Balog Zoltán református püspök a Magyar Nemzetnek adott, szombaton megjelent interjúban elárulta: javasolni fogják, hogy 2023 a lelkészi hivatás éve legyen. Hangsúlyozta, hogy a lelkipásztori hivatást meg kell erősíteni lélekben és létszámban is. Szemle. A teljes interjú itt olvasható: Magyar Nemzet
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke elmondta, az egyház nem önmagáért van, illetve nem érdekvédelmi szervezet, hanem közösségként a kezdetektől fogva az egészért érez és vállal felelősséget. Hangsúlyozta, hogy ez így volt eddig, az elmúlt négyszázötven évben is, és ezután is így lesz.
A nemzetstratégiát illetően a püspök fontosnak tartotta rögzíteni, mit tett eddig, és hol tart az egyház. Kiemelte, hogy a református szociális ellátórendszerben naponta 150 ezer emberrel foglalkoznak, illetve 180 ezer gyereket tanítanak hittanra. Az iskolarendszer jelentős feladatot lát el Magyarország életében, illetve az egyház sokat tesz Kárpátaljáért és a kisebbségi sorban élő magyar reformátusokért – számolt be a püspök, majd hozzátette, hogy „mindezek bemutatása fontos számvetés”.
Miként maradhatnak életben a kárpátaljai közösségek?
Az Ukrajna elleni orosz támadásról elmondta: a több mint hetven kárpátaljai református lelkipásztor közül senki nem ment el, mindenki ott maradt és végzi tovább a szolgálatát. „Az ő otthontartásukért igyekszünk minden szükséges anyagi és szellemi eszközt biztosítani. Püspöktársaimmal együtt már a háború első hetében ott imádkoztunk a beregszászi templomban mind a hetven lelkipásztorral együtt” – elevenítette fel Balog Zoltán.
„A magyarországi lelkipásztorok ezen túl felajánlották fizetésük egy részét a kárpátaljai lelkipásztoroknak, mindemellett rengeteg anyagi, természetbeni segélyt vittünk, viszünk. Ennyi pénzt és adományt a magyarországi reformátusság az elmúlt harminchárom évben még megközelítően sem gyűjtött, de az erdélyi reformátusok is példátlan nagyságrendben gyűjtöttek és adományoztak perselypénzt a kárpátaljai testvéreknek” – hívta fel a figyelmet. Szerinte ez is jelzi, hogy az elmúlt tíz év gyarapodásából a következő évek megmaradásához hozzá tudnak járulni.
„Minden kis közösségben kell lennie legalább egy embernek, aki összetartja azt; akiről azt mondják, hogy ő a mi lelki, szellemi vezetőnk, és amíg ő nem megy el, addig nekünk is itt kell maradnunk” – mondta.
A lelkészi hivatás éve lehet 2023
A püspök elmondta, javasolni fogják a zsinatnak, hogy 2023 a lelkészi hivatás éve legyen, mert azt látják, hogy a lelkipásztori szolgálatot meg kell erősíteni lélekben és létszámban is.
Arra a kérdésre, hogy szerinte az elmúlt tíz év alatt csökkent vagy nőtt az egyházhoz tartozók száma, a püspök azt mondta, a református egyháznak ma kétszer annyian ajánlják fel az adójuk egy százalékát, mint tíz évvel ezelőtt.
„Nem szabad a számok bűvöletében élni, mert van, amikor a kisebb intenzívebb és hatékonyabb, mint a nagyobb. Századokon át magától értetődő volt az egyházhoz tartozás, de ez nem mindig tett jót a hitéletnek, az elmúlt években viszont növekedett az egyházhoz tartozás tudatossága, ami összefügg a családgondozással, a több gyermek vállalásával, a keresztelők és az egyházi esküvők növekvő számával, még ha a tendencia 2017 óta újra megfordulni látszik is” – közölte Balog Zoltán.
(MTI)