A Raoul Wallenberg-díjban azok részesülhetnek, akik a hazánkban hátrányos helyzetben élőkért, diszkriminációt elszenvedőkért tesznek, életútjukkal példát mutatnak. A Raoul Wallenberg Egyesület, Svédország magyarországi nagykövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szervezett díjátadót a Holokauszt Emlékközpontban rendezték. Az elismeréseket Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Erik Ullenhag, Svédország integrációs minisztere adta át.
Balog Zoltán utalt arra, a Raoul Wallenberg Egyesület azért alapította a díjat, hogy „a politikusok a díjazottaktól tanuljanak demokrata magatartásformát". A miniszter szólt arról: azért szoktunk emlékezni azokra, akik kiálltak az üldözöttekért a diktatúra idején, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami a diktatúrában történt, „és mégis, bármilyen erős az emlékezés, megismétlődik". Ez nem feltétlenül haláltáborokban vagy vallási, etnikai kisebbségek iránti direkt életfenyegetésben mutatkozik meg, de akár a gyűlöletbeszéddel vagy a kisebbségek elleni előítélettel, amellyel nap, mint nap találkozunk.
Erik Ullenhag hangsúlyozta, hogy dolgozni kell azon, hogy a holokauszt tragikus eseményei ne felejtődjenek el, ugyanakkor az embermentők történeteire is emlékezni kell, Wallenberg bátorságát pedig be kell mutatni az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szembeni harc során. A svéd miniszter megemlítette, kormányuk ötvenmillió svéd koronát fordít arra, hogy javítsa a romák helyzetét egyebek mellett szociális és oktatási téren.
A laudációkat Sipos András, a díjat odaítélő bizottság titkára mondta el.
Uhrin Anikó 1993-ban szerzett óvodapedagógusi diplomát a Szarvasi Óvóképző Főiskolán. 1998-tól Bölcskei Gusztáv püspök úr jóváhagyásával az újonnan induló református óvoda munkatársa lett. Anyai ágon cigány származású, így az ezredforduló táján a cigányságot érintő társadalmi problémák erősödése igen érzékenyen érintette, ez erősítette benne az elhívást, amely által elvégezte a Pécsi Tudományegyetem romológia szakát. Az egyetemi időszak alatt tagja lett a Cigány Néprajzi és Történeti Egyesületnek, melyen belül lehetősége volt kutatásokban való részvételre (Cigányok részvétele a II. Világháborúban, Szakmunkás képzésben résztvevő cigány fiatalokkal, és családjukkal készített interjúk). Az egyetem befejezése után 2011-ben az újonnan induló Wáli István Református Cigány Szakkollégium vezetője lett. Az intézmény célja, hogy segítse a magyarországi cigányság új értelmiségi rétegének kibontakozását, akik tanulmányaik során törekszenek választott hivatásukban a magas fokú szakmai színvonal elérésére, valamint kellő érdeklődéssel, és szociális érzékenységgel bírnak a cigányság társadalmi felzárkózási folyamatának lehetőségeit vizsgáló párbeszédbe és cselekésbe való bekapcsolódásra. „Meggyőződésem, hogy a személyes emberi kapcsolatokon, és követendő, követhető minták, és a közös megismerés hídján keresztül visz csak út a ma még nehéznek és összetettnek látszó problémák megoldása felé" – véli Uhrin Anikó. Tavaly is volt református díjazott a Wallenberg-díj kitüntetettjei között: akkor Dani Eszter református lelkész érdemelte ki az elismerést.
Uhrin Anikó mellett a kitüntetésben részesült: a Csongrád megyei Baks Község Önkormányzata, ahol a községi önkormányzat és a nemzetiségi cigány önkormányzat összefogást mutat, támogatják egymást, mert közös cél vezérli őket: a diszkrimináció leküzdése, a fiatalok továbbtanulása, önmegvalósítása és a hagyomány, a kultúra ápolása. Emellett Bódis Kriszta független dokumentumfilmes nyerte el az elismerést: tizenkét éve dolgozik töretlen erővel az ózdi Hétes-telepiek életkörülményeinek javításán: mintaprojektje a Gettószelidítő nevet viseli. A Van helyed Alapítvány támogatásával önkéntes munkát szerveztek, ennek során vízelvezető árok, futballpálya és közösségi tér épült, fákat telepítettek és felújították az önkormányzati bérlakások balesetveszélyes lépcsőit. A Hétes-telep átalakult, gettóból élhető szociális teleppé vált. 
Csóka János Pál, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, szintén díjazott budapesti kerületekben Csóka János Pál az egyetlen, aki folyamatosan megnyerte a kisebbségi önkormányzati választást úgy, hogy az általa vezetett szervezet jelöltjei is mind az öt mandátumot sorra elnyerték. Helyi szinten sikeresen, a lehetőségeket maximálisan kihasználva dolgozik az elesettekért. Érdekképviseleti, érdekérvényesítő tevékenységét nemcsak a cigány, de a többi nemzetiség, illetve a többségi társadalom is példaként tiszteli Újpesten. Béketeremtő egyéniségének köszönhetően működik, fejlődik az újpesti cigány közösség. Az említettek mellett Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke is Wallenberg-díjas lett. Másokkal együtt elindította az Élet Menete emlékprogramokat Magyarországon és Lengyelországban. Céljuk ezzel, hogy minél több jóérzésű magyar embert szólítsanak meg. Kapcsolatot ápol a határon túl élő magyar nemzetiségű zsidó szervezetekkel, közös rendezvényeket tartanak.
Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és Tarr Zoltán, zsinati tanácsos.
A program a LiKör, az ELTE BTK Skandináv nyelvek és irodalmak tanszékének hallgatói kórusának előadásával zárult. A díjátadási ünnepség után este hat órától a résztvevők gyertyát gyújtottak a Pozsonyi úti Raoul Wallenberg emléktáblánál.
reformatus.hu
Fotó: Sereg Krisztián