Isten nyelve

MRE_advent_index_DEC21.jpg
„Akinek van füle a hallásra, hallja!” (Biblia, Márk evangéliuma 4. fejezet 9. vers)

Egy lelkész barátommal esett meg, hogy prédikált volna Mária és Márta történetéről, arról a vendégségről, amikor Jézus náluk járt. Viszont sajnos választások voltak abban az időben, és akadt, aki a bibliai szövegben elhangzó „jobbik részt választotta” jézusi mondást a prédikátor politikai agitálásaként értette.

Iszonyúan meghatározza a hallásunkat az, amiben vagyunk.

Milyen nagy csoda az, hogy a Betlehemi meghívóját mégis megértette az olvasásképtelen pásztor és a hiperintelligens keleti bölcs is. Még Heródeshez is eljutott, értette is, csak épp zokon vette. A keleti bölcsek a csillagállásból, a pásztorok angyalszóból értettek, nekünk pedig Jézus adatott. Hogy róla tudjunk, ezért meg adattak evangélisták és bibliafordítók, szerkesztők és tördelők, nyomdászok és igemagyarázók, hittantanárok és egyszerű hívek, hogy a meghívó mindenképp megérkezzen.

Hány és hány embert használt fel Isten csak abban, hogy engem elérjen… Isten tudja, hogyan ér el. Tudja még azt is, amikor épp nem vagyok elérhető szavakon keresztül, akkor szól zenén, fényen, illaton, művészeten keresztül. Isten keresi a szót velem.

Imádkozom a magam megüresítéséért, nehogy úgy járjak, mint az említett igehallgató. Hogy az élethelyzetem nehogy hangosabb legyen, mint Isten szava.

Szeretnék tiszta lap lenni előtted, Uram, hogy azt vethesd rá, amit szeretnél. Kérlek, csitítsd el az elintézetlen ügyeimet, amik a fülem mögül kiabálnak, az elégedetlenségeimet, amik meglopják az örömömet. Oltsd el az indulataim tüzét, hangolj egészen csöndre, hogy végre ne én beszéljek. Szólj, Uram, mert hallja a Te szolgád!

Bontogassuk napról napra!

A kalendárium kitáruló, virtuális ablakai mögött rövid történetek várják a járvány miatt jelenleg magányosan, vagy csak nagyon szűk körben élő és mozgó olvasókat.