A teremtést, bocsánatkérést, otthont, illetve mindennapjainkat helyezték új fénybe az idén tizenhatodik alkalommal megrendezett Kecskeméti Animációs Filmfesztivál alkotásai, amelyen magyar és külföldi animációs filmek szálltak versenybe. A következőkben néhány, a rendezvényen bemutatott szemléletformáló animáció ajánlóját olvashatják. Az esemény egyik támogatója a Magyarországi Református Egyház volt.
Mikulás Ferenc, a fesztivál igazgatója az rendezvény lezárultával nyilatkozott az idei programról. – Ebben az évben annyi eseményt szerveztünk a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválra (KAFF), hogy legközelebb talán öt-hatnapossá kell duzzasztani az animáció ünnepét – fogalmazott az interjúban. Valóban nem volt idő unatkozni a tizenhatodik alkalommal megrendezett eseményen, hiszen a versenyre nevezett animációs filmek mellett az érdeklődőknek lehetőségük volt interaktív workshopokon, kiállításokon, illetve egész nap klasszikusok vetítésein is részt venni. Kecskemét főterén vetítették többek közt a Magyar népmesék rajzfilmsorozat részeit, Jankovics Marcell János vitézét, illetve a nemrég nyolcvanadik születésnapját ünneplő Ternovszky Béla Macskafogó című alkotását. A fesztiválon elsöprő sikert arattak a magyar művek, legyen szó rövidfilm, sorozat, alkalmazott animáció vagy egész estés játékfilm kategóriáról.
Teremtés másképp
Az Annecyben és Shanghaiban is sikert arató Kojot négy lelke a KAFF-on is nagy népszerűségnek örvendett. A telt házas vetítés és programon kívüli pótvetítés után három kitüntetéssel bővült a film elismeréseinek listája: a fesztivál nagydíja mellett a közönségdíjat és a legjobb egész estés játékfilm címét is neki ítélte a zsűri. Az érdeklődőknek lehetősége volt az animáció készítésének hátterébe is betekinteni a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ emeletén szervezett kiállításon. A tárlatot M. Tóth Éva animációsfilm-rendező nyitotta meg, aki szerint indiánnak lenni világnézet, indiánnak lenni filozófiát, etikai álláspontot jelent. – A Kojot négy lelke című alkotás összegzése minden olyan etikai törekvésnek és szerepvállalásnak, amely csak a legnagyobbakkal vethető össze – fogalmazott.
A film az indián teremtéstörténet bemutatásával ébreszti rá a nézőt az emberi önzés évszázados valóságára, amelyet összeköt jelenünk problémáival. Az alkotásban az európai ember kritikáját láthatjuk, aki papírokat szorongatva tart igényt égre, földre, élőlényekre. Ezzel szemben látjuk az indiánok és más húsevő állatok harmonikus együttélését prédáikkal, akik képesek voltak kezdeti küzdelmeik után egymást és környezetüket tisztelve élni egészen a fehér, önmagát felsőbbrendűnek gondoló ember Amerikába érkeztéig. A filmről szóló kiállításon az érdeklődőt Gauder Áron gondolata fogadja, miszerint alkotásának megjelenése a Föld megmentésének talán utolsó pillanatában történt. A Kojot négy lelke elgondolkodtatja, beszippantja a nézőt, és gondolkodásformáló cselekményével segít másképp tekinteni a teremtésre, a természetre, mint ahogyan eddig tettük.
Dokumentumfilm másképp
A zsűri a legjobb televíziós sorozat kategóriában Buzási Gyopár Orsolya Szerintemezazegész: Szorít a ház című rajzfilmjét értékelte a legjobbnak, amely ezzel kiérdemelte a Bálint Ágnes-díjat. Az animáció a lomtalanítás humoros, bajos, mégis felszabadító valóságát dolgozza fel. Az alkotás egy háromgyermekes család küzdelmét mutatja be. A történetet legfiatalabb lányuk meséli el, dokumentumfilmként mutatva be közvetlen környezete mindennapjait, illetve a házat megtöltő, feleslegesnek tűnő, mégis emlékértékű kacatokat. A zsűri a filmet üde hangvételéért, új látásmódjáért és magas szabadságfokú grafikai világának erős stílusegységéért emelte ki. – Ezt a sorozatot szeretnénk mielőbb a tévében látni! – fogalmazott a bírálóbizottság.
Bocsánatkérés másképp
Az európai verseny filmjei további különleges élményekkel gazdagították a fesztiválra látogatókat. A Nagyapám démonjai című animáció, amely Nuno Beato portugál filmrendező alkotása, a Legjobb egész estés játékfilm kitüntetés mellett az Országos Diákzsűri díját is magáénak tudhatta a szombati díjátadó ünnepség után. Az Annecyben is jelölt alkotás kevert animációs stílusával kiemeli az egyszerű és jutalmazó vidéki élet, illetve a stresszes, sokszor értelmetlennek tűnő nagyvárosi túlhajszoltság ellentétét. A film főszereplője, Rosa a város nyüzsgéséből csöppen a nagyapja örökségeként rábízott óriási birtok és az azt körülvevő település életébe. Eleinte nyűgnek és kényelmetlennek látja a falusi életet, ahol megvetik hajdani nagyapja rossz természete miatt. A démonok, amelyekkel Rosa a filmben találkozik, a megkeseredett idős ember megbánásait testesítik meg, amelyek a halála utánig kimondatlanul maradtak. Így a főszereplő lányra hárul a feladat, hogy feloldja a transzgenerációs sérelmeket. A film hitelesen mutatja be a bocsánatkérés ijesztő, mégis feltörő forrásvízként felszabadító érzését.
Otthon másképp
A földi paradicsom létezéséről biztosít Alain Ughetto Kutyáknak és olaszoknak tilos! című filmje. A rendező nagyanyja gyurmafigurája, Cesira segítségével mutatja be a család hányatott, mégis örömökkel teli sorsát. Az alkotás betekintést enged a filmkészítés folyamatában is, helyenként ledöntve a negyedik falat, ezzel megmutatva magát a rendezőt is. A különböző filmfesztiválokról összesen tizenkét díjat elhozó – Annecyben kétszeresen, Tokióban, Brüsszelben és Bucheonban is kitüntetett – animáció az újrakezdés folytonos lehetőségét, az egyszerű, mindennapi pillanatok megbecsülésének fontosságát és Isten kifürkészhetetlen útjának fordulatait tárja a nézők elé.
A díjazottak teljes listájáról, illetve a fesztiválra nevezett alkotásokról itt lehet tájékozódni.