Tisza Lajos családja a neves, több évszázados történelmi múlttal rendelkező famíliák közé tartozik. A nemességet Rudolf király (1552–1612) adományozta Tisza Tamásnak 1578-ban. A család geszti birtokközpontját Tisza László kapta meg a török kiűzése utáni években. Itt épült fel a barokk művészet figyelemre méltó alkotása, a geszti Tisza-kastély.
Idősebb Tisza Lajos (1798–1856) Bihar vármegye főispáni helytartójaként vállalt meghatározó szerepet a dél-alföldi politikai életben. Ő és felesége, gróf Teleki Júlia (1805–1863) frigyét Isten hét fiú születésével áldotta meg. A házaspár gyermekei közül ketten a politikai feladatok ellátása mellett a Magyarországi Református Egyház egy-egy egyházkerületének főgondnoki feladatát is odaadással végezték: Tisza Kálmán (1830–1902) Magyarország miniszterelnöke volt 1875 és 1890 között, és politikai szerepvállalása mellett évtizedeken át látta el a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoki tisztét.
Kálmán öccse, Lajos 1832. szeptember 12-én született Geszten. Középiskolai tanulmányaikat mindketten a Debreceni Református Kollégium gimnáziumában végezték. Lajos külföldi egyetemi évei után, az 1860-as évek elejétől vállalt aktív szerepet a magyar közéletben; Deák Ferenc híveként tevékenyen részt vett az 1867-es kiegyezés előkészítésében. Gyorsan emelkedett a pályája, hamarosan már Bihar vármegye főispánja lett. Az urbanisztika kérdéseire szakosodott 1870-től, ő lett a Fővárosi Közmunkák Tanácsának első alelnöke, majd az 1871 és 1873 közötti időszakban több magyar kormányban is betöltötte a közlekedési miniszter tisztségét.
Ő irányította az 1879-es nagy tiszai árvíz után Szeged városának újjáépítését. Érdemei elismeréséül Ferenc Józseftől 1883-ban grófi címet kapott. Hosszú időn keresztül Szeged országgyűlési képviselője volt. Gróf Tisza Lajos jelentős összeggel támogatta a szegedi Kálvin téri református templom megvalósítását, amelyet Schulek Frigyes (1841–1919) tervei alapján centralizáló liturgikus elrendezésben, neogótikus stílusban építettek 1882 és 1884 között.
Az első Wekerle-kormányban a király személye körüli miniszteri tisztséget töltötte be 1892 és 1894 között. A magyar Parlament felépítésének miniszteri biztosaként haláláig felügyelte az országgyűlési épület 1885-től közel két évtizeden át zajló építési munkálatait.
Gróf Tisza Lajost a Budapesti Református Egyházközség 1883-ban főgondnoknak választotta. Tisztségének első időszakában az egyházközség területén két templom állt, az 1830-ban felszentelt Kálvin téri és az 1870 és 1878 között épült Hold utcai. Tisza Lajos lelkiismeretes kurátorként mindenben segítette az „Úr Házának szépülését”, így többek között ezer forinttal, a költségek felével támogatta a Kálvin téri templom fűtésépítési munkáit. A budai, mai néven Szilágyi Dezső téri templom felépülését is a szívén viselte.
A Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoki tisztét 1885 és 1898 között látta el. Ebben a szolgálatban követte elődje, Lónyay Menyhért egyházi szerepvállalását. Mind a két gróf az iskolákkal és a szegényebb egyházközségekkel kapcsolatos feladatok megoldását tekintette olyan munkaterületnek, ahol jó sáfárként segítheti az egyházkerület lelkészi vezetésével megbízott püspököt.
Tisza Lajos több éven át tartó vesebetegség következményeként 1898. január 26-án Budapesten hunyt el. Koporsóját a Tisza család geszti mauzóleumában helyezték el. A temetési prédikációt Szász Károly (1829–1905) püspök tartotta. Az 1879-es szegedi árvíz után végzett kormánybiztosi tevékenységéről máig széles körben ismert maradt a gróf neve. A református egyházi ügyekben tett fáradságos munkája, elhunytának 125. évfordulóján, hálaadásra indíthatja a Magyarországi Református Egyház minden egyházközségét. Legyen példa mindnyájunk számára az őrálló szolgálatát élő hittel megélő, gazdagon megáldott élete!
A cikket elolvashatják a Reformátusok Lapjában is, amelyben további érdekes és értékes tartalmakat találnak. Keressék a templomokban és az újságárusoknál!
Nemzeti himnuszunk és a református hagyomány
A Debreceni Református Kollégium Múzeumában kiállítás nyílt, amely Kölcsey Ferenc és nemzeti imádságunk debreceni kapcsolatait mutatja be. Az egész évben látogatható kiállítás forgatókönyvének néhány gondolatát felidézve az alábbiakban Kölcsey versének születésnapjára emlékezünk, amely néhány évtizede a magyar kultúra napja is.