tagjait hívjuk meg, hanem mindenkit, aki érdeklődik. Idén már szerveztünk kínai újévi ünnepséget is. Ez nálunk családi ünnep, és a kínai közösségben is sok egyedülálló van, így szerettünk volna nekik is lehetőséget adni, hogy valahol családias körben töltsék ezt az ünnepet. Végül is a gyülekezet olyan, mint egy család.
És hogy telnek a hétköznapjaik? Csak istentiszteletre gyűlnek össze, vagy vannak egyéb alkalmaik is?
A járvány után lassan sikerült újra elindítani mindent, szerdánként bibliaórára jár körülbelül húsz fő, szombaton este találkozik egy zenés istentiszteletre körülbelül húsz-harminc ember, és van természetesen ifjúsági csoportunk is, amelyik néha a templomban, néha valakinek a lakásában gyűlik össze. Vasárnap pedig természetesen istentiszteletet tartunk.
Mennyire zárt a magyarországi kínai közösség? Mennyire érintkeznek magyar gyülekezetekkel?
Igazából nem olyan zárt az itteni kínai társadalom, mint ahogy a magyarok gondolják. Most kezdtük el a kapcsolatok építését a magyar gyülekezetekkel, Kovács Dávid Emil lelkipásztort is szeretnénk meghívni, hogy hirdessen nálunk Igét, a magyarul értő fiatalok tudnának fordítani az idősebbeknek. Eddig a Hit Gyülekezetéből volt nálunk egy lelkész Igét hirdetni, de szeretnék még más magyar lelkészeket is meghívni, mert a teológiai gondolkodásunkat gazdagítani szeretnénk. Találkoztam például Bogárdi Szabó Istvánnal, őt is szeretném meghívni. A kínai közösség egyébként nagyon sok ponton kapcsolódik a magyar társadalomhoz, a Magyar Kínai Kulturális Egyesület például gyakran szervez közös programokat, ebben régen én is benne voltam, de ma már a gyülekezetben szolgálok. Az európai kínai közösségek között is élő kapcsolat van, épp mostanában utazom Párizsba egy iskolában hirdetni az Igét. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Európában a hit újra felébredjen az emberekben, mert úgy látjuk, mostanában nem olyan nagy az aktivitás, sok templom is zárva van. Kétszáz évvel ezelőtt rengeteg nyugati misszionárius járt Kínában, elhozták Jézus üzenetét, és megszervezték az első gyülekezeteket – most szeretnénk ezt meghálálni, ebből valamit visszaadni.
Van a gyülekezetnek valamilyen szerepe, különleges feladata a kínai közösségen belül?
Konkrét feladata nincsen, de segítünk, amiben tudunk. A járvány idején a kínai gyülekezetek összegyűjtöttek 56 millió forintot, és a Szent István Kórháznak adományozták. Ebben mi is részt vettünk, én voltam az egyik szervezője, az egész kínai közösség összefogott. Tegnap éjszaka pedig egy kínai férfinál jártam, a kórházban, aki nagyon beteg. Nem nagyon jár templomba, de elmentem hozzá. Akár a gyülekezet tagja valaki, akár nem, ha segítségre szorul, mi azonnal megyünk. Az a baj, hogy neki nincs itt családja, és elmúlt hetvenéves.
Sokan vannak ilyen helyzetben, hogy itt maradtak idősen egyedül?
Nem tudom, mennyien vannak, de úgy gondolom, hogy tíz éven belül Magyarországon nagyon sok idős kínai lesz. Például én is. Arra is gondoltunk, hogy alapítanánk egy idősek otthonát, ha lenne rá lehetőségünk. Korábban próbáltunk egy egyedülálló idős kínai embernek helyet találni, de az állami intézményből elküldtek, hogy nincs hely, a magánotthon pedig drága. A gyülekezeti, egyházi idősek otthona pont egy középút lehetne: jobb, mint az állami, de olcsóbb, mint a magán. Ha sikerülne a gyülekezetnek nyitni egy idősek otthonát, akkor nemcsak a kínaiakat várnánk, hanem magyarok is jöhetnének. Lehetne ott egy másik lelkipásztor, aki hirdetné nekik az Igét.
Óvoda vagy iskola nyitásán is gondolkodnak, vagy a fiatalok már annyira a magyar közösségbe járnak, hogy nincs erre szükség?
Van egy szép óvoda, amelynek kínai tulajdonosa van, de a legtöbb itteni kínai magyar óvodába küldi a gyerekeit. A kínai közösség nem egy helyen lakik, hanem mindenfelé Budapesten és az egész országban.
A kerületi magyar lakosokkal milyen viszonyban vannak?
Már korábban jeleztem a Külső-Józsefvárosi Református Egyházközség lelkészének, hogy ha bármire szüksége van, szóljon. Mi szívesen látogatunk családokat, gyűjtünk a rászorulóknak, és hirdetjük az evangéliumot. Eddig is csináltunk ilyet, többször vittünk lisztet, rizst, tartós élelmiszert a szegényebb családoknak a kerületben, amikor a református lelkipásztor kérte.
A gyülekezete tagjainak többsége itt keresztelkedett, vagy Kínában?
Van ilyen is, olyan is. 2016 óta körülbelül százhúsz főt kereszteltem meg, de van olyan, aki máshonnan jött keresztyénként. Az viszont nagy gond, hogy bár sokan jönnek, sokan el is mennek. Gondolkodtunk rajta sokat, hogy lehetne ezt a problémát megoldani és együtt tartani a gyülekezetet, hiszen ahogy a Zsidókhoz írt levélben is olvashatjuk, a gyülekezettől nem szabad elszakadni, mert Jézus Krisztus visszatér, és úgy érzem, hamarosan el fog jönni. Többször beszéltünk róla, hogy lehetne a máshonnan érkező híveket a gyülekezetben tartani, de nehéz új életet kezdeni egy új helyen. A legfontosabb, hogy segítsünk nekik és imádkozzunk értük.
Kapcsolatban állnak a Kínában élő keresztyén közösségekkel?
Nem tartunk fenn ilyen kapcsolatot.
A gyülekezeti tagjaik reformátusok, vagy vannak köztük más protestánsok is?
A kínai közösségen belül a gyülekezetek nem a történelmi felekezetek mentén alakultak ki, nincs külön református, evangélikus, baptista közösség, más-más intézmény vagy ember alapította őket. Nem választjuk el a felekezeteket egymástól, mi úgy tekintünk rájuk, hogy valamennyien Krisztus-hívők közösségei.
Imádság és ének – egy nap a kínai reformátusoknál
Ha betérünk egy kínai étterembe, boltba, elképzelhető, hogy a tőlünk kulturálisan olyan különbözőnek tűnő eladó református hittestvérünk. Köztük jártunk.