„Az ökológiai probléma az énközpontúság kudarca. Amikor az ember azt gondolja, hogy övé a hatalom, nem másé” – hangzott el a Reformátusok Szárszói Konferenciáján a "Nemzetközi zöldmozgalom, ellenünk, vagy általunk" című beszélgetésen Kaderják Péter volt államtitkár sommás ítélete. Vitapartnere Schiffer András korábbi országgyűlési képviselő volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad csak technikai kérdésnek tekinteni az ökológiai válságot, a fogyasztási szokásainkat is meg kell változtatnunk.
Schiffer András: A fejlődésről és a technológiáról alkotott képünket kell megváltoztatni
Nemzetközi zöldmozgalom, ellenünk, vagy általunk címmel vitatkozott a Reformátusok Szárszói Konferenciáján Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési politikus és Kaderják Péter, aki 2018 és 2021 januárja között az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára volt. A beszélgetés moderátora Uri Dénes Mihály irodalomkritikus volt, aki gyakran ír környezetvédelmi témákról is.
Arra a kérdésre, hogy mi szükség egyáltalán mozgalmakra, Kaderják Péter azt válaszolta, azt biztosan tudja, hogy közösségekre mindig szükség van, ha bármilyen problémával találja szemben magát az ember. A volt államtitkár szerint a klímaváltozás egy külön kategória a „zöld problémák” között. Van sok, ami könnyen kezelhető, például a szemetelés, vagy ha átmenetileg piszkosak a folyóvizeink, ezeknek a nagy részét a modern környezetpolitika meg tudta oldani – mondta Kaderják Péter, és kiemelte ezekkel ellentétben a klímaváltozást, ami egy alattomos, lassú folyamat, de egyike a három egzisztenciális fenyegetésnek, amelyek a teremtett világot veszélyeztetik. Ezek a nukleáris háború, a mesterséges intelligencia várható megnyilvánulásai és a visszafordíthatatlan klímaváltozás.
Schiffer András úgy gondolja, hogy mozgalmakra azért van szükség, mert rajtuk keresztül tud az átlagember politizálni, ha nem akar belépni egy pártba.
Mozgalmakon keresztül lehet a minket körülvevő környezet alakításába belefolyni, és pártokat, politikai döntéshozókat befolyásolni. Mivel az életünket befolyásoló tényezők között sok globális probléma húzódik meg, ezért kellenek globális mozgalmak is. Ugyanakkor kiemelte, hogy ne a Földet akarja valaki megmenteni, hanem mindenkinek a saját földjét kell megmentenie, tehát amit csak lehet, lokális térben kell kezelni. Az olyan dolgokkal szemben, mint a Balaton beépítése, vagy a gödi akkumulátorgyár, hatékonyan nem nagy globális mozgalmakkal lehet fellépni, hanem ha a szomszédság összefog.
Uri Dénes Mihály feltette a kérdést, hogy ha az embert a teremtett világ gondozására rendelte az Isten, akkor mit kezdjünk a modern iparral és a mezőgazdaság tájhasznalatával?
Uri Dénes Mihály ezután feltette a kérdést, hogy ha az embert a teremtett világ gondozására rendelte az Isten, akkor mit kezdjünk a modern iparral és a mezőgazdaság tájhasznalatával. Erre Kaderják Péter úgy felelt, hogy összetett kérdés, de alapvetően túl sok ember lett túl gyorsan, és túl sokat akar mindenki magának. Szerinte az énközpontú világ a problémák forrása. A klímaváltozás forrása is az, hogy sokat akarunk gyorsan, ehhez sok munka kell, és a munkát magunk helyett elvégeztetjük olyan energiahordozókkal, amelyek évmilliók alatt keletkeztek, az elégetésük során pedig az évmilliók alatt eltárolt napenergiát használjuk el. Erre a technikai megoldást a megújuló energiaforrások jelenthetik, de van egy másik oldala is ennek: nem kéne annyit pazarolni. Változásra van szükség, de Kaderják Péter szerint a zöldmozgalmak hibája, hogy forradalmi megoldásokat kínálnak. Ő úgy gondolja,
a technikai eszközöket egy lelki megújulással kéne ötvözni, melynek elemei lennének a mértékletesség, a lassúság, és a környezet tisztelete.
Schiffer András annak a véleményének adott hangot, hogy a globális kapitalizmus a szocializmushoz hasonlóan gondolkodik a természetről, és amíg „szentírásként” fogadjuk el, hogy egyre többet kell fogyasztani, addig lényegi változás nem történik. Bizonyos cégek zöldítenek, például a német építőipar áttér az elektromos autóra, de senki se kérdezi, honnan lesz ennyi autóba lítium. Ugyanígy ha elővigyázatosság nélkül telepítünk nap- és szélerőműveket, szintén károsíthatjuk a környezetünket.
A fejlődésről és a technológiáról alkotott képünket kell megváltoztatni: a minél többet fogyasztás kultuszával szemben a lokalitást kell erősíteni, a COVID-járvány megmutatta a globális ellátórendszerek sérülékenységét. Akik megteremtik helyben az élelmiszereket, sokkal ellenállóbbak az ilyen krízisekkel szemben – mondta a volt országgyűlési képviselő.
Az az ökológiai probléma, amiről most beszéltünk az énközpontúság kudarca. Amikor az ember azt gondolja, hogy övé a hatalom, nem másé – emlékeztetett Kaderják Péter
Schiffer András azt is megosztotta, hogy rendkívül óvatos azzal a divathullámmal kapcsolatban, ami a klímaváltozás körül az elmúlt két évben kipattant. Sikeresen redukálták az ökológiai válságot a globális felmelegedésre. Miközben ez valóban súlyos krízis, a divathullám olyan képet idéz fel, hogy a környezetünkre leselkedő legnagyobb veszély tőlünk távol van, és egy elvont problémával állunk szemben. „Cserébe” elterelik az emberek figyelmét arról, hogy a fogyasztási szokásaik és egyéb tevékenységük más tekintetben súlyos károkat idéznek elő. Az ökológiai válságnak csak egy szegmense a klímaválság. Ráadásul a nagy cégek, amelyek a profitjuk miatt érdekeltek, hogy elmaradjon a fordulat, az elcsatornázás eszközével élnek, és próbálják lenyúlni a klímaváltozás témakörét is. A nagyvállalatok, amelyek profitért közösségeket tesznek tönkre, tavakat tüntetnek el, állatokat üldöznek el az élőhelyükről, hirtelen kizöldültek, és úgy tüntetik fel magukat, mintha a klímavédelem élharcosai lennének.
Ha a tekintetünket a sztratoszférára helyezzük, nem fogjuk látni, hogy ezek a cégek milyen mocskot szórnak ránk, és teszik tönkre a környezetet.
A volt országgyűlési képviselő a politikai szereplőket sem kímélte. Elmondta, hogy lokalitás alatt nem csak azt érti, hogy a fák kivágásával foglalkozni kell, hanem például azt, hogy milyen hatással van Budapest vízbázisára az, hogy akkumulátorgyárakkal van körülrakva, mert a magyar kormány a német autógyárakhoz köti hazánk sorsát. Az ellenzéki városvezetésekkel sem volt kíméletes, felemlegetve, hogy az önkormányzati választások után több településen klímavészhelyzetet hirdettek, és klímavédelmi alpolgármestert neveztek ki, ezzel „vakítva” az embereket. Városi, kisvárosi szinten pont nem a klímaváltozás elleni küzdelemben testesül meg a tennivaló, hanem a vízbázis, a termőföld megóvásában, az egészséges élelmiszerek biztosításában. A klímavédelem országos, globális szinten értelmezhető.
„Az egész folyamat lassan zajlik, és mi még nem érezzük a fenyegetést”
Kaderják Péter egyetértését fejezte ki beszélgetőpartnerével a nagyvállalatok kapcsán, mint mondta, az a természetük, hogy mindent ki akarnak zsigerelni, és mindenkinek meg kell fontolnia, hogy erre milyen választ akar adni. A szélsőséges zöldmozgalom szerint az ember egy vírus, ami elpusztítja a Földet. Ne is szüljetek gyerekeket, mert az lesz a jó! Az egész mögött egy negatív teremtéskép van. Ha pedig a fogyasztói társadalom nem jó, akkor mégis hogy kéne rávenni az embereket, hogy kevesebbet fogyasszanak? Ahol érzik az emberek az egzisztenciális fenyegetést, ott hajlandóak az emberek tenni, vállalni – mondta a volt államtitkár, aki szerint az egész folyamat lassan zajlik, és mi még nem érezzük a fenyegetést, pedig például kiszárad a Velencei-tó.
Fel lehet fedezni a magyar hagyományt, az öregek tudták, hogy kell élni, nem termeltek szemetet, nem légkondival hűtötték a házat, a vályogházak vastag falai tartották a hőt – emlékeztetett Kaderják Péter.
Szerinte ne dobjuk ki az akkumulátorgyárakat se, mert egy elektromos autó is mégiscsak jobb, mint a benzines. 2050-ig körülbelül annyi időnk van, mint amennyi a rendszerváltás óta eltelt, most vagyunk félidőben. A szakember szerint, ha addig fel tudunk mutatni valamit, akkor van esélyünk előrelépni. Az idő fontos, ezzel együtt nem látja azt a módot, hogy ezt nem demokratikus úton lehetne megcsinálni. De két dolgot addig is mindenképp meg kell tenni: átgondolni a vízgazdálkodást, és csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Kaderják Péter azt is elmondta, hogy a lokális problémáknál könnyű tenni, míg az éghajlatváltozás olyan, mint a kvízjátékokban a legutolsó kérdés. A károsanyag-kibocsájtás bárhol jut be a légkörbe, mindenhol hat. Ez egy közlegelő tragédia.
Schiffer András egyetértett abban, hogy csakis demokratikus alapon mehet végbe a változás, mert „az embereket nem lehet az akaratuk ellenére boldogítani”, és ha tűzzel-vassal kényszerítenék rá a paradigmaváltást az emberekre, akkor előbb-utóbb az kicseleznék a szabályokat. „Értem én az okfejtést, hogy ha már autózunk, legyen elektromos, de én vonattal jöttem, inkább a tömegközlekedés fejlesztésére kéne költeni” – mondta a volt képviselő, hozzátéve, hogy sajnos szerinte a kormányzó erő az autóipar támogatásában érdekelt.
A beszélgetés végén Kaderják Péter megszólította a szárszói konferencia résztvevőit is, mert szerinte a lokalitás és a közösségépítés amúgy is része a református egyház mindennapi tevékenységének, és a zöld értékek összhangban vannak a keresztény értékekkel. „Az az ökológiai probléma, amiről most beszéltünk az énközpontúság kudarca. Amikor az ember azt gondolja, hogy övé a hatalom, nem másé.” – mondta a volt államtitkár.
A környezet önmagában védhetetlen
A beszélgetés előtt Schiffer Andrással készítettünk rövid interjút, aki beszélt arról, miért fogadta el a meghívást, és mi az a környezetvédő-doboz, ahol „eljátszadoznak a zöldek a maguk hülyeségeivel”.
Miért gondolja úgy, hogy fontos egy keresztény tematikájú konferencián zöld témákról, zöld politikáról beszélni?
– Kezdem azzal, hogy én nagyon örülök a meghívásnak, és általában én el szoktam fogadni a meghívásokat, és nem azt firtatom, hogy minek miért van ilyenkor értelme. Szerintem fontos a jövő nemzedékek számára megőrizni a természeti környezetet, arról minden fórum, minden közönség előtt érdemes beszélni szerte a világon. De egyébként pedig én úgy látom, hogy a természeti örökség védelme, vagy ha úgy tetszik, a teremtésvédelem, a legkülönfélébb vallásfelekezetek, egyházak számára is egyre fontosabb, és ez rendjén is van, hiszen rá kell ébredni arra, hogy minden, ami minket körülvesz, függetlenül világnézeti meggyőződéstől, abban az esetben, hogyha azt a paradigmát folytatja tovább az emberiség, amit az elmúlt évszázadokban, az halálra van ítélve. És nyilván világnézeti meggyőződéstől függetlenül ezzel minden közösségnek dolga van.
– Ezek a problémák, amiket tapasztalunk a világban, külön-külön kezelhetők-e, vagy abszolút összekapcsolódnak? Gondolok itt akár a migrációtól a klímaváltozásig mindenre.
– Ezért szoktuk azt mondani, hogy a környezet önmagában védhetetlen, és főleg azok, akik a haszonélvezői a harácsolásnak, nagyon szeretnek kialakítani egy ilyen környezetvédő zöld dobozt, mondván, hogy ott akkor eljátszadoznak a zöldek a maguk hülyeségeivel, miközben valóban arról van szó, hogy a bolygó problémái szervesen összekapcsolódnak. Az ökopolitikai gondolkodás pontosan arról szól, hogy a közpolitika teljes területén kell változást elérni, és minden szegmensben alapvető szemléletváltásra van szükség. Tehát magyarul, hiába van erős természetvédelmi apparátusa egy kormányzatnak, hogyha mellette mondjuk az energiapolitika, a közlekedéspolitika vagy éppen az oktatás nem reflektál az erőforrások végességére, akkor megette a fene az egészet, ebben az esetben a természetvédelem csak a másutt megtermelt szemeteknek az esetleges elszállítására szolgál.
– Hogy érzi, Magyarországon ma képvisel valaki hiteles zöldpolitikát?
– Éppen most jövök a zöld szervezetek országos találkozójáról, amit 1990 óta minden évben – kivéve a tavalyi COVID-évet – megrendeznek. Hála Istennek azért Magyarországon, hogyha van olyan társadalmi mozgalmi szektor, amelyik szervezett a rendszerváltás óta, az a zöldmozgalmi szektor és a zöldmozgalmak hitelesen képviselik a fenntarthatóság ügyét, illetve jó néhány a közpolitikai kérdésekkel foglalkozó zöldmozgalom hiteles ökopolitikai alternatívát fel tud mutatni.
Ökogyülekezeti cím és díj pályázat
A Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma idén is meghirdeti pályázatát az Ökogyülekezeti cím és díj elnyerésére.