A mesterséges intelligencia szerepe és hatása az oktatásban, a lelkipásztori szolgálatban és a társadalomban. A többi között ezekről volt szó a Reformátusok Szárszói Konferenciája pénteki előadásain és pódiumbeszélgetésein. Miként tekintsünk rá, és hogyan válhat hasznos eszközzé? A konferencia második napjának összefoglalója.
A pénteki nap első előadásában a mesterséges intelligencia (MI) és lelkipásztori munka összefüggéseiről beszélt Németh Balázs református lelkész, gépészmérnök, a Mérnökmisszió vezetője. Először a mesterséges intelligencia hasznosságára tért ki, mérnöki munkájában egyebek között adatelemzéshez, kódoláshoz, táblázatkészítéshez, program készítéséhez vagy hibák javításához veszi igénybe. Az egyházi feladatoknál, adminisztrációs és pályázati feladatoknál, kommunikációnál szintén jó eszközként szolgálhat. A lelkész ugyanakkor felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia korlátaira is: gyakran rosszul köt össze fogalmakat, nem jól asszociál, ezért hangsúlyosnak tatja az ellenőrzést. Véleménye szerint gyakorlat kell ahhoz, hogy felismerjük, mire tudjuk használni és mit fogadhatunk el a felkínált válaszokból. A lelkipásztori szolgálattal összefüggésben beszélt arról is, hogy nem tartja jónak, ha az MI segítségével íratjuk meg a prédikációkat, az előkészítéséhez, kutatáshoz lehet hasznos, de hangsúlyos, hogy a lelkész ne felejtse el a prédikálás képességét. Az igehirdetés kommunikáció Isten és ember között, aminek a lelkész is befogadója.
Németh Balázs lelkipásztor
Koren Balázs EdTech szakember, matematikatanár, a Yettel Prosuli program vezetője az MI és az oktatás kapcsán tartott előadást. A szakember szerint nem kell félnünk a mesterséges intelligenciától, de odafigyeléssel és fenntartással kell kezelnünk. Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben már készültek olyan rendszerek, amelyek például a tájékozódásban segítenek, vagy szöveget, képet javítanak. Az elmúlt négy évben viszont szinte ránk rúgta az ajtót a mesterséges intelligencia és azóta is rendkívül gyorsan változik. Beszélgetni lehet ezekkel a programokkal, gyakori, hogy társként, segítőként tekintenek rá, képet, szöveget alkot. Korábban hihettünk a saját szemünknek, de mára ez a bizonyosság is elveszett. A szakember úgy fogalmazott: tudnunk kell észlelni, hogy mikor van ember a túloldalon, és mikor gép, ehhez szükség van a megfelelő alaptudásra. Szintén megerősítette, hogy az emberi tényező nem helyettesíthető. A tanárok munkáját sem tudja átvenni, hiszen az iskolában azt is tanítják, hogyan kell embernek lenni és ezt csak ember teheti meg. Koren Balázs megemlítette még, hogy a mesterséges intelligenciával eszköz került a kezünkbe, meg kell tanulnunk jól használni az oktatásban is.
Koren Balázs előadása
Az előadásokat pódiumbeszélgetés követte, amelyen a veszélyek és lehetőségek mellett kitértek arra, hogy keresztyénként hogyan tekintsünk a technológiára. Mi az, amire a református egyháznak használnia kell az MI-t és mi az, amire tilos?
A beszélgetőpartnerek kiemelték, hogy bizonyos feladatokat átadnak a mesterséges intelligenciának, de nem teljesen, mindig ellenőrzik az információkat, megoldási javaslatokat. Németh Balázs fontosnak tartja, hogy a diákok tanagyaggal, az egyetemi feladatokkal, szakdolgozattal kapcsolatban azt a szemléletet alkalmazzák, hogy ne helyettük oldja meg a feladatokat, hanem csupán segítő eszközként alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Koren Balázs úgy fogalmazott, hogy az egyediséget, ami az emberi mivoltunkból fakad, az MI alapú technológia nem fogja kiszorítani. Viszont az egyik legnagyobb veszélyt abban látja, hogy az MI rossz irányt mutat, ami egyfajta kontrollvesztést okozhat. Nekünk keresztyéneknek óriási előnyünk, hogy van Mesterünk, aki egyértelművé teszi az irányt.
Pódiumeszélgetés Németh Balázs és Koren Balázs részvételével, amelyet Kojsza Péter, az Európa Rádió főszerkesztője moderált
A felelős használatról a beszélgetőpartnerek elmondták: mi abban tudjuk szabályozni ezt, hogy a saját életünkbe mennyire engedjük be. Ennek megítélésében és kialakításában van lehetőségünk, így felelősségünk is. A beszélgetésben szó volt még a munkaerőpiaci átrendeződésről, az emberi hozzáadott érték jelentőségéről. Németh Balázs kiemelte, hogy lelkipásztorként Krisztust mutatja az embereknek, amire az MI nem képes. Koren Balázs a tanári hivatásról azt emelte ki, hogy az emberi jelenlétet, tapasztalatot és kapcsolatot nem tudja a mesterséges technológia átadni.
A délutáni programban teológiai, filozófiai és jogi szabályozás szemszögéből elemezték a mesterséges intelligenciát és annak hatásait a résztvevők.
Boros János egyetemi tanár előadása
Boros János a mesterséges intelligencia elnevezésének és jelentésének ismertetése után az emberiség fejlődésére jelentett hatását részletezte. Szintén kitért a veszélybe kerülő munkahelyekre, ami a társadalmi támogatottság csökkentését is okozza. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MI létrehozásával olyan eszközt állítottak elő a technológiai óriások, ami önállóan dönthet.
Tóth András a jogi kihívásokról tartott előadást, amelyben kitért a szabályozások hiányára. Négy területet emelt ki, amelyek jogi szempontból hangsúlyosak: a mesterséges intelligencia által működtetett autonóm fegyverek, az intimitás áruba bocsátása azzal, hogy az MI-t barárként, társként alkotják meg. Szintén kérdés az MI jogi besorolása, valamint a közösségi médiában megjelenő személyre szabott tartalom, aminek hatására a felhasználót arra ösztönzi, hogy több időt töltsön az online térben.
Czeglédi Péter Pál lelkipásztor előadásában arról beszélt, hogyan lehet az MI segítő eszköz a hivatásában. Hasznos lehet abban, hogy a megírt igehirdetésre bizonyos teológiai szempontból, vagy más generációk szempontjából alkosson véleményt, visszajelzés céljából, de az írás kreatív folyamatába nem vonja be. Szintén az óvatosságra és az önmérsékletre hívta fel a figyelmet, miközben a mesterséges intelligencia segíti abban, hogy jobb igehirdetővé váljon.
Czeglédi Péter Pál lelkipásztor, Boros János Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az MTA doktora, a Nemzeti Filozófia Központ alapítója és vezetője, Tóth András jogász, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense – moderátor: Gér András lelkipásztor
A pódiumbeszélgetésen először arról volt szó, hogy hol van az innováció határa a mesterséges intelligencia fejlesztésében. Boros János szerint a kutatás-fejlesztést nem lehet korlátozni, de a társadalom kijelölhet határokat. Czeglédi Péter Pál úgy fogalmazott: a tartalomtól függ, hogy milyen hatást érünk el, vagyis mi magunk is fejlesztői vagyunk, használhatjuk az evangélium terjesztéséhez keresztyén tartalmakkal. Tóth András a technológia tökéletességének látszata mellett a mi emberi tökéletlenségünkre hívta fel a figyelmet: Jézus a hibáinkon keresztül tud megszólítani, nem kell tökéletesnek lennünk, ne dőljünk be a technológiai megváltás ígéretének.
A beszélgetőpartnerek kitértek arra is, hogy nem minden innováció jó, az elmúlt évtizedek nem Istenre mutatnak. A technológiai óráscégek komoly pénzeket keresnek az MI fejlesztéséből és a hatásaiból. Boros János felhívta a figyelmet arra, hogy az eszközt mi emberek programozzuk, ezért rajtunk is múlik, mire és hogyan használjuk, milyen tartalmakat töltünk fel. Tóth András szerint az egyházaknak be kell szállnia a mesterséges intelligencia terjedése által felvetett kérdésekbe, hogy képviselje magát és segítsen tartani a Krisztusra mutató irányt a társadalomban. A beszélgetés résztvevői felhívták a figyelmet arra is, hogy ne tekintsünk saját alkotásként az MI-re, ne váljunk bálványimádóvá. Az Istentől kapott elhívásunk egyedi és személyre szabott, amit a mesterséges intelligencia nem tud helyettesíteni.
A pénteki nap záróáhítatában Győri-Daniné Tóth Anett lelkipásztor a bizalomra, a bizakodó szívre hívta fel a figyelmet a 119. zsoltár mentén. (Zsolt 119,32) A tiszteletes kiemelte, hogy az ember kapcsolatra teremtetett Istennel és a másik emberel, ám gyakori, hogy a fájdalom elkerüléséért elfordulunk egymástól. A lelkipásztor szerint a bizalom Isten ajándéka, ami a lelkünk gyógyulásának alapja. Szükségünk van a bizakodó szívre, amely a reménységhez vezet.
Győri-Daniné Tóth Anett tartott áhítatot a pénteki nap végén
A Reformátusok Szárszói Konferenciája a Károli Gáspár Református Egyetem kiemelt szakmai partnerségével jött létre.
„A feladatot delegálhatjuk, a felelősséget nem”
Mit kezdhet az egyház a mesterséges intelligenciával, és hol húzódik az eszközhasználat határa? Ezekkel a kérdésekkel kezdődött meg a Reformátusok Szárszói Konferenciája. A nyitónap előadói más-más irányból jutottak el ugyanahhoz a felismeréshez: a technológia segíthet, de a döntést, a hitelességet és a felelősséget nem veheti át az embertől.