A Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kara 2024 februárjában elindította a régóta várt egyházi vezetés és gazdálkodás továbbképzési szakját. A nagy érdeklődés miatt idén ősszel újabb évfolyam kezdheti meg tanulmányait. Az eddigi tapasztalatokról és a képzési stratégiáról kérdeztük Lentner Csaba tanszékvezető tanárt, a szak vezetőjét.
Mennyire igazolódtak a képzés elindítása előtt megfogalmazott elképzelések az elmúlt félévben?
Mintegy húsz fő beiskolázásával tudtuk elindítani a képzést februárban, ami a rövid toborzási időszakhoz képest óriási eredmény. Szinte valamennyi hallgató a Reformátusok Lapjából értesült a lehetőségről. A református lelkészekhez és az egyházi fenntartású intézmények már diplomás munkatársaihoz eljutottak a hívó szavak. Az első félévi vizsgákon túl vagyunk. Sokat tanultak a hallgatók, igazi alkotó közösségé formálódtunk. A bensőséges hangulatú közegben magas színvonalú oktatás folyt, amelyhez a nívós pedagógiai munka is hozzájárult, no és persze a hallgatók aktív, céltudatos hozzáállása. Az első féléves elméleti tanórákon is törekedtünk a gyakorlatcentrikusságra, esettanulmány-szerű megközelítésre.
Jelentkezési határidő: 2024. augusztus 23.
További tudnivalók, jelentkezési lap: geszk.kre.hu.
Milyen diplomát várnak el a továbbképzési szakra jelentkezés feltételeként?
Nincs konkrét elvárás. A hallgatóink zöme teológiai, gazdasági, jogi vagy szociális végzettségű, de vannak pedagógusok is. A lényeg, hogy a beiratkozó lehetőleg egyházi intézménynél dolgozzon, ott vezető legyen, vagy vezetővé kívánjon előlépni, a rábízott közösség ügyeit gazdasági értelemben is tudja irányítani, ellenőrizni. Ez a motiváció a meghatározó a jelentkezőknél.
Milyen hozzáadott értéket ad ez a másfél éves továbbképzési szak?
A református oktatás hagyományai és a szakmai megújulás iránti nyitottság határozza meg a képzésünk szellemiségét. Az egyházak szerepe felértékelődött a rendszerváltozás után, és nem csak hitéleti tekintetben. A gyülekezetek gazdálkodnak, pénzzel, pályázatokkal foglalatoskodnak. És egyre gyarapodik a fenntartásukba kerülő oktatási, szociális, egészségügyi intézmények száma. E területekre pedig olyan szakemberek kellenek, akiknek keresztyén hitük gyakorlása mellett pénzügyi döntéseket kell hozniuk, költségvetést kell összeállítaniuk, és a pályázatok útvesztőjében is el kell igazodniuk. A hallgatóknak ehhez szükségük van egyházi jogi ismeretekre, a szociális igazgatással és közpénzügyekkel, sőt, az adókkal összefüggő szakismeretekre is. Meggyőződésem, hogy a gyülekezetek élén álló lelkészeknek, presbitereknek, költségvetési intézményt vezetőknek a felelős értelmiségi mivoltuk mellett olyan szakemberekké kell válniuk, akik a rájuk bízott közösségek gazdasági ügyeivel is érdemben tudnak foglalkozni. Mi tehát ezen ismeretek átadásával járulunk hozzá egyházunk közösségeinek sikeres működéséhez.
A három féléves képzés hogyan épül fel, kik a meghatározó oktatók?
Az első félévben jobbára elméleti tantárgyak voltak. Czibere Károlytól, a Magyar Református Szeretetszolgálat főigazgatójától a szociális igazgatás rejtelmeit, az etikus vezetés alapjait, Bella Katalintól (ELTE) a konfliktuskezelés módszertanát, Ormóshegyi Zoltántól és Köbel Szilvia jogász kollégáktól pedig az egyházi jogi ismereteket sajátíthatták el a hallgatók. Jómagam a közpénzügyek rejtelmeibe avattam be a tanulóközösséget, Hegedűs Szilárd docens pedig a költségvetési számvitel alapjaiba. De a második félév is tartalmas tantárgyakat foglal magában! A Miniszterelnöki Kabinetirodából Belényesi László államtitkár a pályázatokkal kapcsolatos esettanulmányokon keresztül segíti a hallgatókat, hogy közösségeik, intézményeik forrásszerzési stratégiáját irányíthassák. Ercsey Zsombor docens az egyházakat érintő adózási kérdésekkel, Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék igazgatója pedig az egyházi közösségek, intézményeik ellenőrzési módszertanát tanítja, s legfőképpen azt, hogy külső ellenőrzés során az intézményeket milyen adatszolgáltatási, információátadási kötelezettség terheli, hogyan kell együttműködni az ellenőrző hatóságokkal. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarától régi kollégámat, Printz János címzetes egyetemi tanárt kértem fel, hogy költségvetési számviteli, mérlegelemzési ismereteket oktasson. Ő a kamara költségvetési tagozatának elnöke, remélhetőleg nagy érdeklődés övezi majd az előadásait.
Az oklevél megszerzéséhez milyen feltételeket kell még teljesíteni?
A hallgatók a harmadik félévet a szakdolgozat megírásával töltik, amely az imént felsorolt tantárgyakhoz kötődik. Ügyelni fogunk arra a konzulensi munka során, hogy lényegi kérdésekkel foglalkozzanak. Célszerű a munkahelyük gazdálkodási, pályázati ügyeinek bemutatásával, esettanulmánnyal is kiegészíteniük a szakdolgozatukat... Ezzel is erőt, ihletet meríthetnek az eredményes gyakorlati munkához. A szakdolgozat megvédésével, majd a szakkérdések megválaszolásával lehet sikeres a záróvizsga.
Hogyan egyeztethető össze a pénzügyi-vezetési képzés egy egyházi, ráadásul református intézmény alapelveivel?
Nálunk hangsúlyos szerepet kap a Bibliára épülő keresztyén értékrend. Ehhez társulnak a professzionális gazdasági ismeretek, amelyek alkalmasak közösségeink hatékony támogatására. A Magyarországi Református Egyház új felsőoktatási profiljaként a keresztyénség örök értékeit követve kívánjuk a gyakorlatban továbbadni azokat gazdasági területen is. Márpedig ez nem rendszeridegen, hiszen a protestantizmus történelmi szerepet játszott a modern üzleti szellem és a vele járó piacgazdaság kialakulásában. A lutheri és kálvinista hivatásetika a munka fontosságának hangsúlyozásával a racionális gazdálkodási szemlélet kialakulásának fontos történelmi előzménye, mi pedig e szemlélet jelenkori képviselői, oktatói vagyunk. Luther Márton felfogásában Isten tetszésének elnyeréséhez egyetlen út vezet: az e világi kötelességek teljesítése. Ennek során az ember akkor jár el helyesen, ha megmarad abban a hivatásban, ahova Isten állította, és törekszik egyre kiemelkedőbb lenni, munkája révén előbbre jutni, a közösségét eredményesebben szolgálni. Ki tagadná, hogy az emberi létezés és a közjólét megalapozásának alapja a becsületes munka, amely új értéket teremt, illetve hogy a családok ebből képesek a tisztességes életvitelük megteremtésére, az intézmények pedig a közjó szolgálatára? Csakhogy modern korunkban mindez racionális gazdasági döntések és az erre való képesség, készség hiányában már nem lehetséges.
Kíváncsiak voltunk arra is, az intézménybe beiratkozók milyen várakozásokkal érkeznek, és a tanult ismeretek mennyire teszik őket a szakterület mestereivé. Alább Pálné Zavanyi Éva egyházi vezetés és gazdálkodás szakos hallgatót, Pál László poroszlói református lelkipásztor feleségét szólítottuk meg.
– Az egyházi vezetés és gazdálkodás szak szaktanácsadói szakirányú továbbképzésének felhívását látva rögtön megszólítva éreztem magam – számol be tapasztalatairól Éva. – Férjemmel, Pál László lelkésszel akkor épp egy hete imádkoztunk azért, hogy a szívemre helyeződött továbbtanulási vágy hogyan tudna olyan formát ölteni, amellyel Isten használni tud engem lelkészfeleségként, gazdasági végzettséggel. Ekkor találkoztunk a Reformátusok Lapjában a képzésről szóló tájékoztatóval, és azonnal tudtam, hogy ez nekem szól. A képzés első féléve alkalmas volt arra, hogy a gazdasági ismereteimet felfrissítse, az aktuális gazdasági folyamatokat kontextusba helyezze. A költségvetési pénzügyeken kívül egyházjogi alapismeretekre is szert tettem, a vezetői képességeimet is bővíthettem, nem mellesleg keresztyén etikai alapokon. Sőt, a pénzügyi esettanulmány című tárgy alkalmas volt arra, hogy gyülekezetünk számára kidolgozzam a most induló Arany Iskola Vendégházunkhoz kapcsolódó pénzügyi stratégiát. A vizsgák ugyanis rendkívül gyakorlatorientáltak: a beadandó feladatok azt a célt szolgálják, hogy a saját területünkön hasznosítsuk a megszerzett tudást, és erről adjunk számot. Ideális, hogy szombatonként van a képzés, így munka mellett is elvégezhető. Izgatottan várom a második félévet, amikor még több ismeretet szerezhetünk az adózásról, pályázatokról és mindazokról az aktuális gazdasági és vezetői feladatokról, amelyek egy gyülekezetben és a gyülekezetek fenntartásában működő intézményekben szükségesek. Ajánlom minden érintett keresztyén testvéremnek.
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!