Ma is készülnek festett mennyezetkazetták

Kicsit késve érkezünk a noszvaji református templomba. Már vár Gelsei Sándor. A helyszín szimbolikus és praktikus, ő az a mester, aki másolatokat készített a noszvaji templom festett fakazettáiról. Az eredeti kazetták Egerben, a Vármúzeum gótikus palotájában tekinthetők meg, Noszvajban hiteles másolatokat láthatunk.

A Noszvaj központjában álló református templom 1928-ban épült a régi, Árpád-kori templom helyén. Írásos feljegyzések szerint a falu lakossága a 16. század közepén áttért a kálvinista hitre, a török által feldúlt templomukat már a reformáció szellemében hozták rendbe, a 17. század második felében pedig festett kazettás mennyezetet alakítottak ki benne. A templomot azonban a 20. század elején lebontották, a művészettörténeti ritkaságnak számító festett fakazettákat múzeumba szállították. A kétezres évek elején Gelsei Sándor húsz noszvaji kazetta hiteles másolatát készítette el. A mester fest táblaképeket, népi bútorokat, és festményeket készít.

A noszvaji másolatok nem a templom mennyezetét, hanem falait díszítik, ékes mementói a népi és a vallásos művészet találkozásának. A festett kazetták mintái között feltűnnek a népi virágmotívumok, ember- és állatalakok. Akad olyan is, amelyen kézi szerszámok láthatók. Úgy tartják, hogy a noszvaji kazetták a történelmi Magyarország egyik legkorábbi ilyen jellegű emlékei, éppen ezért is érdekes, hogy míg a többi kazettás mennyezetű templom tábláira leginkább a növényi díszítés a jellemző, és csak néhányon tűnik fel figurális, ember- vagy állatalakot ábrázoló festés, addig Noszvajon a növénymotívumos kazetták között szép számmal lelhetők fel figurális ábrázolások is.

Gelsei Sándor szerint mindegyik táblának saját története és szimbolikája van. – A megrendelők az egyház képviselői, az akkori presbiterek voltak. A tartalmat ők írták elő, de a kivitelezés a mestereken múlott, akik legtöbbször asztalosok, nem művészek és főleg nem vallástudósok voltak – idézi fel. Ezért alakult ki ez a népművészeti elemeket a protestáns és a középkori szimbolikával ötvöző jelképrendszer, így kerülhetett többek között a noszvaji templomba is a szent család sziréncsaládként megfestve. Ezenkívül láthatjuk a fiókáit saját vérével etető pelikán alakját is.

– A legtöbb táblakép egy-egy bibliai történetet mutat be. Kovács Béla, az egri Vármúzeum egykori igazgatója egyik írásában feltételezi: ez a táblakép azt ábrázolja, amikor a zsidó nép a filiszteusok befolyása alatt állt: nem engedték, hogy fegyvereik legyenek, tartva attól, hogy fellázadnak ellenük. Izráel népe vasból készült földműveseszközökből készített fegyvereket. Szerintem ez a lázadás és a szembenállás szimbóluma is – mondja Gelsei Sándor, miközben közelebb lépünk a – kapákat, ekevasakat ábrázoló – táblaképhez.

Ahogy körbejárjuk a templom falára függesztett képeket, Gelsei Sándor mindegyikhez fűz magyarázatot. – A növények, virágok ábrázolása a népművészetből jön, ahogy az életfák is, vagyis az életút szimbólumai. Sok helyen az alsó virágok lefelé hajlanak, az elmúlást, az öreg embert jelképezik. Minél fentebb megyünk a fán, a virágok annál inkább a nap felé néznek, úgy egyenesednek ki. A legfelső, középső virág nyílegyenesen a Nap felé tör, égig érő fává nő. Ezek a hajtások a fiatalságot szimbolizáljak – értelmezi.

Tudatja: a szőlőfürt a szőlőtőkén szintén bibliai szimbólum, hiszen Krisztus a szőlőtő, belőle „nőnek ki” vesszőként és fürtökként a tanítványok. A fiókáikat kígyóval tápláló gólyák képe „noszvaji találmány”, ami valószínűleg a gyülekezet szimbóluma; a gólyacsalád a közösség, amit a szülő gólyák ápolnak, védenek, és etetik a fiókákat. A kígyó itt is a gonoszt jelenti. Megetetik a fiókákkal, azt üzenve ezzel, hogy a gonoszt mindig irtani kell. A noszvaji kazettákon feltűnik még a bűnbeesés története, de találkozhatunk a hal szimbólumával is, megfestették a 42. zsoltárt. Külön kazettát kapott a mennyezetet megrendelő presbitérium is.

A festett kazettás mennyezetű templomok leginkább a Kárpát-medencére, azon belül is a református templomokra jellemzőek – tájékoztat Gelsei Sándor. Ő a ma is létező, mintegy háromszáz festett kazettás mennyezetű templom közül mér csaknem százat felkeresett az elmúlt évtizedekben. Ezek többségét a korábbi időszakban elkezdték felújítani és restaurálni. De találhatunk még ma is eredeti, restaurálatlan kazettákat, főként a Felvidéken.

A miskolc-gömöri asztalos- és bútorfestő műhelyek festett tábláin jól nyomon követhető az ősi magyar–szkíta motívumkincs (tarsolylemez, tulipán, szegfű), amelyet az Anjouk és Hunyadi Mátyás udvara, az itáliai reneszánsz követői közvetítettek, illetve a német protestantizmus gazdagított.

A legtöbb festett kazettás mennyezet a 17. században, a török hódoltság után keletkezett. Gelsei Sándor szerint a magyarázat igen egyszerű. – 1650 után gyorsan elterjedtek az ilyen mennyezetek, miután a hazai templomok többségét felgyújtva, beszakadt tetővel „vette vissza” a magyarság. A reformátusok ezeket a templomokat szintén az egyszerűségre, puritánságra való törekvés jegyében nem boltíves mennyezetűre újították fel, hanem hatalmas gerendák segítségével egyszerű, egyenes mennyezetet készítettek – mondja. A sík mennyezetek festését szerinte először a komáromi asztalosok kezdték el. Onnan terjedt el az egész Kárpát-medencében ez a díszítési megoldás.

Háromszáz évvel később még mindig akadnak Magyarországon olyan új templomok, amelyeket festett táblák díszítenek. Remek példa erre a Noszvajtól húsz kilométerre fekvő Egerszalók néhány éve átadott református temploma. Ott a belső architektúra nem tette lehetővé a kazettás mennyezet kialakítását, de megtalálták a módját, hogyan ötvözzék a régit az újjal.

– A régi táblaképek lelki hidat képeznek a múlt, a jelen és a jövő között. Nem szerettünk volna modern díszítést, inkább olyat, amelynek lelki tartalma és mély, biblikus mondanivalója is van – hangsúlyozza Tóth Katalin gondnok, miközben a karzat elejére rögzített tizenhat festett kazettáról beszél.

A karzat mellvédjén az északkelet-magyarországi kazettás mennyezetek, padelő-táblák jellemző darabjainak másolatai láthatók, amelyeket szintén Gelsei Sándor készített. – Az volt a cél, hogy összefogjuk, és egy helyen mutassuk be a borsodi és a gömöri térségre jellemző kazettásmennyezet-festészet jellemzőit – tájékoztat a népi iparművész. A táblák között találunk másolatot a csetneki, a megyaszói, a mezőcsáti, a nádújfalui és a noszvaji református templom kazettáiból. Ezek jól elkülöníthetők a Kárpát-medence más tájainak festett templomi berendezéseitől.

Az egerszalóki református templom után Gelsei Sándor saját otthonába hív minket. Takaros, kétszintes ház a felkapott üdülőfalu egyik csendes utcájában, maga tervezte. Nincs olyan fafelület a házban, amely ne volna népi motívumokkal díszítve. Az szinte természetes, hogy a konyhákban az asztalok, lócák és székek bővében vannak a virágmotívumoknak, sőt a spájz és a fürdőszoba ajtaján is kanyarognak a festett népi minták, a falakat pedig saját festmények díszítik.

– Van még vagy száz képem, amely be van állítva a sarokba – jegyzi meg a művész, majd a nappaliba invitál bennünket. Ámulatba esünk: a már műteremnek használt helyiség mennyezetét festett kazetták díszítik. – Ez a tanulómennyezetem. Kíváncsi voltam, ha ilyet festek, hogy néz majd ki. A festett kazettáknak kell a távolság, hogy egyben is lássam őket. Amikor életemben először láttam ilyen mennyezetű templomot, megdöbbentem, hogy ilyen van Magyarországon. Aztán ismerősöket és könyvtárakat látogatva elmélyedtem a témában. – A művész felidézi, hogy a noszvaji templom kazettamásolási feladatainak elnyerése előtt vizsgát kellett tennie a Vármúzeum képviselői előtt, bizonyítva képességét a feladat szakszerű elvégzéshez.

– Már elég sok mindent tudunk a magyar népművészetről és területi sajátosságairól, de a közvélemény méltatlanul kevéssé ismeri, hogy a Kárpát-medence aprófalvainak kis templomaiban milyen kincsek vannak. Fel kell hívni az idegenforgalmi szakemberek figyelmét: ne szaladjanak át a falvakon, hanem álljanak meg a templomoknál, mondjuk Szatmárban, Vásárosnamény környékén vagy a Kalotaszegen, esetleg Sólyon vagy Szennán, és nézzék meg a színeikben, vidámságukban és életszeretetükben sajátosan magyar kazettás mennyezetű templomokat.