Az új év sokak számára jelenti az újrakezdés lehetőségét, esélyt a változtatásra. Az év utolsó napjaiban átgondoljuk, leírjuk fogadalmainkat, és várva várjuk az új esztendőt, amelyben tiszta lappal indulhatunk. Új év, új én – mondogatjuk magunknak egészen addig, amíg bele nem bukunk elhatározásainkba. Az isteni gondoskodásba vetett bizalom mellett megfér-e az újévi fogadalom gondolata?
Új év, új én?
Egy nemzetközi felmérés szerint 2023-ban a népesség több mint fele a testedzésre fordított időn szeretne változtatni, melyet szorosan követ az egészségesebb étrend és a fogyás iránti vágy. Az egészségorientált fogadalmak után a listán a pénzügyi ambíciók szerepelnek, sokan növelnék megtakarításaikat, vagy éppen a munkahelyi karrierjüket építenék a nagyobb anyagi juttatás reményében. A családdal töltött idő is felkerült a listára, közelében sincs azonban az első helyeken szereplő énkép- és pénzorientált ígéreteknek. Sokan szeretnének jobban elszakadni a közösségi médiától is, valamint nemet parancsolni káros szenvedélyeiknek.
Egy évet visszaugorva az időben kiderül, hogy tavaly sem volt másképp. A Statista felmérése szerint az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában is a testedzés, az étrend és a fogyás hármasa vezette az újévi fogadalmak népszerűségének listáját. Míg testünk épsége a Biblia szerint sem elhanyagolandó – „A ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok.” (1Kor 6,19) –, Istennek azonban fontosabb a lelkiségünk: „Hanem gyakorold magadat a kegyességre: mert a test gyakorlásának kevés haszna van; de a kegyesség mindenre hasznos, meglévén benne a jelenvaló és a jövő életnek ígérete.” (1Tim 4,7–8)
„Az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van.” (Mt 5,37)
A Biblia tanítása felszólít az egyenes beszédre, illetve az elhatározásaink melletti kiállásra. Amennyiben nem átgondolt a fogadalmunk, amelyet az új év kilátásában teljesíteni szeretnénk, úgy inkább lépjünk vissza az elhatározástól. A prédikátor Salamon könyvének 5. fejezetében olvashatjuk: „Jobb, hogy ne fogadj, hogy nem, mint fogadj, és ne teljesítsd be.” (5. vers) Amennyire lehetőség az év kezdete a változásra, úgy lehet lehetőség minden nap, hét vagy hónap. A szokássá vált újévi fogadalomtétel lehet keresztyéni és jó szándékú, ha Isten az első szempont az elhatározásunkban. Tegyük fel magunknak a kérdést: Min szeretné a Jóisten, hogy változtassak? A Szentírás ennek ellenére óva int az esküdözéstől és a jövő gondos tervezésétől. Ahhoz, hogy Isten kezébe tudjuk ajánlani az életünket, bizonyos mértékig el kell engednünk gondosan megtervezett jövőképeinket, és bízni kell az ő akaratában. „Az embernek elméje gondolja meg az ő útját; de az Úr igazgatja annak járását.” (Péld 16,9) Amikor az Úr kezébe ajánljuk az életünket, kétségünk sem férhet hozzá, hogy a neki tetsző úton haladunk. Nem egyszerű a mindennapokban a Jóisten akaratában bízni, újévi fogadalmunk azonban irányulhat akár az isteni gondoskodásba vetett bizalmunkra is.
Amennyiben feltett szándékunk újévi fogadalmat tenni, úgy gondoljuk jól végig, mit szeretnénk elérni, és az adott elhatározás közelebb visz-e a Jóistenhez! Az új év kezdetén javíthatunk lelki életünkön, tölthetünk több közösségi időt szeretteinkkel, gyülekezetünkben. Megpróbálhatjuk levetkőzni rendszeresen elkövetett bűneinket, ellenállni a rossz beidegződések vágyainak. Fogadalmainkban mindig gondoljuk végig, hogy elhatározásunk Isten vezetése alapján történik-e! Az ígéret, amelyet teszünk, kötelez minket, de amellett, hogy várjuk annak beteljesülését és jutalmát, előbb nekünk kell teljesítenünk annak feltételeit.
„Mikor Istennek fogadást téssz, ne halogasd annak megadását; mert nem gyönyörködik a bolondokban. Amit fogadsz, megteljesítsd!” (Préd 5,4)
Elbukásunk pillanatában a Biblia szigora nehéz súly lehet a lelkiismeretünknek. Mindegy, hogy napok, hetek vagy hónapok után szegjük meg a fogadalmunkat, elkerülhetetlen a csalódás az akaraterőnkben. Miért ne kezdhetnénk azonban újra? Isten látja a hívő ember szívében a bűnbánatot, megbocsájtja a nem teljesített ígéretet. Nekünk pedig nem kell várnunk a jövő évig, hogy újra kezdjük fogadalmunk teljesítését. „Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.” (Ézs 41,10)